A körmendi Kölcsey utcai általános iskola hosszú történetre és sikerekben gazdag időszakokra tekinthet vissza. Jelentős oktatási tényezővé lettek a kisvárosban, de a változások szele most őket is elérte.
A Kölcsey iskola 122 éves múlttal, megszámlálhatatlanul sok rendezvénnyel, jelentős városi eseményekkel büszkélkedhet. Bizonyos szempontból a helyi oktatás szimbólumává vált, patinás épületét és a benne folyó munkát az egymást követő kurzusok ismerték és méltányolták. Az újabb időkben is megtalálta helyét, élen járt az informatika meghonosításában, a matematika, a magyar nyelv és irodalom emelt szintű tanításában, a modernizációban. Vagyis a világi iskola eredményei nem lebecsülendők.
Az előzményekhez tartozik, hogy 2010 óta gyakorlatilag alapjaiban változtatták meg a közoktatás addigi szerkezetét az országban. Első lépcsőben az állam átvette az intézményeket az önkormányzatoktól. Ezután létre hozta a fenntartó szervezetet (KLIK), ami jóval több problémát termelt, mint amennyit megoldott. Viszont hozta az „elvárásokat", az oktatás egyre inkább belesimult az általános, sokak által „hazafiasságnak" nevezett trendbe. Mára úgy tűnik (lásd: az új NAT), hogy ez a hullám kikerülhetetlen.
A változások a fenntartás szintjén érték el a körmendi iskolát. Jelenleg a következő választás előtt állnak: vagy maradnak világiak állami fennhatóság alatt, vagy elfogadják az egyházi felajánlást és ebben a mezőben haladnak tovább. A felajánlást személyesen dr. Székely János megyéspüspök tette meg nemrég a városban, ahol a szülők kérdéseket is feltehettek. Információink szerint a vélemények megoszlottak.
Van, aki örülne a váltásnak, de vannak aggódók is. Az viszont sokak számára nyilvánvaló, hogy az önkormányzatoktól „kiprivatizált", az államhoz került iskolák nem éppen a stabilitás fellegvárai. Ráadásul egyre kevesebb a fenntartásra, fejlesztésre érkező összeg, gyors ütemben avulnak el az eszközök, bizonytalan a jövő, magas a pályát elhagyó tanárok száma.
Az egyházi fenntartású iskoláknál ellenben kiszámíthatóbbnak tűnik a jövő. Ez kiderült a tájékoztatón is, ahol elmondták: átvételről csak akkor lehet szó, ha a szülők legalább 50 százaléka támogatja az ajánlatot. Az viszont köztudott, hogy a szülők többsége hallgat a gyermekét tanító tanárra, így lélektanilag is bonyolult döntési mechanizmusról beszélhetünk.
Többen aggódnak amiatt is, hogy az átvételt követően „minden a vallásról szól majd, teljesen megváltozik az eddigi iskola". Az illetékesek ezt cáfolták, mondván: heti két hittanóra lenne, valamint évzáró és évnyitó szentmise, viszont a suli szellemiségét „átjárná a keresztény szemlélet". Többször is leszögezték, hogy az egyházi iskolába járó gyerektől – és szülőtől – pontosan annyit kérnek csak, mint egy hittanra járó gyermektől.
A Szombathelyi Egyházmegye tájékoztatóján az is elhangzott, hogy „ez a nyugat-magyarországi vidék az országban a legvallásosabb", mégis arányaiban kevés errefelé az egyházi iskola. Ezért is gondolták azt az egyházi vezetők, hogy hangsúlyosabb szerepet kellene vállalniuk a közoktatásban. Úgy, hogy az tovább gazdagítsa a város szellemi életét. Érthető, hogy a szülők és a tanárok aggódnak a változások miatt. Őket azzal nyugtatták, hogy az egyházi iskolák önállóbbak az államinál, így mozgásterük, alkalmazkodásuk is jobb és nagyobb.
A megnyugtató szavak bizonyára sokakat elértek, de találóan jegyezte meg az egyik szülő: a puding próbája az evés. Az az információ viszont sokat nyomhat a latban, miszerint az egyházhoz való kerüléssel megszűnne a körzetesítés, a városból bárki beírathatja a gyermekét az intézménybe. Ez akár a kialakult oktatási struktúrát is megváltoztathatja.
A végső döntésig már nem maradt sok idő, a váltásról március közepéig kell szavazniuk a szülőknek. Ha nincs meg az 50 százalék, akkor marad minden a régiben, ha megvan és plusz 1 fő, akkor új fejezet nyílhat a körmendi közoktatás történetében.
Szólj hozzá!
Nem szűnik meg a gyáregység, hanem átalakul.
Egy társasjáték kiválasztásakor könnyű a doboz grafikájára vagy a népszerűségére figyelni, pedig a sikeres közös játékot inkább a társaság szokásai döntik el.
100 millió forintos hiányt jelentett be a klub.
Magyar Péter a parlamentben ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb számait.
Magyar Péter 15 százalékkal mérsékelné az önkormányzatok elvonását, miközben további 64 milliárd forinttal növelné a települések állami támogatását.
A GYHG tájékoztatása szerint az ünnepnapon a hulladékszállítás zavartalanul működik.
Pénteken zárult le a pályázat, amiben Szombathely, és Kőszeg is beadta az igényét.
A politikus a megnyitón szólt arról is, hogy újra kell építeni a párbeszédet a kultúra szereplői és az állam, a kormányzat között.
Rétvári Bence szerint a jogszabály megváltoztatása veszélyezteti a gyermekek védelmét, ezért aláírásgyűjtéssel tiltakoznak.
A több mint három évtizeden át dolgozó riporter és televíziós szakember 52 éves volt.
Szeptember 16-án Szent-Györgyi Albert születésének évfordulójára emlékezünk.
A Péren tartott találkozón a kerékpárutak és a közműhálózat fejlesztése is szóba került, az együttműködésben Győr is szerepet vállalna.
A nettó fizetések egy év alatt 10 százalékkal nőttek, az infláció mérséklődésének köszönhetően pedig a reálkeresetek is jelentősen emelkedtek.
A teljes egészében európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás várhatóan 2027 őszére készül el.
A tervek szerint 2027 őszén a győriek is elmondhatják véleményüket a város jövőjét meghatározó elképzelésekről.
250 milliót saját zsebből tesz bele az önkormányzat.
Pintér Bence polgármester a képviselőkkel folytatott egyeztetések után átdolgozta a győri önkormányzati bérlakásrendszer reformjáról szóló javaslatát.
Eger, Miskolc, Gyula, Budapest, és Nyíregyháza a legnépszerűbb úti cél.