Áthatolhatatlan kökénycserjésből bontogattak ki almafákat az alig fél éve az Őrségi Nemzeti Park vadon területére telepített európai bölények - írta meg közleményében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága. Az általuk kitisztított területen a nemzeti park igazgatóság szakemberei vadkamerák segítségével meglepően sok más állatfaj, többek között erdei fülesbaglyok táplálkozását is megfigyelték.
Az Őrségi Nemzeti Parkban 2019. júniusában hozták létre azt a vadon területet, ahova a Kárpát-medencéből évszázadokkal ezelőtt kipusztult európai bölényeket telepítettek. A bölények által lakott terület kökény alkotta cserjéseiben, erdőszegélyeiben szórványosan vad ill. kivadult almafák is állnak. A bölények, érkezésüket követően rövid időn belül bejárták az egész területet. Intenzíven kezdték fogyasztani az ott talált fákat és cserjéket, különösen a kökény kérgét és hajtásait. Ezt a cserjét rendkívüli szúróssága miatt más vadfajok nem kedvelik, ezért idővel áthatolhatatlan, un. töviskes cserjebozótot tud képezni. Ilyen töviskes vette körül eddig a terület almafáit is. A bölények azonnal megtalálták az almafákat és rágó, zúzó, taposó munkájukkal kiszabadították őket a kökény fogságából. A fák földre hulló termése, az alma így hozzáférhetővé vált számukra.
A nemzeti park szakemberei mozgásérzékelővel működő kameracsapdát helyeztek ki a jelenség megfigyelésére. A kamera meglepő felvételeket készített. Azon túl, hogy a bölények a frissen lehullott termés elfogyasztása céljából naponta legalább kétszer meglátogatták „almafájukat”, a felvételeken az almához eddig hozzá nem férő gímszarvas és vaddisznó egyébként általánosan ismert almafogyasztása is megfigyelhető. Jelenlétüket az teszi különlegessé, hogy az események egy, a két métert meghaladó magasságú elektromos kerítés mögött zajlottak, ahonnan ők „elvileg” ki voltak zárva.
Bölények alakítottak ki új táplálkozóterületet baglyoknak az Őrségi Nemzeti Parkban
Áthatolhatatlan kökénycserjésből bontogattak ki almafákat az alig fél éve az Őrségi Nemzeti Park vadon területére telepített európai bölények. Az általuk kitisztított területen a nemzeti park igazgatóság szakemberei vadkamerák segítségével meglepően sok más állatfaj, többek között erdei fülesbaglyok táplálkozását is megfigyelték. http://www.orseginemzetipark.hu/
Még ennél is érdekesebbek azonban azok a felvételek, ahol vörös róka és erdei fülesbagoly keresgél az almafa alatt. A róka szintén ismert gyümölcsfogyasztó, és ugyan a bagoly pockokra vadászik, a pockok viszont szintén gyümölcskedvelők. Az almafák alatt, az alma érésének idején jóval több pocok fordul meg mint másutt, így ott a pockokkal táplálkozó ragadozók is könnyebben jutnak zsákmányhoz. A bölények tehát, azzal, hogy régi-új állatfajként megjelentek a területen, azonnal szerephez jutottak az életközösségben: olyan táplálékforrást tártak fel, amely nélkülük nem volt hasznosítható a többi vad számára, beavatkozásukkal pedig ragadozó állatfajok táplálkozási lehetőségét is javították.
A bölények, az almafák és a baglyok Őrségi Nemzeti Parkban dokumentált kapcsolata példa az élővilág táplálkozási, un. trofikus hálózataiban „kaszkád” néven ismert hatásra. Rávilágít arra, hogy az élőlények között nem kizárólag a közismert ragadozó-zsákmány kapcsolatok léteznek. Túl ezeken, egy-egy állat táplálkozási viselkedése messze ható következményekkel lehet más, vele közvetlen kapcsolatban nem is lévő élőlények állományainak alakulására. A környezet számunkra, emberek számára megőrzendő élhetősége azon is múlik, megértjük-e ezeket a nemzeti parkokban, védett területeken még tanulmányozható összefüggéseket és sikerül-e segítségükkel környezetünk tönkretett részeit helyreállítanunk.
