Nem igazolják a tudományos eredmények azt a sokak által hangoztatott feltételezést, hogy a JÉGER országos jégkármérséklő rendszer működése állna az elmúlt évek aszályos időjárásának hátterében. Erre hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Néher András, a TISZA Párt országgyűlési képviselője, aki a Magyar Tudományos Akadémia szakértői vizsgálatának megállapításait ismertette.

Az agrártárca felkérésére létrehozott, Bozó László meteorológus akadémikus vezette bizottság arra jutott, hogy a rendelkezésre álló tudományos ismeretek alapján a JÉGER nem befolyásolja jelentős mértékben sem a lehulló csapadék mennyiségét, sem annak területi eloszlását. A szárazabb és csapadékosabb időszakok már a rendszer bevezetése előtt is váltották egymást, az idei rendkívüli aszály pedig Európa jelentős részét érintette.
A vizsgálat ugyanakkor egy másik, legalább ennyire fontos kérdésben is figyelemre méltó eredményre jutott. Néher ismertetése szerint a szakértők a JÉGER jégkármérséklő hatását sem találták jelentősnek: a rendelkezésre álló adatok alapján nem igazolható, hogy a rendszer 10 százalékot meghaladó mértékben csökkentené a jégesők által okozott károkat. Vagyis miközben az aszályért nem lehet felelőssé tenni a rendszert, annak tényleges eredményessége is kérdéseket vet fel.
A szakértői jelentés egy szabályozási hiányosságra is rámutatott: Magyarországon jelenleg az időjárás lehetséges módosítására használt berendezések működtetése engedély és bejelentés nélkül is lehetséges. Így olyan eszközök is megjelenhetnek a piacon, amelyek hatásosságát tudományos vizsgálatok nem támasztják alá. Az MTA szakértői ezért a már működő rendszerek kötelező bejelentését, az új berendezések esetében pedig előzetes hatástanulmányt, engedélyezést és tudományos ellenőrzést javasolnak.

Néher András szerint a gazdák aggodalma érthető, hiszen a termésüket és a megélhetésüket féltik, éppen ezért különösen fontos, hogy hiteles, ellenőrizhető válaszokat kapjanak. A képviselő a szabályozási hiányosságok mielőbbi rendezését sürgeti. Álláspontja szerint a gazdálkodóknak joguk van tudni, hogy az általuk megvásárolt vagy a környezetükben működtetett berendezések hatásosságát milyen tudományos vizsgálatok igazolják. Ehhez átlátható szabályokra és számonkérhető szakmai követelményekre van szükség.
