A győri Széchenyi István Egyetem oktatóinak bérezése azután került a figyelem középpontjába, miután több oktató is arról beszélt, hogy a felsőoktatásra az Orbán-rezsim által ráerőszakolt modellváltás után sem valósult meg az a bérrendezés, amelyet korábban reméltek - illetve amit korábban ígértek nekik.
Fotó: Széchenyi István Egyetem
Az Index által ismertetett vita szerint egyes PhD-fokozattal rendelkező adjunktusok és docensek bére bruttó 500–600 ezer forint körül alakul, miközben az egyetem vezetése azt hangsúlyozza, hogy a teljesítményalapú juttatásokkal együtt az átlagjövedelmek ennél jóval magasabbak.
A vita alapvetően valójában arról szól, hogy mit tekintünk fizetésnek. Az oktatók egy része szerint a garantált alapbér továbbra is alacsony, a magasabb kereset pedig pályázatokból, kutatási projektekből, pluszfeladatokból és különféle teljesítményhez kötött juttatásokból áll össze. Az egyetem ezzel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy a modellváltás éppen azt a célt szolgálja, hogy a többletteljesítményt magasabb jövedelemmel ismerjék el.
De mi is az a modellváltás?
Az Orbán-kormány egyik nagy találmánya volt a felsőoktatási intézmények alapítványi fenntartásba való átkonvertálása. Az új rendszer - papíron - gyorsabb döntéshozatalt, rugalmasabb gazdálkodást és erősebb vállalati kapcsolatokat ígért az egyetemeknek. A modellváltástól azt is várták, hogy javuljon az intézmények versenyképessége és emelkedjenek az oktatói bérek. Azt már csak mi tesszük hozzá zárójelben, hogy mindezt a komplett intézményi autonómia feladásáért cserébe.
A Széchenyi István Egyetem 2021-ben került alapítványi fenntartásba a globális felsőoktatási modellváltás részeként. Az intézmény fenntartói jogait az államtól a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány vette át, amelynek irányítását egy kuratórium látja el. (Lábjegyzet, hogy az erről szóló egyetemi határozat hivatalos dokumentuma sehol sem fellelhető, ezzel hamarosan külön cikkben foglalkozik szerkesztőségünk.)
Az új fenntartói struktúrával együtt jelentős állami fejlesztési források érkeztek az egyetemekhez, miközben a bérezésben egyre nagyobb szerepet kapott a teljesítményalapú finanszírozás. A kritikusok ugyanakkor azt kifogásolták, hogy a kuratóriumok rendkívül erős jogosítványokat kaptak, és az egyetemek feletti irányítás részben kikerült a hagyományos állami és egyetemi kontroll alól.
A modellváltás támogatói sikertörténetként beszélnek az elmúlt évekről, ellenzői viszont máig vitatják, hogy az átalakítás valóban javított-e az oktatók helyzetén és az egyetemek autonómiáján.
Éppen ezért figyelemre méltó, hogy miközben a modellváltás egyik legfontosabb ígérete a bérek felzárkóztatása volt, ma az országos sajtóban egyes oktatók továbbra is bántóan alacsony fizetésekről beszélnek. Ezzel szemben a rendszer egyes privilegizált szereplői több tízmillió forintos éves jövedelemhez jutottak. A történet ezen pontján ismerős név bukkan fel a győri rendszer nyertesei között: hivatalos beszámolók szerint Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) egykori győri polgármester masszív haszonélvezője volt az új bér-rendszernek.
A számok makacs dolgok
A vagyonnyilatkozatok alapján készült összesítés szerint Dézsi 2022 és 2026 között összesen mintegy 139 millió 372 ezer 800 forint bruttó jövedelmet kapott a Széchenyi István Egyetemtől és az intézményt fenntartó alapítványtól. A bevételek két forrásból származtak: egyetemi tanári és tudományos dékánhelyettesi munkájából, valamint az alapítvány kuratóriumi tagságából, illetve később az ugyanezzel az összeggel járó egyetemi vezetői megbízatásból.
A dokumentumok szerint 2022-ben havi bruttó 594 ezer 400 forint egyetemi fizetés és havi bruttó 1 millió 500 ezer forint kuratóriumi díjazás szerepelt a vagyonnyilatkozatában. A következő években az egyetemi fizetés havi bruttó 880 ezer forintra emelkedett, miközben az 1 millió 500 ezer forintos juttatás változatlanul megmaradt. Így Dézsi éves szinten közel 28 millió 500 ezer forint bruttó bevételhez jutott a Fidesz által átalakított egyetemi struktúrán keresztül.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Dézsi egyetemi jövedelme azért is érdekes, mert a nyilvánosan elérhető információk alapján az már nem annyira dokumentált, hogy pontosan milyen oktatói, tudományos vagy vezetői tevékenység állt a jelentős bevétel mögött. Az egyetemi honlapokon nem található direkt információ arról, hogy a kardiológus-politikus-oktató hány kurzust tartott, hány hallgató szakdolgozati konzulense volt, illetve milyen konkrét feladatok kapcsolódtak az évek során feltüntetett vezetői megbízatásokhoz.
A főszereplő komplett egyetemi sztorijához kétségkívül hozzátartozik a professzori kinevezése körüli, szerkesztőségünk által feltárt vita is. Korábban nyilvánosságra került dokumentumok szerint Dézsi egyetemi tanári pályázatát a szakmai akkreditációs testület kétszer is kikosarazta, a kinevezés - némi politikai hátszéllel - ennek ellenére végül mégis megszületett.
A volt polgármester egy interjúban nemrég arról beszélt, hogy jobban szereti, ha professzornak hívják, mint polgármesternek. Senki sem állítja - így mi sem - hogy a jól csengő szakmai cím megszerzésének anyagi oka lett volna, de a modellváltás utáni évek jövedelmi adatai merőben új megvilágításba helyezik a történetet. Ha valaki öt év alatt közel 140 millió forint bruttó bevételhez jut egy egyetemi rendszerből, miközben az ugyanott oktatók tömege inkorrekt bérezésről panaszkodik, óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon a professzori címért vívott küzdelem valóban csak a szakmai elismerésről és a presztízsről szólt?
|
Tetszik, amit csinálunk? Támogasd adományoddal a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. A közlemény rovatban tüntesd fel, hogy az általad küldött pénz adomány. |
