Érdekes fordulatot vett Fekete Dávid (Fidesz–KDNP) és a 444 viszonya. A győri Fidesz korábbi frakcióvezetője, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) győri regionális képviseletének vezetője ugyanis vasárnap este lelkesen osztotta meg a korábban a kormánypárti politikai kommunikációban rendszeresen támadott lap cikkét. A 444 újságírói bejárták a győriek által csak Kis-Hiltonként ismert, több milliárd forintból felújított egykori Hotel Konferencia épületét, és építészeti szempontból kifejezetten pozitívan értékelték az elkészült munkát. Fekete szerint mindez elégtétel a beruházást korábban kritizálóknak, és Facebook-posztjában külön köszönetet mondott a szerinte lejárató bejegyzésekért. „Hát ennyit a »palotázásról«, meg a »luxusberuházásról«. Még a 444 szerint is páratlan értékmentés történt. Köszönjük!” – írta.
A történet különös pikantériája, hogy a 444 megítélése a Fidesz politikai oldalán korábban – és nagy valószínűséggel most is – egészen más volt. A lapot a kormányzati kommunikációban évekig a külföldről finanszírozott, liberális, kormányellenes sajtó egyik meghatározó szereplőjeként állították be, a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig szintén sokat ekézte a működését. Most azonban, hogy a portál elismerően írt egy, az Orbán-kormány idején megvalósult beruházásról, Fekete Dávid azonnal örömmel hivatkozik rá. Persze attól, hogy egy újság kritikus egy politikai rendszerrel szemben, még elismerheti annak egy-egy eredményét, ez teljesen valid. Az már sokkal érdekesebb, amikor egy politikai oldal a számára kedvező megállapításokat készséggel idézi egy olyan lapból, amelynek hitelességét máskor rendszeresen megkérdőjelezi.
Az azonban nem változott, hogy Fekete Dávid úgy értelmezi a valóságot, ahogy neki tetszik. A 444 cikkében ugyanis nemcsak kizárólag dicséret szerepel. A lap ugyanis arra is emlékeztetett, hogy az MCC 2021-ben az értékbecslésben szereplő összegnél 25 százalékkal drágábban, 1 milliárd 455 millió forintért vásárolta meg a Kis-Hiltont. A felújításra pedig a mostani beszámoló szerint további nettó 3 milliárd 200 millió forintot költöttek, vagyis az ingatlan megvásárlása és rekonstruálása együttesen több mint 4 milliárd 600 millió forintba került. Az értékbecslésnél magasabb vételár önmagában természetesen nem bizonyít szabálytalanságot, de azért felvet néhány kérdést a közpénzekkel való felelős(?) gazdálkodásról. Fekete Dávid ünnepi hangulatú bejegyzéséből ezek a részletek ugyanakkor valahogy kimaradtak.

Van azonban valami egészen különös abban is, hogy pontosan minek örül ennyire a fideszes politikus. Egészen pontosan annak, hogy az adófizetők pénzéből több mint 3 milliárd forintért felújítottak egy épületet, és a végeredmény jó lett, mintha ezért külön elismerés járna. Pedig egy közpénzből finanszírozott beruházásnál éppen az lenne az alapvető elvárás, hogy a rendelkezésre álló forrást átláthatóan, indokolt költségekkel és megfelelő minőségben használják fel. Nem különleges kegy, ha a milliárdokért elvégzett munka eredménye vállalható, hanem minimumkövetelmény. Az pedig, hogy egy korábban ellenzékinek tekintett lap építészeti szempontból elismeri a végeredményt, még nem jelenti azt, hogy a beruházás minden pénzügyi és politikai kérdésére is megnyugtató válasz született.
Fekete Dávid a bejegyzésében üzent az őt kritizálóknak is. Magunkra is vehetnénk, de az Ugytudjuk.hu szerkesztősége már április elején, az épület ünnepélyes átadásakor is elismerte, hogy a Kis-Hilton megmentése abszolút pozitív fejlemény Győr életében. Akkori cikkünkben ezzel együtt és ennek okán, arra hívtuk fel a figyelmet, hogy miközben az MCC számára milliárdokból sikerült reprezentatív központot kialakítani, a belváros más értékes épületei továbbra is méltatlan állapotban vannak. Ott van például a Vaskakas Taverna, amelynek ingatlanügye az elmúlt évek egyik legkínosabb győri adásvételévé vált, vagy a lassan az enyészeté váló Napóleon-ház, amelynek sorsa ugyancsak régóta megoldásra vár. Ezek az épületek valahogy nem kapnak olyan lelkes Facebook-bejegyzéseket Fekete Dávidtól, mint az MCC-központ, pedig a történelmi értékmentés esetükben is elvárható lenne.
Az is beszédes, hogy a tavasszal történt ünnepélyes átadásra nem kaptak meghívást sem a helyi, sem az országos független médiumok, Fekete Dávid nem vezette körbe a sajtó képviselőit, mint, ahogy a nevével fémjelzett kollégium sem válaszolt még soha egyetlen megkeresésünkre sem. Faramuci. Talán ez a legjobb szó, amit arra a szűklátókörű gondolkodásmódra alkalmazni lehet, ami a politikus friss posztjából kiderül. Bár az is lehet, hogy a lelke mélyén teljesen egyetért a 444 többi, mondjuk az NKA-botrányról, a Szőlő utcáról, vagy épp a NER egyéb stiklijeit feldolgozó cikkeivel is, csak azokat nem osztja meg nyilvánosan.

Ezzel együtt akadna a győri közéletben még jó néhány olyan ügy, amivel korábban csak az ellenzéki(?) független sajtó foglalkozott, és amely megérdemelné a korábbi városvezetésben is meghatározó szerepet betöltő politikus figyelmét. A Győr-Szol Zrt. lakáskasszája körül kialakult pénzügyi helyzet, a Győr+ Média korábbi működésével kapcsolatos kérdések, az onnan elbocsátott munkatársak esete, vagy éppen a városi vagyon kezelésének vitatott döntései mind olyan történetek, amelyeknél legalább akkora szükség lenne az elszámoltathatóságra, mint amekkora lelkesedéssel most a Kis-Hilton márványburkolatait ünnepli. Fekete Dávid számára is adott a lehetőség, hogy ezekről részletesen beszéljen, és bemutassa, milyen felelősséget viselnek most a korábbi döntéshozók. Még az sem baj, ha a 444-nek mondja el.
