Az Átlátszó friss összesítése szerint 2020 eleje és 2025 október vége között összesen 245 alkalommal veszített el az állam közérdekű adatok kiadásáért indított pert első fokon. A Fővárosi Törvényszéktől kikért adatok alapján kirajzolódó kép egyértelmű, az állami szervek nem ritkán csak bírósági ítélet hatására hajlandók kiadni azokat az adatokat, amelyekhez a törvény szerint eleve hozzáférést kellene biztosítaniuk.

A 245 ügyből 184 esetben teljes egészében, további 61 perben részlegesen marasztalták el az államot, vagyis minden vizsgált eljárásban legalább részben az adatigénylő félnek adtak igazat. Ez nem elszigetelt jogértelmezési vitákra, hanem rendszerszintű adatvisszatartási gyakorlatra utal, amelyet a bíróságok újra és újra jogsértőnek minősítenek.
A tendencia 2025-ben különösen látványos, hiszen az Átlátszó szerint idén másfélszeresére nőtt a közadatperek száma a korábbi évekhez képest. A növekedés kifejezetten jól látható a Lázár János irányítása alá tartozó Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a tárca felügyelete alá tartozó MÁV esetében. Míg a minisztérium ellen 2024-ben egész évben 5 közadatper indult, addig 2025-ben október végéig már 11. A MÁV-nál ugyanez az arány 3-ról 7-re nőtt kevesebb mint egy év alatt.

Hasonló emelkedés figyelhető meg a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium esetében is. A tárca ellen 2024-ben 3, míg 2025 októberének végéig már 7 közadat-pert indítottak. A számok alapján nem egyedi botlásokról, hanem tudatosan vállalt pereskedési stratégiáról beszélhetünk, amelynek célja sok esetben inkább az időhúzás, mintsem az átláthatóság.
Miközben a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alapjog, a gyakorlatban ez egyre gyakrabban csak hosszadalmas, közpénzből finanszírozott bírósági eljárások árán érvényesíthető. Az állami szervek számára a jogsértő adatvisszatartásnak gyakorlatilag nincs következménye, az pedig különösen arcpirító, hogy a pereket az adófizetők állják, személyi felelősség pedig szinte soha nem merül fel.
A 245 elvesztett per így jóval több, mint egy számsor, ez annak a bizonyítéka, hogy az állam sok esetben még mindig nem partnerként tekint az állampolgárokra és a sajtóra, hanem akadályként, amelyet adminisztratív eszközökkel vagy pereskedéssel kell feltartóztatni. A kérdés már nem az, hogy szükség van-e átláthatóságra, hanem az, hogy meddig lehet még következmények nélkül visszaélni vele.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
