Vizsgálatot indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a győri Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári agrárkarát érintő uniós projekt miatt – közölte Hadházy Ákos. Az ügy nem előzmény nélküli: az Ugytudjuk.hu hasábjain még áprilisban számoltunk be arról, hogy a politikus a helyszínen nézett utána a fejlesztéseknek, majd bejelentette, hogy az OLAF-hoz fordul a szerinte erősen túlárazott tételek miatt.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Hadházy akkor elsősorban a „SmartGarden” nevű alkalmazást kifogásolta, amelynek fejlesztésére az általa bemutatott dokumentumok szerint 283 millió forintot költöttek. A politikus „fájdalmasan üres és gagyi kamu appnak” nevezte az eredményt, amelyben főként 3D-s modelleket – például magaságyást, pálinkafőzőt vagy laborberendezéseket – talált. Külön kiemelte az alkalmazás egyik megállapítását is, amely szerint „a tej egy fehér folyadék, aminek fontosak az érzékszervi tulajdonságai”. Hadházy szerint a projektben további 51 millió forint ment szakértői munkára, 18 millió forint pedig marketingre.
Az alkalmazást a MultiContact Consulting Kft. készítette, amely Hadházy szerint nem rendelkezett érdemi mezőgazdasági vagy élelmiszer-tudományi háttérrel. A politikus ugyanakkor már áprilisban hangsúlyozta, hogy a teljes, mintegy 1 milliárd forintos egyetemi projekt nem kizárólag az alkalmazásból állt, mosonmagyaróvári látogatásakor működő fejlesztéseket is látott. Az egyetem mellett magaságyásokat alakítottak ki „okoskert” technológiával, felújítottak egy üvegházat, és laborfejlesztések is történtek. Hadházy szerint ezek között voltak indokolható beruházások, a több százmilliós digitális és szakértői tételeket azonban már akkor is súlyosan kifogásolta.
Ráadásul úgy tűnik, hogy a történet egy ennél jóval nagyobb konstrukcióba illeszkedik, Hadházy ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy az egyetemi fejlesztés egy közel 10 milliárd forintos program része volt, amelynek konzorciumvezetője a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség volt. A program eredményeit összefoglaló dokumentum hat pontban sorolja fel, mire költötték a támogatást, ezek közül Hadházy szerint több nehezen értelmezhető vagy ellenőrizhető. A dokumentumban említett digitális élményközpontoknak a politikus beszámolója szerint mára „se híre, se hamva”, miközben a felsorolt fejlesztések közül a Digitális Fejlesztési Központ tűnik ténylegesen működő beruházásnak.
Fotó: Hadházy Ákos Facebook
A mosonmagyaróvári agrárkar egyébként nem önálló egyetem, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar 2016 óta a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem része. Vagyis az OLAF mostani vizsgálata közvetlenül a győri egyetem egyik karán megvalósult uniós fejlesztést érinti. Hadházy Ákos áprilisban még úgy fogalmazott, hogy a mosonmagyaróvári eset szerinte csak „egy a sok-sok ezer többé-vagy kevésbé elcsalt projekt közül”. Hogy ebben igaza van-e azt egyelőre nem tudni, de az biztos, hogy négy hónappal később az Európai Csalás Elleni Hivatal már vizsgálatra érdemesnek találta az általa bemutatott óvári ügyet.
Hadházy szerint az OLAF eljárásának megindítása azért is fontos fejlemény, mert Magyarország európai ügyészségi csatlakozásával az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaéléseknek már más következményei is lehetnek. „Az OLAF vizsgálat ténye jó hír, az még jobb, hogy immár akár az Európai Ügyészség is eljárhat és bíróság elé viheti az elkövetőket akár ebben az ügyben is” – írta. Szerinte ugyanakkor a mosonmagyaróvári eset egy nagyobb problémára is rámutat, az elmúlt években az egyetemeken megvalósított uniós projektek között is bőven akadhatnak olyanok, amelyek felhasználását érdemes újra megvizsgálni.
