Korábbi, a Győr-Szol Zrt. működéséről szóló cikkünkben egy olvasói levél alapján tévesen írtuk azt, hogy Szabó Jenő (Fidesz–KDNP) győri önkormányzati képviselő édesapjának cége végezte Győrben a virágöntözési munkákat. A pontatlanság miatt megkerestük a képviselőt, hogy reagálni tudjon az állításra. A beszélgetés végül jóval hosszabb lett egy egyszerű tisztázásnál: szóba került a családja története, a fia vállalkozása, a Győr-Szol helyzete és az is, hogyan látja a mai győri politikát.

Miért érezte fontosnak, hogy személyesen reagáljon a cikkünkre?
Mert az nemcsak rólam szólt. A családomat bántotta leginkább. Éppen a szüleim sírjától jött vissza a feleségem, amikor olvastuk a cikket. Nálunk ez érzékeny dolog. Nagyon családcentrikusak vagyunk. A szüleim olyan emberek voltak, akik egész életükben dolgoztak, szolgáltak, és ebből a világból jövök én is.
Mesélt az édesapjáról is.
Igen, mert fontosnak érzem, hogy az emberek tudják, kiről beszélünk. Édesapám a tizedik gyerek volt a családban, a háború alatt került Győrbe katonának, aztán orosz hadifogságba vitték. Négy év fogság után jött haza, utána még hónapokig gipszágyban feküdt. Huszonhét évesen gyakorlatilag újrakezdte az életét, szerszámkészítő lett, később háztartásigép-szerelőként dolgozott, még nyugdíjasként is. Anyukám tizenkettedik gyerek volt. Mi ebből a világból jövünk: munka, kitartás, szolgálat. Ezért esett rosszul, hogy olyan dologgal hozták összefüggésbe, amihez semmi köze nem volt.
Akkor tisztázzuk pontosan: mi volt a tévedés?
Az, hogy az édesapám cége öntözte volna a virágokat Győrben. Ilyen nem volt. Édesapámnak semmilyen kapcsolata nem volt a Győr-Szolhoz vagy ezekhez a munkákhoz, hiszen 2003-ban elhunyt, és akkor a vállalat még nem is létezett. Szerintem itt a levélíró összekevert valamit vagy valakit.
Akkor miért forog közszájon Győrben, hogy korábban volt az Ön családjában olyan vállalkozás, amely végzett ilyen munkát?
A fiaim környezetében volt ilyen. Az egyik családi vállalkozás alvállalkozóként részt vett öntözési munkákban Győrben, de ez nem az én cégem volt, és végképp nem az édesapámé. A fiam házastársának családjához kapcsolódott, de 2023-ban el is adták a céget.
Sokan ilyenkor rögtön politikai kapcsolatokat sejtenek.
Nézze, több csapat dolgozott a városban ilyen feladatokon! Egyáltalán nem arról volt szó, hogy valakit „betoltak” volna protekcióval. Jó minőségű munkát végeztek, keményen dolgoztak, én ezt láttam. Aztán amikor jöttek ezek a támadások, már minden mögött politikát kezdtek keresni, így végül inkább eladták a vállalkozást.
Többször is említette, hogy dolgozó embernek tartja magát.
Mert így nőttem fel. Fizikai munkásként kezdtem. Szerszámkészítő szakmám van, dolgoztam minőségbiztosítóként is. Közben műveltem földet, melóztam éjszakás műszakban. Aki dolgozott már este hattól reggel hatig, az tudja, milyen élet az.
Mikor lett vállalkozó?
A nyolcvanas évek közepén, a régi rendszerben. Akkoriban ez még nem volt egyszerű dolog. De sikerült felépítenem egy működő vállalkozást, és csak utána vállaltam közéleti szerepet. Én nem politikusként kezdtem az életemet.

A Fideszhez hogyan került közel?
Először civilként és függetlenként indultam, aztán a Borkai-időszak elején kerestek meg, hogy induljak a Fidesz színeiben. Most már a hetedik ciklusomat töltöm, huszonnyolc éve vagyok képviselő. Rengeteg munkát tettem bele ebbe, de nagyon szeretem a körzetemet, fontosak az itt élő emberek.
Mit gondolt a párt agresszív, háborús riogatásra építő kampányáról, és, hogy néhány frakciótársát teljesen beszippantotta ez a mentalitás?
Nézze, én sosem osztottam meg semmit a háborúról, és nem értettem egyet ezzel az iránnyal. De én mindig is igyekeztem a helyi dolgokra koncentrálni.
Nem mehetünk el szó nélkül a Győr-Szol helyzete mellett. Ön szerint mikor kezdődtek igazán a problémák?
Szerintem a nagyon szerencsétlen időszak a Borkai-éra után kezdődött. Először jött a COVID-időszak. Ekkor nem lehetett parkolási díjakat szedni, az üzleteknek elengedtük bérleti díjakat, hogy segítsünk a túlélésben, de mindeközben a városüzemeltetést fenn kellett tartani. Aztán jött az energiaválság, és ezek együtt már nagyon komoly terhet jelentettek a vállalatnak.
Ön korábban tanácsadóként is dolgozott a városüzemeltetés területén. Mit csinált pontosan?
Lakossági és képviselői jelzésekért voltam felelős, ezeket gyűjtöttem össze. Ha valaki szólt egy problémáról, azt továbbítottam, majd vissza ellenőriztem, hogy elvégezték-e a munkát. Ezeket fényképekkel dokumentáltuk, így egyszerre dolgoztam terepen és az irodában is. Azért mondom ezt el, mert kaptam olyan támadásokat, hogy „felvettem a pénzt, de nem csináltam semmit”. Ez egyszerűen nem igaz, minden dokumentálva van.
Az áprilisi választások után merőben új helyzet állt elő a győri városi politikában is. Lát esélyt egy nyugodtabb együttműködésre?
Szerintem muszáj lenne. Nem lehet mindent személyes háborúvá tenni. A város érdeke fontosabb annál, mint hogy ki melyik oldalon ül, sokkal kevesebb személyes konfliktus kellene.

A saját körzetében mik a legfontosabb feladatok?
Gyirmóton még sok munka van. Árkokat kell rendbe tenni, veszélyes csomópontokat átépíteni, gyalogátkelőket kialakítani. Vannak olyan utak, ahol még a régi tanácsi időkből maradt infrastruktúra működik, omladoznak az árkok, rossz a vízelvezetés. Én szeretem járni a körzetet. Biciklivel is, autóval is. Mindig más útvonalon megyek haza, mert így látom a problémákat. Beszélgetek az emberekkel. Nem az a típus vagyok, aki csak kiír valamit az internetre. Inkább találkozom velük személyesen. Szerintem így lehet ezt rendesen csinálni.
|
Tetszik, amit csinálunk? Támogasd adományoddal a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. A közlemény rovatban tüntesd fel, hogy az általad küldött pénz adomány. |
