A könyvsorozat, ami még a koronavírusnál is többet jósolt meg a jövőből

Pintér Bence 2020-03-25 19:59:00
Európán végigsöpör egy kínai eredetű, gyorsan terjedő, sok esetben halálos járvány, az országok lezárják a határaikat. Ez történik most a valóságban, de a kemény az, hogy Dave Hutchinson könyvében mindez egyszer már megtörtént – és nem lett olyan jó vége.

2014 januárjában megjelent egy könyv, az volt a címe, hogy Europe in Autumn. A brit Dave Hutchinson kötetbe belelapozva a közeljövő Európájába csöppenünk, ami jelentősen eltér a mi Európánktól: a schengeni egyezményből következő határnélküliség helyett folyamatosan szaporodnak benne a határaikat agresszívan védő kisállamok.

Az Eurovízión 400 induló van, napról napra válnak le régiók és városok kisebb-nagyobb országokról. A könyvsorozat magyarul Embercsempészek címmel megjelent első regényében kiderül, hogy

Európa szétesésének egyik oka egy súlyos influenzajárvány, ami Kínából érkezik Európába.

Nyomában nem csak az egészségügyi rendszerek dőlnek össze, hanem először Schengen, aztán az EU, végül pedig szép sorban a nemzetállamok is.

A történet főhőse Rudi, a Krakkóban dolgozó észt szakács, akit hamarosan beszerveznek a Coureurs de Bois nevű titkos szervezetbe, amely egyfajta futár- és titkosszolgálatként arra vállalkozik, hogy embereket és csomagokat szállítson át Európa országocskáinak egyre növekvő számú határain. Rudi egyre mélyebbre keveredik az összeesküvések hálójában a négykötetes történetben, miközben egyébként kezdő futárból a kontinens legbefolyásosabb kémfőnökévé válik.

Az első kötet leginkább egy novellafüzérre hasonlít, Rudi akcióból akcióba kerül úgy, hogy egy sor fejezetben gyakran csak mellékszereplőként tűnik fel, miközben a háttérben felrajzolódik a nagyobb kép. A szerző ráérősen mesél egyébként, a folytatások pedig valójában nem egyszerűen folytatások, hiszen a második kötet az egy „sidequel”, ami az első könyvvel párhuzamosan játszódó történetet mesél el, a harmadik rendes folytatása az első két kötetnek, a záró kötet pedig egyszerr előzménye az első kötetnek és lezárása a harmadiknak – legjobban akkor jár az ember, ha egymás után olvassa el őket.

Mindeközben végigszáguldunk ezen az új, furcsa Európán, a négy kötetben több idősík és rengeteg helyszín között ugrálva. Járunk például a területi integritását nagyjából megőrző Magyarországon, de megismerhetünk olyan furcsa államokat, mint a Vonal, ami tulajdonképpen egy Portugáliától Szibériáig húzódó vasútvonal, amit még az EU épített. Ha nem lenne elég ez a szetting, Hutchinson regényfolyamában van még egy nagy, kvázi természetfeletti csavar, ami az első regény végén derül ki, és ezért kár is lenne elárulni – ráadásul jelen cikkünk szempontjából lényegtelen.

Hutchinson regényében ugyanis nem csupán az érdekes, hogy a válságot egy, a koronavírushoz eléggé hasonló járvány váltja ki – hasonló járványról, mint arra többen rámutattak, írt például Dean R. Koontz A sötétség szeme című regényében. De ott a hasonlóság annyi, hogy egy a koronavírus kiindulópontjáról, Vuhan városáról elnevezett, Wuhan-400 nevű biológiai fegyverről van szó, amit ráadásul csak 2008-ban szerkesztettek át, a korábbi kiadásokban Gorkij-400 volt a vírus neve.

Az Európa alkonya-ciklusban nem csak szimpla névegyezésről van szó: a szerző jól érti az európai politikai tendenciáit, és egy hasonló járványt mint kiindulópontot használva egy hihető, koherens közeljövőt vázol fel, ahol a vírus miatt hozott intézkedések egy teljesen más világhoz vezetnek: egy széttöredezett Európához. Alapvetően is elég kevés az Európa jövőjével foglalkozó science fiction, különösen jó tehát, hogy amikor mégis akad ilyen, az olyan jól átgondolt, mint Hutchinson sorozata.

Mint említettem, az első regény 2014 elején jelent meg, egy évvel azelőtt, hogy bármelyik, könyvben felsorolt válságtünet megjelent volna. Azóta volt egy euróválság, menekültválság, brexitnépszavazás, és olyan függetlenségi mozgalmak kaptak komolyan erőre, mint a skót vagy a katalán.

Az EU szétesése vagy elgyengülése egyáltalán nem tűnik akkor fikciónak ma, mint 2014 elején tűnhetett.

Ráadásul a koronavírus-járvány idején az EU eltűnni látszik: az Európai Központi Bank segélycsomagját, illetve az Európai Bizottság szintén gazdasági döntéseit leszámítva a válsággal nemzetállami szinten, esetleg a nemzetállami kétoldalú együttműködések szintjén küzd meg Európa, miközben – a 2015-ös menekültválsághoz hasonlóan – a nemlétezőnek hitt határokat napok alatt újra felhúzták Európa-szerte.

Amikor pár éve interjúztam a szerzővel, és rákérdeztem arra, hogy mit szól ahhoz, hogy története részben megvalósulni látszik, azt mondta: „Kissé rémisztő volt követni a híreket az elmúlt pár évben.” Milyen rémisztő lehet most?

