Kemény kritikát fogalmazott meg a korábbi győri városvezetéssel és a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájával szemben Pintér Bence (TSZV–LMP–Momentum) a Portfolio Nyugat-magyarországi Economic Forum 2026 konferenciáján, amelyet október 15-én rendeztek az ETO Park Hotelben. A polgármester szerint az elmúlt két évet alapvetően az határozta meg, hogy a városvezetésnek először a korábbi működés problémáival kellett szembenéznie. „Rothadt alapokra nem lehet a jövőt építeni, előbb rendet kellett tennünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a győri gazdaság fejlődését a korábbi évek elhibázott döntései és az általa rendszerszintűnek tartott korrupció is hátráltatta.
Fotó: Pintér Bence Facebook
Pintér szerint Győr az Audi jelenlétének és az iparűzési adóbevételeknek köszönhetően két évtizede kiemelkedő gazdasági lehetőségekkel rendelkezik, ezek azonban nem tükröződnek megfelelően a városi infrastruktúra állapotában. A polgármester kátyús utakat, elöregedett közműveket, leromlott közbiztonságot és felújításra szoruló sportlétesítményeket említett a korábbi városvezetés örökségeként. Úgy látja, hogy az elmúlt húsz évben elmaradtak a közösségi közlekedést, a lakhatást, a közvilágítást, valamint a zöld- és vízgazdálkodási infrastruktúrát érintő szükséges beruházások. A felelősséget ezért elsősorban a korábbi fideszes városvezetésnek tulajdonítja.
A polgármester ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a város nem kíván változtatni a vállalkozások számára kedvező, 1,6 százalékos helyi iparűzési adókulcson. Emlékeztetett arra, hogy a 2018-ban az Audival kötött megállapodás nyomán kialakított adómérték az elmúlt nyolc évben összesen 58 milliárd 170 millió forintot hagyott a győri vállalkozásoknál. Pintér szerint ez jelentős önkormányzati bevételkiesést jelentett, amelyből utak, járdák, intézmények és a teljes közvilágítási rendszer is megújulhatott volna. Ennek ellenére a városvezetés jövőre sem tervez adóemelést, mert továbbra is fontosnak tartja a helyi gazdaság versenyképességének megőrzését.
A város pénzügyi mozgásterét Pintér szerint ennél is súlyosabban korlátozta a szolidaritási hozzájárulás, amelynek révén 2018 óta összesen 82 milliárd 312 millió forintot vont el Győrtől a központi költségvetés. A polgármester számításai alapján az iparűzési adókedvezmény és az állami elvonások együttesen 140 milliárd 482 millió forinttal csökkentették az önkormányzat rendelkezésére álló forrásokat. Az idei 13 milliárd forintot is meghaladó sarc utolsó részletet már a TISZA-kormánynak fizette be a város, és Pintér szerint az új kabinetnek változtatnia kell a rendszeren. „Megértjük a központi költségvetés nehéz helyzetét, de ezt a rablógazdálkodást be kell fejezni” – jelentette ki.
A polgármester konkrét fejlesztési terveket is felvázolt arra az esetre, ha a szolidaritási hozzájárulás összege a városban maradhatna. A felszabaduló forrásokból főhálózati utakat és közműveket újítanának fel, fejlesztenék a közösségi közlekedést, megfizethető lakhatást biztosítanának a Győrbe érkező munkavállalóknak, valamint célzott támogatást nyújtanának a helyi kis- és középvállalkozásoknak. Emellett a TISZA-kormány pénzügyi segítségét kérik az Ipari Park fenntartható, a lakott területektől távolabb eső, autópályához közeli részének fejlesztéséhez. Pintér hangsúlyozta, hogy a város bevételeit nem magasabb adókkal, hanem újabb vállalkozások és adófizetők letelepedésével szeretné növelni.
Beszéde végén Pintér Bence a győri vállalkozókhoz és üzletemberekhez fordult, arra kérve őket, hogy támogassák a város törekvését a helyben megtermelt adóbevételek megtartására. A polgármester szerint a szolidaritási hozzájárulás megszüntetése nemcsak az önkormányzat pénzügyi helyzetét javítaná, hanem a gazdasági szereplők számára is kézzelfogható, win-win előnyökkel járna. „Győrben sem megszorításra, sem adóemelésre nem lesz szükség, ha a helyben megtermelt adóforintokat a Tisza-kormány Győrben hagyja” – fogalmazott, jelezve, hogy a következő időszak egyik legfontosabb várospolitikai célja ennek elérése lesz.
