A könyvsorozat, ami még a koronavírusnál is többet jósolt meg a jövőből

Pintér Bence 2020-03-25 19:59:00
Európán végigsöpör egy kínai eredetű, gyorsan terjedő, sok esetben halálos járvány, az országok lezárják a határaikat. Ez történik most a valóságban, de a kemény az, hogy Dave Hutchinson könyvében mindez egyszer már megtörtént – és nem lett olyan jó vége.

2014 januárjában megjelent egy könyv, az volt a címe, hogy Europe in Autumn. A brit Dave Hutchinson kötetbe belelapozva a közeljövő Európájába csöppenünk, ami jelentősen eltér a mi Európánktól: a schengeni egyezményből következő határnélküliség helyett folyamatosan szaporodnak benne a határaikat agresszívan védő kisállamok.

Az Eurovízión 400 induló van, napról napra válnak le régiók és városok kisebb-nagyobb országokról. A könyvsorozat magyarul Embercsempészek címmel megjelent első regényében kiderül, hogy

Európa szétesésének egyik oka egy súlyos influenzajárvány, ami Kínából érkezik Európába.

Nyomában nem csak az egészségügyi rendszerek dőlnek össze, hanem először Schengen, aztán az EU, végül pedig szép sorban a nemzetállamok is.

A történet főhőse Rudi, a Krakkóban dolgozó észt szakács, akit hamarosan beszerveznek a Coureurs de Bois nevű titkos szervezetbe, amely egyfajta futár- és titkosszolgálatként arra vállalkozik, hogy embereket és csomagokat szállítson át Európa országocskáinak egyre növekvő számú határain. Rudi egyre mélyebbre keveredik az összeesküvések hálójában a négykötetes történetben, miközben egyébként kezdő futárból a kontinens legbefolyásosabb kémfőnökévé válik.

Az első kötet leginkább egy novellafüzérre hasonlít, Rudi akcióból akcióba kerül úgy, hogy egy sor fejezetben gyakran csak mellékszereplőként tűnik fel, miközben a háttérben felrajzolódik a nagyobb kép. A szerző ráérősen mesél egyébként, a folytatások pedig valójában nem egyszerűen folytatások, hiszen a második kötet az egy „sidequel”, ami az első könyvvel párhuzamosan játszódó történetet mesél el, a harmadik rendes folytatása az első két kötetnek, a záró kötet pedig egyszerr előzménye az első kötetnek és lezárása a harmadiknak – legjobban akkor jár az ember, ha egymás után olvassa el őket.

Mindeközben végigszáguldunk ezen az új, furcsa Európán, a négy kötetben több idősík és rengeteg helyszín között ugrálva. Járunk például a területi integritását nagyjából megőrző Magyarországon, de megismerhetünk olyan furcsa államokat, mint a Vonal, ami tulajdonképpen egy Portugáliától Szibériáig húzódó vasútvonal, amit még az EU épített. Ha nem lenne elég ez a szetting, Hutchinson regényfolyamában van még egy nagy, kvázi természetfeletti csavar, ami az első regény végén derül ki, és ezért kár is lenne elárulni – ráadásul jelen cikkünk szempontjából lényegtelen.

Hutchinson regényében ugyanis nem csupán az érdekes, hogy a válságot egy, a koronavírushoz eléggé hasonló járvány váltja ki – hasonló járványról, mint arra többen rámutattak, írt például Dean R. Koontz A sötétség szeme című regényében. De ott a hasonlóság annyi, hogy egy a koronavírus kiindulópontjáról, Vuhan városáról elnevezett, Wuhan-400 nevű biológiai fegyverről van szó, amit ráadásul csak 2008-ban szerkesztettek át, a korábbi kiadásokban Gorkij-400 volt a vírus neve.

Az Európa alkonya-ciklusban nem csak szimpla névegyezésről van szó: a szerző jól érti az európai politikai tendenciáit, és egy hasonló járványt mint kiindulópontot használva egy hihető, koherens közeljövőt vázol fel, ahol a vírus miatt hozott intézkedések egy teljesen más világhoz vezetnek: egy széttöredezett Európához. Alapvetően is elég kevés az Európa jövőjével foglalkozó science fiction, különösen jó tehát, hogy amikor mégis akad ilyen, az olyan jól átgondolt, mint Hutchinson sorozata.

Mint említettem, az első regény 2014 elején jelent meg, egy évvel azelőtt, hogy bármelyik, könyvben felsorolt válságtünet megjelent volna. Azóta volt egy euróválság, menekültválság, brexitnépszavazás, és olyan függetlenségi mozgalmak kaptak komolyan erőre, mint a skót vagy a katalán.

Az EU szétesése vagy elgyengülése egyáltalán nem tűnik akkor fikciónak ma, mint 2014 elején tűnhetett.

