A könyvsorozat, ami még a koronavírusnál is többet jósolt meg a jövőből

Pintér Bence 2020-03-25 19:59:00
Európán végigsöpör egy kínai eredetű, gyorsan terjedő, sok esetben halálos járvány, az országok lezárják a határaikat. Ez történik most a valóságban, de a kemény az, hogy Dave Hutchinson könyvében mindez egyszer már megtörtént – és nem lett olyan jó vége.

2014 januárjában megjelent egy könyv, az volt a címe, hogy Europe in Autumn. A brit Dave Hutchinson kötetbe belelapozva a közeljövő Európájába csöppenünk, ami jelentősen eltér a mi Európánktól: a schengeni egyezményből következő határnélküliség helyett folyamatosan szaporodnak benne a határaikat agresszívan védő kisállamok.

Az Eurovízión 400 induló van, napról napra válnak le régiók és városok kisebb-nagyobb országokról. A könyvsorozat magyarul Embercsempészek címmel megjelent első regényében kiderül, hogy

Európa szétesésének egyik oka egy súlyos influenzajárvány, ami Kínából érkezik Európába.

Nyomában nem csak az egészségügyi rendszerek dőlnek össze, hanem először Schengen, aztán az EU, végül pedig szép sorban a nemzetállamok is.

A történet főhőse Rudi, a Krakkóban dolgozó észt szakács, akit hamarosan beszerveznek a Coureurs de Bois nevű titkos szervezetbe, amely egyfajta futár- és titkosszolgálatként arra vállalkozik, hogy embereket és csomagokat szállítson át Európa országocskáinak egyre növekvő számú határain. Rudi egyre mélyebbre keveredik az összeesküvések hálójában a négykötetes történetben, miközben egyébként kezdő futárból a kontinens legbefolyásosabb kémfőnökévé válik.

Az első kötet leginkább egy novellafüzérre hasonlít, Rudi akcióból akcióba kerül úgy, hogy egy sor fejezetben gyakran csak mellékszereplőként tűnik fel, miközben a háttérben felrajzolódik a nagyobb kép. A szerző ráérősen mesél egyébként, a folytatások pedig valójában nem egyszerűen folytatások, hiszen a második kötet az egy „sidequel”, ami az első könyvvel párhuzamosan játszódó történetet mesél el, a harmadik rendes folytatása az első két kötetnek, a záró kötet pedig egyszerr előzménye az első kötetnek és lezárása a harmadiknak – legjobban akkor jár az ember, ha egymás után olvassa el őket.

Mindeközben végigszáguldunk ezen az új, furcsa Európán, a négy kötetben több idősík és rengeteg helyszín között ugrálva. Járunk például a területi integritását nagyjából megőrző Magyarországon, de megismerhetünk olyan furcsa államokat, mint a Vonal, ami tulajdonképpen egy Portugáliától Szibériáig húzódó vasútvonal, amit még az EU épített. Ha nem lenne elég ez a szetting, Hutchinson regényfolyamában van még egy nagy, kvázi természetfeletti csavar, ami az első regény végén derül ki, és ezért kár is lenne elárulni – ráadásul jelen cikkünk szempontjából lényegtelen.

Hutchinson regényében ugyanis nem csupán az érdekes, hogy a válságot egy, a koronavírushoz eléggé hasonló járvány váltja ki – hasonló járványról, mint arra többen rámutattak, írt például Dean R. Koontz A sötétség szeme című regényében. De ott a hasonlóság annyi, hogy egy a koronavírus kiindulópontjáról, Vuhan városáról elnevezett, Wuhan-400 nevű biológiai fegyverről van szó, amit ráadásul csak 2008-ban szerkesztettek át, a korábbi kiadásokban Gorkij-400 volt a vírus neve.

Az Európa alkonya-ciklusban nem csak szimpla névegyezésről van szó: a szerző jól érti az európai politikai tendenciáit, és egy hasonló járványt mint kiindulópontot használva egy hihető, koherens közeljövőt vázol fel, ahol a vírus miatt hozott intézkedések egy teljesen más világhoz vezetnek: egy széttöredezett Európához. Alapvetően is elég kevés az Európa jövőjével foglalkozó science fiction, különösen jó tehát, hogy amikor mégis akad ilyen, az olyan jól átgondolt, mint Hutchinson sorozata.

Mint említettem, az első regény 2014 elején jelent meg, egy évvel azelőtt, hogy bármelyik, könyvben felsorolt válságtünet megjelent volna. Azóta volt egy euróválság, menekültválság, brexitnépszavazás, és olyan függetlenségi mozgalmak kaptak komolyan erőre, mint a skót vagy a katalán.

Az EU szétesése vagy elgyengülése egyáltalán nem tűnik akkor fikciónak ma, mint 2014 elején tűnhetett.