Reméljük, hogy a koronavírus egyrészt nem lesz olyan súlyos, mint amilyen súlyos járványt Dave Hutchinson elképzelt, és hatásai sem lesznek olyan végzetesek az EU-ra nézve, mint azt könyvsorozatában lefestette. Aki azonban addig is elmerülne a széttöredezett Európa kémjátszmáiba, az magyarul az első, Embercsempészek című kötetet tudja elolvasni, a másik három (Europe at Midnight, Europe in Winter és Europe at Dawn) viszont egyelőre angolul érhető el, itt írtam róluk korábban.

Szólj hozzá!

Az energiatakarékosság jegyében Győr is lekapcsolja a díszkivilágítást

A rendkívüli hőhullám és az országos takarékossági intézkedésekhez csatlakozva 77 helyszínen kapcsolják le fokozatosan a városi díszfényeket.

Tizenhét országból, harminc fiatal: sikeresen zárult a Széchenyi Egyetem és az Audi közös nemzetközi képzése

Robotikát, mesterséges intelligenciát és nemzetközi csapatmunkát tanultak az Audi Development Camp résztvevői, a legjobb csapat pedig különdíjat is kapott.

Újabb hűsítőpontokat jelölt ki az önkormányzat a hőségriadó idejére Győrben

A Tourinformmal szemben újranyitott belvárosi hűsítőhely mellett több klimatizált közösségi tér és öt párakapu is segíti a győrieket a tartós kánikulában.

Kulcscsonttörést szenvedett Kondora István Sárvár polgármestere

A város első embere augusztus 10-ig szabadságon van, utána ígért részletes tájékoztatást az állapotáról.

Egy hétre teljesen lezárják a Hecsei úti felüljárót Győrben

Augusztus 3. és 10. között nem hajthatnak át autóval a felüljárón, a Szentiváni úti körforgalmat pedig két napra szintén lezárják.

A vártnál lassabban nőtt a magyar gazdaság a második negyedévben

Az elemzők szerint ugyan elmaradt a GDP-bővülés a várakozásoktól, de a gazdaság már ötödik egymást követő negyedévben növekedett, ami a tartós stagnálás végét jelezheti.

Még nem késő jelentkezni: több mint ötven szakra hirdet pótfelvételit a Széchenyi István Egyetem

Augusztus 7-ig lehet jelentkezni a győri egyetem önköltséges és államilag finanszírozott képzéseire, összesen több mint nyolcvan képzési lehetőség közül választhatnak az érdeklődők.

Kapitány István: Paks leállítása nem veszélyhelyzet

A miniszter szerint egy tízmilliárd forintos beruházással, az új paksi szivattyútelep megépítésével ez a leállás és a most tízmilliárdos többletköltséget jelentő áramimport elkerülhető lett volna.

Augusztusban is folytatódnak a Rómer Múzeum népszerű, nyitott tárlatvezetései

Az Arrabona római kori emlékeitől a XX. századi magyar és európai művészetig több különleges kiállítást is szakértő tárlatvezetésen fedezhetnek fel az érdeklődők.

Újra megnyílt az önkormányzati hűsítőpont a Baross úton, Győrben

Az újabb hőhullám miatt ismét ingyenes felfrissülési lehetőséget biztosít az önkormányzat a belvárosban.

Magyar Péter: akár teljesen leállhat a paksi atomerőmű a Duna alacsony vízállása miatt

A miniszterelnök szerint az energiaellátás jelenleg biztosított, de a kormány már az esetleges ipari korlátozásokra is felkészül a rendkívüli hőség okozta helyzet miatt.

Három napra bezár az Aranypart I. Győrben, a maraton világbajnoki válogató miatt

Augusztus 3. és 5. között nem lehet fürdeni a Mosoni-Duna ezen szakaszán, az Aranypart II. azonban a megszokott rend szerint várja a strandolókat.

Dinnyével köszönték meg a győri kukások nyári hőségben végzett munkáját 

A GYHG ezúttal magyar dinnyével lepte meg valamennyi dolgozóját, ezzel is elismerve a kánikulában végzett munkájukat. 

Orbán Viktor kedvenc lapja arra buzdítja a fideszeseket, hogy a hőhullám alatt járassák csúcsra a klímákat és a fagyasztókat, hogy “lerohadjon az ország” - reagált a miniszterelnök

Magyar Péter szerint elfogadhatatlan, hogy egyes orgánumok az ország nehéz helyzetében pazarlásra buzdítanak és a közműrendszerek összeomlásában reménykednek.

Csütörtök estétől lezárják a győri vasútállomás utascsarnokát

A felújítás ideje alatt a csarnok nem lesz használható, a jegyvásárlás az aluljárónál kihelyezett automatákból, illetve online is biztosított.

Az M86-os és az M87-es fejlesztéseket nem állította le véglegesen a kormány!

Ez derül ki Vitézy Dávid miniszter Rápli Róbert képviselőnek írt leveléből.

Döntött a kormány az oktatásirányítás teljes átalakításáról

Augusztus 20-án az összes tankerületi igazgatói pozíciót nyílt pályázaton hirdetik meg és szemben a korábbi gyakorlattal, a polgármestereket is bevonják a döntésekbe; a kiválasztott igazgatók öt évre fognak megbízást kapni.