A dokumentum „Magyarország egyetlen valódi néppártjaként” határozza meg a Jobbikot, amely büszkén vállalja, hogy nemzeti, keresztény, konzervatív, jobbközép, szociálisan érzékeny néppárt. A nyilatkozat a célok között említi a jóléti Magyarország megteremtését, egyenlő esély biztosítását a nemzet minden tagjának, a szabad vállalkozáson és teljesítményen alakuló társadalom építését, a biztonság garantálását a korrupció felszámolása és a bűnözés társadalmi okainak megszüntetése révén.
A dokumentum egy erős Magyarország igényét szögezi le, annak fontosságát hangsúlyozva, hogy a 21. század változásainak ne elszenvedője, hanem nyertese legyen az ország. A Jobbikot olyan európai pártként határozzák meg, „amely hisz abban, hogy Magyarország több mint ezer éve Európát és a kereszténységet választotta, és a jövője is Európában lesz”. Kitér arra is: a párt eszmei előképének tekintik az Európai Unió keresztény alapító atyáit. Hangsúlyozzák: a Jobbik saját értékeit szilárdan követő, önálló politikai mozgalom, ugyanakkor hajlandó együttműködni más politikai erőkkel „olyan ügyekben, amelyek egybeesnek a párt támogatóinak céljaival, hogy a magyar demokráciát és jogállamot együtt állítsuk helyre”.
Brenner Koloman, a nyilatkozatot megalkotó stratégiai tanács vezetője a néppártosodási folyamat megkoronázásaként beszélt a dokumentumról.
Hozzátette, az elfogadás új korszakot nyit a Jobbik életében, megjegyezve, Jakab Péter pártelnök „visszaadta a Jobbik lelkét”.
Jakab Péter pártelnök, frakcióvezető az eseményen arról beszélt: nem csupán lezárult, de már sikeresen is vizsgázott a Jobbik néppártosodása, hiszen a tavaly őszi önkormányzati választáson mutatott szereplésük bizonyította, hogy „minden tisztességes magyar embert képesek vagyunk képviselni”. Szavai szerint a párt „megérkezett a politikai centrumba”, a szabadság és a gyarapodás lehetőségét kínálja minden tisztességes magyar embernek, kiváltképpen azoknak, akik ezt az elmúlt három évtizedben nem kapták meg.