Ráadásul a koronavírus-járvány idején az EU eltűnni látszik: az Európai Központi Bank segélycsomagját, illetve az Európai Bizottság szintén gazdasági döntéseit leszámítva a válsággal nemzetállami szinten, esetleg a nemzetállami kétoldalú együttműködések szintjén küzd meg Európa, miközben – a 2015-ös menekültválsághoz hasonlóan – a nemlétezőnek hitt határokat napok alatt újra felhúzták Európa-szerte.

Amikor pár éve interjúztam a szerzővel, és rákérdeztem arra, hogy mit szól ahhoz, hogy története részben megvalósulni látszik, azt mondta: „Kissé rémisztő volt követni a híreket az elmúlt pár évben.” Milyen rémisztő lehet most?

Reméljük, hogy a koronavírus egyrészt nem lesz olyan súlyos, mint amilyen súlyos járványt Dave Hutchinson elképzelt, és hatásai sem lesznek olyan végzetesek az EU-ra nézve, mint azt könyvsorozatában lefestette. Aki azonban addig is elmerülne a széttöredezett Európa kémjátszmáiba, az magyarul az első, Embercsempészek című kötetet tudja elolvasni, a másik három (Europe at Midnight, Europe in Winter és Europe at Dawn) viszont egyelőre angolul érhető el, itt írtam róluk korábban.

Szólj hozzá!

Okorn kihagyta a szűkített keretből Váradit

Szombathelyen kezd a magyar férfi kosárlabda-válogatott.

Orbán Viktor szerint ha ő nincs, akkor „rezsicsökkentés nuku”

A miniszterelnök a Kossuth rádióban faragta tovább a saját szobrát. 

Az aglaonema: a beltéri trópusok színpompás lakója

Az aglaonema, más néven rákvirág, a szobanövények közt egy igazán figyelemre méltó darab.

Orbán Viktor engedélyt adott a „firkás” minták felhasználására

Megnyugodhat mindenki, jó fej volt a miniszterelnök. 

Gulyás Gergely a Kormányinfón: megerősíti a kormány a gyermekvédelmet

A miniszter szerint megduplázzák a nevelőszülők járandóságát, új csecsemőotthon épül, és kétszáz gyámügyi állás jön létre.

Orbán firkálmánya letarolta a netet – de hiába, pólóra nem kerülhet

Jogvédett alkotásnak számít a miniszterelnök rajza, a gyártók sorra utasítják el a megrendeléseket.

Továbbra is erősek a külföldi vevők a magyar lakáspiacon – tavaly 309 milliárd forintért vásároltak ingatlanokat

A legtöbb vevő Németországból érkezett, de sok a kínai és a vietnámi érdeklődő is. 

Megállás nélkül dolgoznak - nagy erőkkel gyűjti a lehullott lombot a Győr-Szol

A város több pontján egyszerre zajlik a takarítás, a szolgáltató a lakosság türelmét kéri.

Buborékok bűvöletében: a légpárnás fólia varázsa

Valószínűleg már te is találkoztál a mindennapok során az apró, légbuborékokkal teli fóliával, amelynek pukkanása szinte lezser kikapcsolódást nyújt.

Elkapták a rendőrök a kőszegi becsületkasszák kifosztóit

Két borsodi fiatal nem tisztelte a kisváros hagyományait.

Aláírták - Magyarországon, Kőszegen jön létre az ENSZ Egyetem új oktató- és kutatóintézete

A volt Keleti blokkban elsőként létesülő ENSZ Egyetemi Intézet egyedülálló tudományos központként fog működni.

Délután kettőkor, a Bécsi kapu téren tartja szombaton győri programját Magyar Péter

Meleg ital és sütemény is várja a résztvevőket a november 15-i találkozón.

Hasplasztika: az álomalak elérésének útja

Hogy éreznéd magad, ha a hasad feszessé, formássá válhatna, optimális módon hozzájárulva az önbizalmad növekedéséhez?

A Sinsay nyitása is csúszik Körmenden

Továbbra sincsen használatbavételi engedélye a Rákóczi úti üzletsornak.

„A győrieknek joguk van tudni, mire ment el a pénzük” - írta Pintér Bence

Miközben a város uszodákat és könyvtárakat zárt be a válság idején, a fideszes politikusok milliós rezsitámogatásokat kaptak – állítja a polgármester. 

Újra ültették az Arrabona előtti fákat Győrben

Négy kun-szilfa ad majd árnyékot az arra sétálóknak. 

Hogyan őrizzük meg szivarjaink frissességét és zamatát?

A szivarok élvezetéhez nem csupán az ízlés szükséges, hanem a megfelelő tárolás tudománya is.