A könyvsorozat, ami még a koronavírusnál is többet jósolt meg a jövőből

Pintér Bence 2020-03-25 19:59:00
Európán végigsöpör egy kínai eredetű, gyorsan terjedő, sok esetben halálos járvány, az országok lezárják a határaikat. Ez történik most a valóságban, de a kemény az, hogy Dave Hutchinson könyvében mindez egyszer már megtörtént – és nem lett olyan jó vége.

2014 januárjában megjelent egy könyv, az volt a címe, hogy Europe in Autumn. A brit Dave Hutchinson kötetbe belelapozva a közeljövő Európájába csöppenünk, ami jelentősen eltér a mi Európánktól: a schengeni egyezményből következő határnélküliség helyett folyamatosan szaporodnak benne a határaikat agresszívan védő kisállamok.

Az Eurovízión 400 induló van, napról napra válnak le régiók és városok kisebb-nagyobb országokról. A könyvsorozat magyarul Embercsempészek címmel megjelent első regényében kiderül, hogy

Európa szétesésének egyik oka egy súlyos influenzajárvány, ami Kínából érkezik Európába.

Nyomában nem csak az egészségügyi rendszerek dőlnek össze, hanem először Schengen, aztán az EU, végül pedig szép sorban a nemzetállamok is.

A történet főhőse Rudi, a Krakkóban dolgozó észt szakács, akit hamarosan beszerveznek a Coureurs de Bois nevű titkos szervezetbe, amely egyfajta futár- és titkosszolgálatként arra vállalkozik, hogy embereket és csomagokat szállítson át Európa országocskáinak egyre növekvő számú határain. Rudi egyre mélyebbre keveredik az összeesküvések hálójában a négykötetes történetben, miközben egyébként kezdő futárból a kontinens legbefolyásosabb kémfőnökévé válik.

Az első kötet leginkább egy novellafüzérre hasonlít, Rudi akcióból akcióba kerül úgy, hogy egy sor fejezetben gyakran csak mellékszereplőként tűnik fel, miközben a háttérben felrajzolódik a nagyobb kép. A szerző ráérősen mesél egyébként, a folytatások pedig valójában nem egyszerűen folytatások, hiszen a második kötet az egy „sidequel”, ami az első könyvvel párhuzamosan játszódó történetet mesél el, a harmadik rendes folytatása az első két kötetnek, a záró kötet pedig egyszerr előzménye az első kötetnek és lezárása a harmadiknak – legjobban akkor jár az ember, ha egymás után olvassa el őket.

Mindeközben végigszáguldunk ezen az új, furcsa Európán, a négy kötetben több idősík és rengeteg helyszín között ugrálva. Járunk például a területi integritását nagyjából megőrző Magyarországon, de megismerhetünk olyan furcsa államokat, mint a Vonal, ami tulajdonképpen egy Portugáliától Szibériáig húzódó vasútvonal, amit még az EU épített. Ha nem lenne elég ez a szetting, Hutchinson regényfolyamában van még egy nagy, kvázi természetfeletti csavar, ami az első regény végén derül ki, és ezért kár is lenne elárulni – ráadásul jelen cikkünk szempontjából lényegtelen.

Hutchinson regényében ugyanis nem csupán az érdekes, hogy a válságot egy, a koronavírushoz eléggé hasonló járvány váltja ki – hasonló járványról, mint arra többen rámutattak, írt például Dean R. Koontz A sötétség szeme című regényében. De ott a hasonlóság annyi, hogy egy a koronavírus kiindulópontjáról, Vuhan városáról elnevezett, Wuhan-400 nevű biológiai fegyverről van szó, amit ráadásul csak 2008-ban szerkesztettek át, a korábbi kiadásokban Gorkij-400 volt a vírus neve.

Az Európa alkonya-ciklusban nem csak szimpla névegyezésről van szó: a szerző jól érti az európai politikai tendenciáit, és egy hasonló járványt mint kiindulópontot használva egy hihető, koherens közeljövőt vázol fel, ahol a vírus miatt hozott intézkedések egy teljesen más világhoz vezetnek: egy széttöredezett Európához. Alapvetően is elég kevés az Európa jövőjével foglalkozó science fiction, különösen jó tehát, hogy amikor mégis akad ilyen, az olyan jól átgondolt, mint Hutchinson sorozata.

Mint említettem, az első regény 2014 elején jelent meg, egy évvel azelőtt, hogy bármelyik, könyvben felsorolt válságtünet megjelent volna. Azóta volt egy euróválság, menekültválság, brexitnépszavazás, és olyan függetlenségi mozgalmak kaptak komolyan erőre, mint a skót vagy a katalán.

Az EU szétesése vagy elgyengülése egyáltalán nem tűnik akkor fikciónak ma, mint 2014 elején tűnhetett.

Ráadásul a koronavírus-járvány idején az EU eltűnni látszik: az Európai Központi Bank segélycsomagját, illetve az Európai Bizottság szintén gazdasági döntéseit leszámítva a válsággal nemzetállami szinten, esetleg a nemzetállami kétoldalú együttműködések szintjén küzd meg Európa, miközben – a 2015-ös menekültválsághoz hasonlóan – a nemlétezőnek hitt határokat napok alatt újra felhúzták Európa-szerte.

