Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz–KDNP) szerint „méltatlan és aljas támadás” érte a civil szervezeteket azzal, hogy a TISZA-kormány nyilvánosságra hozta húszezer szervezet korábbi támogatási adatait. A Védvonal vezetője szerint önmagában a közzététellel nincs baj, csakhogy szerinte az volna korrekt, ha az összegek mellett azt is látni lehetne, mire kérték és mire költötték a pénzt, sőt a programtervek, beszámolók és az azokat alátámasztó dokumentumok is nyilvánosak lennének.

Ez fideszes politikustól annyira unortodox gondolat, hogy egészen kíváncsiak lettünk rá, vajon mi miért voltunk akkor gonosz, libsi propagandisták, amikor mi szerettük volna megtudni ugyanezt. Amikor az NKA tavasszal két körben összesen 17 milliárd forint közpénzt osztott szét – sokszor gyanús – civil szervezetek között, akkor a nyilvánosság számára nem derült ki világosan, milyen konkrét programokra mentek a milliók számolatlanul.
De ne menjünk messze, hiszen van erre egészen közeli, helyi példánk is. Korábban mi magunk kérdeztük Juhász Balázs abdai önkormányzati képviselőt arról, hogy a hozzá köthető civil szervezetek milyen programokra kaptak összesen 135 millió forintot. Konkrét rendezvényt vagy programot egyet sem sikerült megtudnunk tőle, de megesküdött, hogy minden fillért a megfelelő módon fognak elkölteni. Ennek némileg ellentmond, hogy később viszont két érintett, Juhász által (is) alapított szervezet összesen 45 millió forint támogatást visszafizetett, pedig korábban cáfolták, hogy lenne ilyen forgatókönyvük.

Fura képződmény ez a transzparencia, és látszik, hogy a 16 évnyi korlátlan hatalom után a bukott rendszer maradéka még csak most ismerkedik vele. Hiszen Czunyiné jelen esetben éppen azt kéri számon a TISZA-kormányon hangosan önkényt kiáltva, amit mi korábban számtalan alkalommal próbáltunk megtudni, sajnos sikertelenül. Hogy ne csak az legyen nyilvános, ki mennyi közpénzt kapott, hanem az is, hogy pontosan mire, de úgy látszik, hogy az átláthatóság iránti zsigeri igény csak ellenzékben érik be igazán.
A Védvonal vezetője közleményében aztán ennél jóval súlyosabb következtetésekig is eljutott. Szerinte a támogatások közzététele „megbélyegzés”, „szégyenfal”, „politikai boszorkányüldözés”, írásában pedig még az ÁVH, a besúgás és A tanú című film abszurd világa is előkerül. A civileket ezért arra biztatja, hogy küldjék el a Védvonalnak saját beszámolóikat, amelyeket majd aztán ők nyilvánosságra hoznak. A közpénzek felhasználásának részletes bemutatása természetesen üdvözlendő vállalkozás, és ha már így alakult, talán érdemes lesz majd az NKA korábbi kedvezményezettjeinek dokumentumaival kezdeni. Legalább utólag megtudhatjuk, amit annak idején hiába kérdeztünk.
A történet legfinomabb részlete a költői hasonlatokon túl, az nem más, mint a megadott elérhetőség, a civilek beszámolóit ugyanis a fidesz.vedvonal@gmail.com címre várják. Igen, arra a Gmail-címre, amelyről nem is olyan rég maga Czunyiné közölte, hogy a Google letiltotta, és amelynek tragikomikus történetéről szerkesztőségünk is beszámolt. Ezek szerint vagy az a helyzet, hogy időközben a „gonosz" techóriás megenyhült és visszaadta a postafiókot, vagy az, hogy a Fidesz országos Védvonala továbbra is egy ingyenes Gmail-fiókra építi a civil társadalom megmentését. Akárhogy is, annak mindenképpen örülhetünk, hogy a jelek szerint ismét működik a postaláda, és csak baráti jótanács, hogy mielőtt 20 ezer civil szervezet beszámolóit bekérik az érintettektől, lehet nem ártana upgradelni a tárhelyet, mert aztán megint jöhet egy kínos tech-pofon.
A sztori lényegi részében természetesen nehéz vitatkozni Czunyiné Bertalan Judit alap állításával. Ha egy szervezet közpénzt kap, akkor az legyen nyilvános, hogy mennyit kapott, mire kapta és mire költötte, sőt, legyen hozzáférhető a beszámoló is. Csak ezt az elvet érdemes volna politikamentesen alkalmazni, mert azért annak van egy diszkrét bája, hogy amikor a Fidesz-kormány a saját holdudvarának osztogatta a milliárdokat lojalitásért cserébe, akkor ezzel és az átláthatóság teljes hiányával pont semmi gondja nem volt a Védvonal vezetőjének.
