Christopher Nolan már megint valami formabontóba vágta a fejszéjét. Imádtam az Álmatlanságot, a Sötét lovag-trilógia mestermű, az Eredet rendesen megdolgoztat, a Dunkir pedig csodálatosan ér össze a film végére, a Csillagok közöttel azért már volt némi bajom, meg kellett feszülnöm, hogy a Nolan által felállított új szabályrendszerbe beleszuszakoljam az évtizedek alatt a fizikai törvényekhez hozzászokott agyamat.
Hát a Tenet-tel most még nagyobb gondban voltam.
Időutazás, megfordítás, össszefésülés - Nolan most ezekkel játszik. Vagyis olyan szabályt állított fel, ami egy jövőből jött technika segítségével visszájára fordítja a tárgyak, emberek mozgását, ami így azt is tudja, hogy volt a múltban, mert visszafelé, a jövőből jött.
Na, kezd már fájni a fejed?
Gyanítom a Tenet - ami azt hiszem egy szervezet, mivel erre kristálytiszta magyarázat az egész filmben nem hangzott el, csupán utalások voltak - is abból a játékból származó szó, hogy oda-vissza olvasva is ugyanazt a szót adja ki.
A történet röviden annyi, hogy hősünknek meg kell mentenie a világot a totális pusztulástól, amit a jövőből visszaküldött bomba idézne elő. Ebben számos segítsége van, és egy ellenlábasa egy orosz üzletember/oligarcha, akit a jövő titokzatos emberei (sosem tudjuk meg kik azok) látnak el mindenféle fordított fegyverrel, hogy cserébe segítse sátáni tervüket.
Eredeti ötlet?
Nem! Nolan semmi mást nem csinál, csupán előveszi az időutazós sémát, amit megspékel egy visszafelé sétálós világgal, mert csak. Az idő síkokkal való játékot már vagy ezerszer láttuk, a visszafelé haladás pedig ebben az esetben semmi más, mint káprázat.
Könnyen követhető?
Nem! Fel kell kötnöd a gatyádat, ha azt szeretnéd elejétől a végéig kristálytisztán érteni, hogy mi is folyik a vásznon. Persze nagy vonalakban követhető a cselekmény, evvégre egy faék egyszerű akció filmről van szó. De azt valahol Nolan is érezhette, hogy minden sarokra kell egy mellékszereplő, aki elmagyarázza, hogy mi folyik a vásznon, különben a nézők megkukulnak.
Izgalmas?
Nagyon! Lehet, hogy nem pontosan érted, mi a fenéért kell most nagyon izgulnod, ám a film közben belefeszülsz a székbe, mert nagyon, de nagyon szorítasz, hogy összejöjjön, bármin is dolgoznak oly’ nagyon a főhősök.
A látvány groteszk de nagyon adja a visszafelé mozgó emberek, madarak, hajók meg minden más egyéb riverz. A zene passzol a feszült jelenetekhez, sőt, magától a zenétől leszünk szinte lúdbörösek. Mondjuk Nolan ezt mindig is értette, elég csak a Sötét lovag hajós jelenetére gondolnunk, amikor Joker azok felrobbantásával fenyegetőzik. A hegedűjátéktól, vagyok visításától állt a hátamon a szőr.
A karakterek nekem egy kicsit üresek voltak. Két és fél órán át bámultam a filmet de fogalmam sincs John David Washington karakterének nevéről, egyáltalán arról, hogy végülis mi a fenéért futkosott ide oda, keresztül kasul a világban. A legjobban Robert Pattinsont bírtam, aki egy laza, hm nem is tudom, talán ügynököt alakított. Szóval ennyire vannak a figurák elhelyezve a koordináta rendszerben.
A mellékszereplők még kaotikusabbak. Felbukkannak, hogy hősünket tovább taszajtsák a világba, aztán eltűnnek, mint a kámfor. Kész, passz, ennyi.
A Tenet összességében nem egy rossz film, de azt sem mondanám rá, hogy hibátlan alkotás. Izgalmas, de összességében káoszos, abszolút semleges karakterekkel, akikkel sem szimpatizálni nem tudsz, sem pedig gyűlölni őket. A világ megmentése pedig már, már unalmas, hiszen az mindig meg fog menekülni.
Értékelés: 6,5/10.
Akinek ajánlom: A formabontó filmek kedvelőinek, akik nem agyalják túl a látottakat, egyszerűen csak élvezik nézni a filmet.
Akinek nem ajánlom: Matek faktosoknak, aki mindig, mindenben logikát keresnek.
A Tenetet megnézheted a Savaria Moziban, jegyet itt tudsz foglalni.
Szponzorált tartalmat olvastál!