A Digitális Polgári Körök (DPK) Facebook oldalán jelentette be, vége a tétlenségnek, országjárásra indul az online közösség. Siófoktól Debrecenen át Tatabányáig, vagy épp Ózdig, több városban is személyes találkozókat szerveznek, ahol - saját megfogalmazásuk szerint - az a cél, hogy „megőrizzék az elmúlt 16 év közös eredményeit”, és újra közösséget építsenek. A részvételhez regisztráció szükséges, a szervezők pedig már most azzal számolnak, hogy egyes helyszíneken akár túljelentkezés is lehet - nekik legyen mondva.

A kezdeményezés azért is figyelemre méltó, mert a Digitális Polgári Köröket még a választási kampány egyik nagy újításának szánta az azóta vastagon leszerepelt kampánystratéga: Orbán Balázs. A Fidesz kommunikációjában a digitális aktivista-hálózat afféle modern politikai szuperfegyverként jelent meg, olyan közösségként, amely képes ellensúlyozni az online térben tapasztalt hátrányt, megszólítani a választókat, és mozgósítani a kormánypárti tábort - legalábbis ezt írhatta fel magának a volt miniszterelnök az “oroszlán-színezős” győzelmi tervben vágyálomként. A végeredmény azonban ismert: a Fidesz-KDNP a naprendszer összes holdjáról is jól látható vereséget szenvedett, a TISZA Párt kormányt alakított, a korábbi állampártok pedig ellenzékbe kerültek.
Éppen ezért nehéz nem feltenni néhány kínzó kérdést. Vajon mit jelent ma Fidesz-ország horizontján, hogy „megőrizzük az elmúlt 16 év eredményeit”, amikor a választók korábban sosem látott többsége éppen ezek után/miatt döntött a változás mellett? Ki finanszírozza az országjárást, milyen szervezeti háttérből valósul meg, és kik lesznek a résztvevői? A korábbi kormánypárt aktivistái, a törzsszavazók, a kirúgott Megafonosok, vagy sikerül új embereket is megszólítani? És talán a legfontosabb kérdés: mi az az új politikai üzenet, amely túlmutat azon, hogy visszasírják a korábbi időszakot, és minden rossz amit 50 nap alatt Magyar Péter és bandája művelt.

A Digitális Polgári Körök bejegyzéseiből egyelőre inkább az látszik, hogy a Fidesz még mindig nehezen fogadja el az új politikai helyzetet. A kommunikáció továbbra is a bukott kormányzati időszak logikáját követi, miközben a szerepek megváltoztak: ma már nem az országot irányítják, hanem ellenzéki pártként kellene alternatívát kínálniuk. Az országjárás önmagában természetesen legitim politikai eszköz, de az igazi kérdés most nem az, hogy hány városba jutnak el a digitális harcosok, hanem az, hogy a választási vereség után képesek-e bármi újat, és leginkább igazat mondani azoknak is, akik tavasszal hátat fordítottak nekik.
|
Tetszik, amit csinálunk? Támogasd adományoddal a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. A közlemény rovatban tüntesd fel, hogy az általad küldött pénz adomány. |
