Növekedésnek indult a magyar gazdaság, amelynek üteme jelenleg 1,7 százalékos – jelentette ki Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Brüsszelben, az uniós tagországok gazdasági minisztereit tömörítő versenyképességi tanács csütörtöki ülése előtt. Kapitány szerint az előző kormány utolsó négy évében lényegében nulla volt a gazdasági növekedés, most viszont a fogyasztás 4,7 százalékkal emelkedik, az ipari termelés növekedése várhatóan meghaladja a 4 százalékot, miközben az infláció 1,5 százalékos.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A miniszter a kedvezőnek tartott folyamatokat a szigorú költségvetési politikával is összekapcsolta. „A költségvetési fegyelem rendkívül szigorú, amelynek alapja a korrupcióval szembeni zéró tolerancia és a korábbi kormányzati gyakorlattól eltérő, takarékos gazdálkodás” – fogalmazott, majd hozzátette: „Véleményem szerint ez a növekedésünk záloga”.
Kapitány szerint Magyarország és egész Európa egyik legfontosabb kihívása az ipari bázis megőrzése a jelenlegi energiaárak és versenyképességi viszonyok mellett. A magyar kormány célja, hogy minél több hazai és más európai középvállalat kapcsolódjon be az Európán kívülről érkező befektetők beszállítói láncaiba. Ehhez szerinte több kutatás-fejlesztésre, valamint olyan programokra van szükség, amelyek a munkaerő és a középvállalatok képességeit is fejlesztik.
A gazdasági és energetikai miniszter arról is beszélt, hogy az Európába érkező közvetlen külföldi tőkebefektetéseknél előre egyértelművé kell tenni a feltételeket. Szerinte Európa jól képzett munkaerővel, kiváló oktatási intézményekkel és számos országban erős ipari háttérrel rendelkezik, ezért akár kínai, akár más, Európán kívüli beruházás érkezik, arra kell törekedni, hogy az uniós vállalatok a teljes értéklánc minél nagyobb részében jelen legyenek.
Fotó: Pixabay
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről Kapitány azt mondta, egyensúlyt kell találni a dekarbonizáció és az európai ipar működőképességének megőrzése között, figyelembe véve az egyes országok eltérő fejlettségét és felkészültségét. Magyarország ezen a területen a visegrádi országok mellett Szlovéniával, Ausztriával, Romániával és Horvátországgal is együttműködik. A miniszter szerint Magyarország az üzleti diplomáciában is lényegesen aktívabb lett, mint korábban.
