„Emlékeim szerint, nem!” – Dézsi és Borsi után Petrov Iván is felült az amnézia-vonatra a GYHG-per újabb felvonásán

Szerdán folytatódott a Győri Törvényszéken a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., azaz a GYHG-ügy tárgyalása, amelynek előző etapjáról múlt héten már beszámoltunk. Akkor a korábbi városvezetés emblematikus tagjai, köztük Borsi Róbert (Fidesz–KDNP) képviselő és Dézsi Csaba András (Fidesz–KDNP) egykori polgármester vallomásai rajzoltak ki egy meglehetősen zavaros képet a döntéshozatalról. A történet lényege nem változott: több mint hétszázötvennyolc millió forintnyi vagyoni hátrány, egymásnak ellentmondó vallomások, és egyre több nyitott kérdés.

Dézsi Csaba Andráshoz hasonlóan, Petrov Iván sem járult hozzá, hogy az arcát mutassuk.

Fotó: Dömötör Gábor

A második tárgyalási napon a GYHG-t 2020-ban rövid ideig irányító Reizer Bálint és Petrov Iván, egykori sportért felelős polgármesteri biztos került a tanúk padjára. Utóbbi vallomást nem kívánt tenni, mondván: „6 év távlatából nem lenne más, mint konfabuláció”. Bár hangsúlyozta, sőt direkt bírói kérdésre egzakt válaszban is kifejtette, hogy nincsenek orvosilag igazolt memória-problémái, válaszai alapján mégis az rajzolódott ki, hogy a GYHG működésével, a szereplőkkel és a döntésekkel kapcsolatban szinte semmire nem emlékszik. 

A tárgyalás egyik visszatérő motívuma az lett, hogy Petrov szinte minden kérdésre ugyanazzal a rövid mondattal felelt: „Emlékeim szerint nem”. Nem emlékezett arra, hogy kivel, mikor és miről egyeztetett, nem tudta felidézni Reizer Bálint kinevezésének körülményeit, és azt sem, hogy adott-e bármilyen utasítást például a GYHG átvilágítására – pedig más tanúk szerint igen. Közben többször hangsúlyozta, hogy öt diplomája van, jelenleg is tanul és kutat, ami után különösen érdekes a kérdés, hogy egy ilyen jól dekorált szakmai életút, hogyan fér össze egy bizonyos időintervallumra vonatkozó teljes feledékenységgel.

"Esetleg vannak önnek memóriaproblémái?" - kérdezte Albrecht Krisztián bíró Petrov Iván tanútól.

A bíróság előtt az is elhangzott, hogy bár megbízása szerint hivatalosan a sportért felelt, számtalan egyéb tematikájú szakmai megbeszéléseken jegyzőkönyvet vezetett, és ő küldte ki ezekről később az emlékeztetőket is. Arra a kérdésre, hogy miért éppen ő végezte ezt a feladatot, azt mondta, hogy akkoriban rajta kívül senki nem tudott vakon gépelni a városházán. Egy több száz települést érintő hulladékgazdálkodási-rendszer működéséről szóló egyeztetéseken tehát – ha hihetünk Petrov Ivánnak – egy sportért felelős biztos volt az egyetlen, aki „tíz ujjal” tudta rögzíteni az eseményeket. Hiánypótló tehetség.

A vallomása ugyanakkor több ponton is ütközött más szereplők állításaival. Míg például Reizer Bálint és a vádlottak –  Koronika Tamás és Alföldy Alelxander –  szerint Petrov aktív szerepet játszott a GYHG ügyeiben, ő ezt következetesen tagadta. A szembesítés nem vezetett eredményre, hiszen Petrov szerint erre „sem szándék, sem jogkör, sem igény” nem volt. Ezzel szemben a vádlottak konkrét utasításokról beszéltek, de minimum arról hogy a kiválóan gépelő sportember anno, Dézsi Csaba András ex-polgármester meghosszabbított keze volt. 

Különösen furcsa részletek kerültek elő a tanú pinnyédi házát illetően. Több vallomás is említi az alagsorban kialakított helyiséget, ahol az ügyben érintettek állítólag nemegyszer találkoztak. Alföldy nem kevesebbet állított, hogy ő konkrétan ott ismerte meg Dézsi polgármestert, miután Petrov fehérneműre vetkőztette őt, hogy kiderüljön nincs-e bepoloskázva, majd egy nemzeti válogatott melegítőbe kellett öltöznie. 

Horváth Orsolya ügyész kérdéseire is általában azt válaszolta a tanú, hogy: nem emlékszik.

Petrov ezt is tagadta, mondván „senkire nem adna válogatott melegítőt” azt viszont elismerte, hogy 2020 tavaszán „nagy élet volt” nála, bárki jöhetett-mehetett, a kaput sem zárták. Ez viszont azért érdekes állítás (nem a bíróság, hanem szerkesztőségünk okfejtése szerint) mert ez az időszak a COVID-járvány egyik legszigorúbb korlátozásokkal járó szakasza volt, amikor még a kijárás is erősen szabályozott volt. Hogy ebben a környezetben pontosan mi zajlott a pinnyédi alagsorban, és kik fordultak meg ott, arra a tanú már nem emlékezett.

A tárgyaláson felolvasott vallomások, bizonyítékként bemutatott e-mailek és egy extra hangfelvétel ugyanakkor egészen más képet sugalltak. Ezek alapján az ügy egyes szereplői szerint a város működését konkrét utasítási lánc mentén irányították, aminek eredője a polgármester, egyik végrehajtója, és közvetítője pedig maga Petrov Iván volt. Hogy ebből mi igaz, azt egyelőre nehéz megállapítani de egy biztos: ha ez a tárgyalás így megy tovább, előbb-utóbb felül kell vizsgálni, hogy hogyan működhetett a Dézsi-érában Győr ennyi feledékeny ember részvételével és hathatós közreműködésével.

Szólj hozzá!