Amikor pár éve interjúztam a szerzővel, és rákérdeztem arra, hogy mit szól ahhoz, hogy története részben megvalósulni látszik, azt mondta: „Kissé rémisztő volt követni a híreket az elmúlt pár évben.” Milyen rémisztő lehet most?

Reméljük, hogy a koronavírus egyrészt nem lesz olyan súlyos, mint amilyen súlyos járványt Dave Hutchinson elképzelt, és hatásai sem lesznek olyan végzetesek az EU-ra nézve, mint azt könyvsorozatában lefestette. Aki azonban addig is elmerülne a széttöredezett Európa kémjátszmáiba, az magyarul az első, Embercsempészek című kötetet tudja elolvasni, a másik három (Europe at Midnight, Europe in Winter és Europe at Dawn) viszont egyelőre angolul érhető el, itt írtam róluk korábban.

Szólj hozzá!

„A dolgozók mennek, a vezető marad?” – belső információk szerint Holló Bernadett megtarthatja vezető állását és fizetését az éppen megszűnő Győr+-nál

Miközben a médiacég a hullámsírba merül, a frissen kinevezett vezető átevezhet egy új céges struktúrába. 

Új kerékpárút épülhet a Nagy Imre úton Győrben

A Vasvári Pál utca és a Szauter utca közötti szakaszon fejlesztené tovább a városi kerékpáros hálózatot a helyi önkormányzat.

Lázár Szombathelynek is elengedte a Volán tartozás jó részét

Összesen négy önkormányzat volt érintett a leköszönő miniszter gesztusában.

„Pár napig halkabb, aztán minden megy tovább” – évek óta küzd egy győri család a szeszgyár zajával

A Tátika utcában élők szerint a Győri Szeszipari Zrt. működése rendszeresen túllépi az éjszakai zajhatár-értéket, a hatóság viszont rendre azt állapítja meg, hogy minden szabályos.

Május végén újraindul a vasúti forgalom Veszprém és Ajka között

Hónapokig tartó helyreállítás után május 30-tól újra közvetlen kapcsolat lesz Budapest, Veszprém, Ajka, Szombathely és Zalaegerszeg között. 

Ukrán gyerekrajzokból nyílik megrendítő kiállítás a győri Rómer Házban

A háború legkisebb áldozatainak történeteit mutatja be a tárlat.

“Ne aláírásokat gyűjtsenek, hanem gyereket szüljenek.”

Megszólalt V. Németh Zsolt a gersekaráti iskola kapcsán.

Hamarosan az Oxygen Music szól a Győr+ Rádió helyett a 100.1 MHz-es frekvencián

A frekvencia tulajdonos Oxygen Media már beadta a váltáshoz szükséges papírokat a Média Hatósághoz.

4 százalékkal kellett túlárazni a kivitelezőknek a Győr-Szollal kötött szerződéseket, amit aztán vissza kellett adni a cégnek 

Tegnapi cikkünkre reagálva, most névvel vállalta állításait egy volt társasházkezelő hozzátartozója, aki túlárazott munkákról és furcsa lomtalanításokról mesélt lapunknak.

A Győr-Szol Zrt. igazgatósága a Győr Plusz médiumok megszüntetése mellett döntött

A médiacég közleményben tudatta, hogy a megszűnés tényét.

A szombathelyi Dobó SE elnöke arra kérte a TISZÁ-ra szavazókat, hogy töröljék őt az ismerősei közül

Miközben a klub szövetségi alelnöke a TISZA-kormány alatt próbálja megújítani a magyar atlétika belső viszonyait. Furcsa együttállás ez.

Visszahívták a gyanús sárvári foglalkoztatásban érintett Lágler Pétert a Sportfólió Kft. felügyelőbizottságából

Gagyi Levente kikerült a Fürdő FEB-jéből, Klimits István lett a Humán Erőforrás Bizottság elnöke. Sárváron újraosztották a bizottsági és felügyelőbizottsági helyeket.

Terméskővel betört egy boltablakot, majd autót rongált Nyúlon egy férfi

A vádlott ugyanazon az estén több helyszínen is garázdálkodott, végül egy családi ház udvarára is bement jogtalanul, ahol megivott egy üveg italt. 

Konkrét lépéseket fogalmazott meg a kormány a Nyugat-Magyarországi azbeszt-üggyel kapcsolatban

Azonnali kockázatcsökkentő intézkedések, behozatal felfüggesztése, és a felelősök számonkérése.

Német testvérváros kórusa ad koncertet Győrben a Szentlélek-templomban

Ingyenes hangversennyel érkezik Sindelfingen nagy múltú együttese, a Cappella Nuova és a Stiftshoforchester.

Lakossági fórumot tartanak a győri zártkertekről a városházán

A városvezetés szerint fontos tisztázni, milyen szabályok és lehetőségek vonatkoznak a zártkerti ingatlanokra.

Újra tervezték a kőszegi történelmi belvárost övező Várárok és Várpark zöld területét

Az év junior tájépítésze pályázatra klímatudatos, fenntartható megoldásokat vártak, melyek érzékenyen viszonyulnak a műemléki környezethez, a meglévő zöldfelületi értékekhez és a terület közösségi használatához.