A könyvsorozat, ami még a koronavírusnál is többet jósolt meg a jövőből

Pintér Bence 2020-03-25 19:59:00
Európán végigsöpör egy kínai eredetű, gyorsan terjedő, sok esetben halálos járvány, az országok lezárják a határaikat. Ez történik most a valóságban, de a kemény az, hogy Dave Hutchinson könyvében mindez egyszer már megtörtént – és nem lett olyan jó vége.

2014 januárjában megjelent egy könyv, az volt a címe, hogy Europe in Autumn. A brit Dave Hutchinson kötetbe belelapozva a közeljövő Európájába csöppenünk, ami jelentősen eltér a mi Európánktól: a schengeni egyezményből következő határnélküliség helyett folyamatosan szaporodnak benne a határaikat agresszívan védő kisállamok.

Az Eurovízión 400 induló van, napról napra válnak le régiók és városok kisebb-nagyobb országokról. A könyvsorozat magyarul Embercsempészek címmel megjelent első regényében kiderül, hogy

Európa szétesésének egyik oka egy súlyos influenzajárvány, ami Kínából érkezik Európába.

Nyomában nem csak az egészségügyi rendszerek dőlnek össze, hanem először Schengen, aztán az EU, végül pedig szép sorban a nemzetállamok is.

A történet főhőse Rudi, a Krakkóban dolgozó észt szakács, akit hamarosan beszerveznek a Coureurs de Bois nevű titkos szervezetbe, amely egyfajta futár- és titkosszolgálatként arra vállalkozik, hogy embereket és csomagokat szállítson át Európa országocskáinak egyre növekvő számú határain. Rudi egyre mélyebbre keveredik az összeesküvések hálójában a négykötetes történetben, miközben egyébként kezdő futárból a kontinens legbefolyásosabb kémfőnökévé válik.

Az első kötet leginkább egy novellafüzérre hasonlít, Rudi akcióból akcióba kerül úgy, hogy egy sor fejezetben gyakran csak mellékszereplőként tűnik fel, miközben a háttérben felrajzolódik a nagyobb kép. A szerző ráérősen mesél egyébként, a folytatások pedig valójában nem egyszerűen folytatások, hiszen a második kötet az egy „sidequel”, ami az első könyvvel párhuzamosan játszódó történetet mesél el, a harmadik rendes folytatása az első két kötetnek, a záró kötet pedig egyszerr előzménye az első kötetnek és lezárása a harmadiknak – legjobban akkor jár az ember, ha egymás után olvassa el őket.

Mindeközben végigszáguldunk ezen az új, furcsa Európán, a négy kötetben több idősík és rengeteg helyszín között ugrálva. Járunk például a területi integritását nagyjából megőrző Magyarországon, de megismerhetünk olyan furcsa államokat, mint a Vonal, ami tulajdonképpen egy Portugáliától Szibériáig húzódó vasútvonal, amit még az EU épített. Ha nem lenne elég ez a szetting, Hutchinson regényfolyamában van még egy nagy, kvázi természetfeletti csavar, ami az első regény végén derül ki, és ezért kár is lenne elárulni – ráadásul jelen cikkünk szempontjából lényegtelen.

Hutchinson regényében ugyanis nem csupán az érdekes, hogy a válságot egy, a koronavírushoz eléggé hasonló járvány váltja ki – hasonló járványról, mint arra többen rámutattak, írt például Dean R. Koontz A sötétség szeme című regényében. De ott a hasonlóság annyi, hogy egy a koronavírus kiindulópontjáról, Vuhan városáról elnevezett, Wuhan-400 nevű biológiai fegyverről van szó, amit ráadásul csak 2008-ban szerkesztettek át, a korábbi kiadásokban Gorkij-400 volt a vírus neve.

Az Európa alkonya-ciklusban nem csak szimpla névegyezésről van szó: a szerző jól érti az európai politikai tendenciáit, és egy hasonló járványt mint kiindulópontot használva egy hihető, koherens közeljövőt vázol fel, ahol a vírus miatt hozott intézkedések egy teljesen más világhoz vezetnek: egy széttöredezett Európához. Alapvetően is elég kevés az Európa jövőjével foglalkozó science fiction, különösen jó tehát, hogy amikor mégis akad ilyen, az olyan jól átgondolt, mint Hutchinson sorozata.

Mint említettem, az első regény 2014 elején jelent meg, egy évvel azelőtt, hogy bármelyik, könyvben felsorolt válságtünet megjelent volna. Azóta volt egy euróválság, menekültválság, brexitnépszavazás, és olyan függetlenségi mozgalmak kaptak komolyan erőre, mint a skót vagy a katalán.

Az EU szétesése vagy elgyengülése egyáltalán nem tűnik akkor fikciónak ma, mint 2014 elején tűnhetett.

Ráadásul a koronavírus-járvány idején az EU eltűnni látszik: az Európai Központi Bank segélycsomagját, illetve az Európai Bizottság szintén gazdasági döntéseit leszámítva a válsággal nemzetállami szinten, esetleg a nemzetállami kétoldalú együttműködések szintjén küzd meg Európa, miközben – a 2015-ös menekültválsághoz hasonlóan – a nemlétezőnek hitt határokat napok alatt újra felhúzták Európa-szerte.

Amikor pár éve interjúztam a szerzővel, és rákérdeztem arra, hogy mit szól ahhoz, hogy története részben megvalósulni látszik, azt mondta: „Kissé rémisztő volt követni a híreket az elmúlt pár évben.” Milyen rémisztő lehet most?