Ráadásul a koronavírus-járvány idején az EU eltűnni látszik: az Európai Központi Bank segélycsomagját, illetve az Európai Bizottság szintén gazdasági döntéseit leszámítva a válsággal nemzetállami szinten, esetleg a nemzetállami kétoldalú együttműködések szintjén küzd meg Európa, miközben – a 2015-ös menekültválsághoz hasonlóan – a nemlétezőnek hitt határokat napok alatt újra felhúzták Európa-szerte.

Amikor pár éve interjúztam a szerzővel, és rákérdeztem arra, hogy mit szól ahhoz, hogy története részben megvalósulni látszik, azt mondta: „Kissé rémisztő volt követni a híreket az elmúlt pár évben.” Milyen rémisztő lehet most?

Reméljük, hogy a koronavírus egyrészt nem lesz olyan súlyos, mint amilyen súlyos járványt Dave Hutchinson elképzelt, és hatásai sem lesznek olyan végzetesek az EU-ra nézve, mint azt könyvsorozatában lefestette. Aki azonban addig is elmerülne a széttöredezett Európa kémjátszmáiba, az magyarul az első, Embercsempészek című kötetet tudja elolvasni, a másik három (Europe at Midnight, Europe in Winter és Europe at Dawn) viszont egyelőre angolul érhető el, itt írtam róluk korábban.

Szólj hozzá!

Elárasztották a győri bíróságot azok a vélemények, amelyek szerint túlságosan kesztyűs kézzel bánnak a halálos gázolóval

A bíróság elnöke attól tart, hogy ezzel a közhangulat alkalmas lesz arra, hogy a bíróságba vetett közbizalmat megrendítse.

Változás a pénteki győri programban: TSZV tüntetés lesz, a közgyűlést viszont máshol lehet követni

Az időjárás átírta a terveket, de a részvétel lehetősége megmarad, több helyszínen is élő közvetítéssel.

A Jobbik megnevezte jelöltjét Győr-Moson-Sopron vármegye 2-es választókerületében

A párt önálló indulással készül a 2026-os országgyűlési választásra, a körzetben Pápai Petra lesz az egyéni jelölt.

Közgyűlés helyett össz-bizottsági ülés lesz délelőtt 10 órakor a Győri Városházán

Dolgozni, vitázni tehát lehet munkaidőben, de érdemben dönteni valószínűleg csak este 6 után. 

Havazás és hófúvás várható pénteken - több vármegyére figyelmeztetést adtak ki

A Nyugat-Dunántúlon jelentős mennyiségű hó hullhat, viharos széllel és hótorlaszokkal kell számolni.

Sárkány Péter nem mond le posztjáról, és jelen lesz a győri közgyűlésen - ha lesz közgyűlés

Az elnök-vezérigazgató újra elmondta, hogy megvan a győriek pénze, kiderült, hogy a Győr-Szol a nyár végére forrás nélkül maradhat, és, hogy feljelentette Pintér Bencét. 

Felfrissülve Karintiában: a szaunakultúra ereje

Karintia sokakat nemcsak az Alpok szépségével vonz, hanem az itt található pihenési lehetőségeivel is.

„Totális erkölcsi mélypont” - Magyar Péter szerint minden határt átlépett a Fidesz kivégzős videója

A TISZA elnöke elfogadhatatlannak és megbocsáthatatlannak nevezte a gyerekekkel és fejbelövéssel operáló kampányvideót.

Szombaton indul a nagy aláírásgyűjtés race Szombathelyen is

A Domus és a Vásárcsarnok lesz a két fő kitelepülési placc. Vámos a meleg Fidesz irodában marad.

21 balesetveszélyes fát vágnak ki a győri Erzsébet ligetben

Az önkormányzat döntése szerint az elöregedett példányokat egy éven belül újakkal pótolják.

Szombathelyen folytatódik az M86, M87 tervbemutató Ágh Péter roadshow

A közgyűlésen tárja a nagyérdemű elé a 7,5 milliárd forintba kerülő terveket.

Csuklós busszal érkezett a segítség - kényelmesebb lett a Nyugdíjas Egyetem megközelítése Győrben

A Széchenyi István Egyetemen elindult az idei szemeszter, az előadások idején nagyobb befogadóképességű buszok közlekednek.

Kapitány István - hazahozzuk a magyaroknak járó 8000 milliárd forintot

A giga beruházásokat a magyar érdekeknek megfelelően fogják felülvizsgálni. 

Fix traffipaxokat sürget a Fidesz-KDNP Győrben a múlt heti tragikus baleset után

Antal Imre szerint ideológiai viták helyett közös fellépésre van szükség, a sebességtúllépés megfékezése nem lehet pénzkérdés.