Csütörtök hajnalban nyolc miniszter társaságában utazott Prágába Magyar Péter miniszterelnök, ahol Andrej Babiš cseh kormányfővel találkozik az első cseh–magyar közös kormányülés keretében. A két miniszterelnök négyszemközti egyeztetését a kormánydelegációk tárgyalásai követik, majd Magyar Pétert Petr Pavel cseh köztársasági elnök is fogadja. A találkozó napirendjén az Európai Unió versenyképessége, az energiabiztonság, a migráció, a közlekedés, a digitalizáció és a védelmi ipari együttműködés egyaránt szerepel.
A prágai csúcstalálkozó a magyar–cseh kapcsolatok mellett a közép-európai együttműködés szempontjából is jelentős. A két állam Lengyelországgal és Szlovákiával együtt a visegrádi négyek tagja, a magyar kormány pedig szeretné szorosabbra fűzni a régió gazdasági kapcsolatait. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter már az utazás előtt jelezte, hogy a Csehországban működő magyar vállalatok érdekeinek képviselete mellett újabb cseh befektetőket szeretnének Magyarországra vonzani. Az ilyen megállapodások új beruházásokat, ipari megrendeléseket és munkahelyeket is eredményezhetnek, bár ezek konkrét tartalma egyelőre nem ismert.
Győr szempontjából különösen fontos, hogy a tárgyalások hivatalos napirendjén a védelmi ipar is szerepel. Az Ugytudjuk.hu korábban részletesen beszámolt arról, hogy a cseh Czechoslovak Group (CSG) védelmi ipari vállalatcsoport 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a Rába gyárat birtokló 4iG SDT EGY Zrt.-ben, amivel közvetetten közel 37 százalékos befolyáshoz jutott a győri járműipari vállalatban. A megállapodás értelmében a Rába bekapcsolódhat a Tatra katonai járművek gyártásába, összeszerelésébe és nemzetközi exportprogramjaiba. A tervek között korábban a Gidrán páncélozott járművek gyártása, valamint a HIMARS-rendszerekhez kapcsolódó ipari feladatok győri megvalósítása is szerepelt.
Ennek a történetnek azonban komoly politikai és gazdasági előzményei vannak. Az Orbán-kormány márciusban még történelmi jelentőségű hadiipari fejlesztéseket ígért a Rábának, a kormányváltást követően azonban a TISZA-kabinet átvilágítást rendelt el a 4iG állami üzleteivel kapcsolatban. A vizsgálat a vállalatcsoport állami finanszírozását, szerződéseit és védelmi ipari tulajdonszerzéseit is érinti. A győri Rába jövőjét ezért dupla platformon érdemes vizsgálni: egyrészt valódi ipari lehetőséget jelenthet a cseh befektető megjelenése, másrészt tisztázni kell a korábban kialakított tulajdonosi és finanszírozási konstrukciók hátterét. A vizsgálatok eredményéről ugyanakkor egyelőre nincs nyilvános végleges megállapítás.
Fotó: Magyar Honvédség
Mindezek fényében egyáltalán nem lenne meglepő, ha a prágai tárgyalásokon a győri Rába és a hozzá kapcsolódó hadiipari fejlesztések jövője is szóba kerülne. A gazdasági és védelmi ipari együttműködés napirendre vétele, az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborús konfliktusok pedig különösen aktuálissá teszi a kérdést. Győr számára most az lehet a legfontosabb, hogy a korábbi nagyszabású ígéretekből végre tényleges gyártás, új megrendelések és hosszú távon fenntartható munkahelyek szülessenek. A magyar és a cseh kormány között zajló jelenlegi egyeztetés így akár a Rába következő évtizedeit is befolyásolhatja, és az sem mellékes, hogy a várost érintő esetleges döntések előkészítésében milyen szerepet kap a győri önkormányzat, melyet a korábbi Orbán-kabinet látványosan ignorált a témában.