Reméljük, hogy a koronavírus egyrészt nem lesz olyan súlyos, mint amilyen súlyos járványt Dave Hutchinson elképzelt, és hatásai sem lesznek olyan végzetesek az EU-ra nézve, mint azt könyvsorozatában lefestette. Aki azonban addig is elmerülne a széttöredezett Európa kémjátszmáiba, az magyarul az első, Embercsempészek című kötetet tudja elolvasni, a másik három (Europe at Midnight, Europe in Winter és Europe at Dawn) viszont egyelőre angolul érhető el, itt írtam róluk korábban.

Szólj hozzá!

Kósa Roland: “Én azt gondolom hogy önök az igazuk bizonyítása érdekében megtévesztették a győrieket!”

Az alpolgármester szerint a Győr-Szol Zrt. trükközött az adatokkal az ominózus "Nokiás-dobozos" közgyűlésen. 

Vitézy Dávid és Kátai-Németh Vilmos is miniszter lett a TISZA-kormányban

A közlekedési és a szociális tárca vezetőit jelentette be Magyar Péter - délután az oktatásügy miniszterének személyére is fény derül. 

Nem oszlatta fel magát, tovább dolgozik a győri közgyűlés

Fekete Dávid a frakciójával szemben szavazott, Szeles Szabolcs inkább tartózkodott. 

Pintér Bence: “Külön köszöntöm – az előre látható, jól megérdemelt, hatalmas választási vereség után – a Fidesz győri önkormányzati képviselőit”

Éles hangú beszéddel nyitotta meg a közgyűlést a polgármester, aki újra elmondta: a közgyűlés felosztása az egyetlen járható út. 

A Győr+ nem tájékoztatta a tulajdonos Győr-Szol Zrt-t, hogy ma már nem jelenik meg az ingyenes újság

Sárkány Pétert kérdeztük a kialakult helyzetről. Tóth Rebeka vezérigazgatót is kerestük, de őt sem mi, sem a Győr-Szol nem érte utol. 

Hatékony védelem az automatizált biztonsági rendszerek segítségével

A modern internetes világban, ahol a fenyegetések száma és összetettsége folyamatosan növekszik, a vállalatok számára létfontosságú a megfelelő kiberbiztonsági stratégiák alkalmazása.

Hogyan óvhatjuk meg a szemkörnyéki bőrt?

A szem körüli bőr rendkívül vékony, épp ezért különösen érzékeny a külső hatásokra.

Az ügyészségi nyomozás még véget sem ért, de a Vas Népe már megírta, hogy nem igaz, hogy valakit munka nélkül fizettek a Sárvári Gyógyfürdőben

A megyei napilap korábban egy sort sem írt arról a mutyiról, ami az országos média figyelmét is felkeltette.

A hőfok szerepe a hidraulika rendszerek hatékonyságában

Gondolta volna, hogy mennyire fontos szerepet játszik a hőszabályozás a hidraulikus rendszerek működésében? Az ilyen rendszerek, különösen teherautókban és munkagépekben, jelentős mennyiségű hőt termelnek működés közben.

Két győri fa kapott faértéktáblát a Föld napján

Egy 150 éves platán és egy különleges tölgy lett a városi zöldfelületek jelképe.

Időközi választás jön Sárváron

Augusztus végére tűzik ki a szavazás időpontját.

Rezidensi-kutatói programot indít a Semmelwis Egyetem és a szombathelyi oktatókórház

A kezdeményezés egy több mint harminc egészségügyi intézményt és szervezetet magába foglaló stratégiai együttműködés része.

A modern kertgondozás forradalma: akkumulátoros kerti gépek a jövőben

A kertápolás területén az utóbbi években jelentős átalakulások történtek, melyek új távlatokat nyitottak a zöld területek szerelmesei előtt.

Szórólapokkal agitált V.Németh Zsolt mellett a kampányban Győrvár polgármestere

Kaczor Zsolt szerint nem mint polgármester, hanem mint magánember kérte a falu lakóit, hogy a fideszes jelöltre szavazzanak. A szórólapokat közmunkások hordták ki, munkaidőn kívül.

Laczkovits-Takács Tímea lett a győri Fidesz-KDNP frakcióvezetője

Egy friss közlemény szerint Fekete Dávid már előzetesen is csupán az országgyűlési választásokig vállalta a frakcióvezetést

Megalapozatlannak tartja az őt ért vádakat Matolcsy György és közleményben reagált

A volt jegybankelnök szerint nem tűnt el az alapítványi vagyon, bár a leveléből az is kiderült, hogy az MNB-nek nem volt jogköre az alapítványok működésébe való beavatkozásra.

A Vas Vármegyei Kamara kezdeményezte a területi és országos kamarai elnökök rendkívüli értekezletének soron kívüli összehívását

Talán lehet némi köze ahhoz, hogy Nagy Elek, az országos kamara elnöke alapító tagja volt az első Digitális Polgári Körnek, amit maga Orbán Viktor hívott életre. 

Pintér Bence: „Fekete Dávid semmi mást nem javasol most, minthogy a Fidesz felelőtlen pénzügyi politikájáért a polgármester vállalja a felelősséget"

A városvezetés szerint a közgyűlés feloszlatása az egyetlen járható út, miközben a Fidesz vert helyzetből is alkudozna.