Idén márciusban Jakab Péter, a Jobbik elnöke azt nyilatkozta a Válasz Online-nak, hogy „legitim vita tárgya lehet, hogyan szóljanak bele az itteni politikába úgy, hogy az mindenki számára megnyugtató legyen.” Később az Alfahírnek a Jobbik elnöke azt nyilatkozta, hogy „ezért javaslom azt, hogy határon túl élő testvéreink ne hazai pártlistákra szavazzanak, hanem saját maguk közül válasszanak képviselőt, őt delegálják a magyar országgyűlésbe.”
Jakab Péter a legutóbbi azonnali kérdésében pedig azt kifogásolta, hogy 36 milliárdot költünk határon túli gazdaságfejlesztő programokra.
A szombathelyi Jobbik választókerültei elnökéhez, Szalai Bálinthozhoz fordultunk, hogy megtudjuk:
Mi a helyiek álláspontja a határon túli magyarok szavazati jogáról? Módosítanák a jelenlegi rendszert?
Jakab Péter nem azt mondta, hogy vonjuk meg a határon túli magyarok szavazati jogát. Arról beszélt, hogy legitim vita tárgya lehet, hogyan szóljanak bele az itteni politikába azok az emberek, akik nem itt élnek, nem itt adóznak. Emlékeztetném, hogy a kettős állampolgárság intézményét a Jobbik javasolta elsőként, emellett a mi vagyunk az egyetlen párt, amely vitán felülinek és egyfajta minimumnak tartja az autonómia kérdését. A magyarság megmaradása szempontjából, nemzeti traumánk 100. évfordulóján ez az egyetlen járható út, számos élő európai példával. A Fidesz a magyarok autonómia-ügyét se a szomszédos államokkal szemben nem merte képviselni, de európai színtéren sem állt ki mellette.
Mi a szombathelyi Jobbik álláspontja a határon túli magyarok gazdasági támogatásáról?
A magyar kormány jóformán semmit nem tett a hazai munkahelyek megvédése érdekében, nem vállalta át a bérek 80 százalékát. Több százezren veszítették el állásukat az elmúlt időszakban, miközben Orbán Viktornak korlátlan teljhatalma volt. A miniszterelnök és korrupt kormánya a veszélyhelyzetet is arra használta ki, hogy a rokonok, haverok és oligarchák zsíros támogatásokat kapjanak, valamint Mongóliában indítson el magyar pénzből munkahelyteremtő programot. A határon túli magyarok gazdasági támogatásával természetesen nincsen bajunk, itt is inkább az időzítéssel lehet probléma, ráadásul a kormányzati közpénzek általában nem oda vándorolnak, ahol szükség lenne rájuk, hanem határon túl is a haverok magánbizniszeit erősítik.
