A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében a vádlottat bűnösnek mondta ki egy rendbeli halált okozó közúti veszélyeztetés bűntettében és egy rendbeli ittas járművezetés bűnvétségében és őt halmazati büntetésül 7 év börtönbüntetésre, 6 év járművezetéstől eltiltásra és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte és kötelezte közel 700 000 forint bűnügyi költség megfizetésére. A vádlott a büntetés 2/3-ad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A bíróság az ítéleti tényállást a vádirati tényállással egyezően állapította meg, de a cselekményt a vádtól eltérően minősítette. A tényállás szerint a vádlott 2019. július 7-én Suzuki Swift típusú személygépkocsijával közlekedett Győrújfalu községben, négy utast szállított. Az utasok közül volt, aki használta a biztonsági övet, volt olyan, aki nem. A személygépkocsin a nyári időszak ellenére téli gumi volt. A vádlott jó látási és közlekedési viszonyok között, forgalommentes úton közlekedett a belterületen megengedett sebességhatárt jelentősen túllépve (90 km/h körüli sebességgel) úgy, hogy hol az út jobb, hol annak bal oldalára tért, egy, a felezővonalnál lévő járdaszigetet balról került meg.
A vádlott annak ellenére mulatságosnak tartotta közlekedését, hogy a hátul ülő utasai sikoltoztak, volt, aki azt kérte, hogy álljon meg.
A vádlott egyik olyan alkalommal, amikor a bal oldali sávból hirtelen a jobb oldaliba tért át, 92-98 km/h sebességgel elkezdett lesodródni az útról és 55-60 km/h sebességgel az egyik út menti fának csapódott autója oldalával. A baleset következtében az egyik utasa életét vesztette, egy utas maradandó fogyatékosság hátra hagyásával gyógyult, míg a többi utas és maga a vádlott is 8 napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett.
Az indokolás során a bíróság kiemelte, hogy az ügyészség halált okozó ittas járművezetés bűntette miatt emelt vádat a Győri Járásbíróságon, majd az ügy áttételére került sor figyelemmel arra, hogy a cselekmény a vádtól eltérően, súlyosabban minősülhet. A törvényszék előtti eljárásban a vádlott elismerte, hogy ő vezette a járművet, állította, hogy nem emlékszik semmire, de nem vitatta, hogy a baleset az ő hibájából következett be. Vitatta ugyanakkor, hogy ittasan közlekedett volna és azt is, hogy szándékosan okozta a balesetet. A bíróság a baleset körülményeit vizsgálta, hogy a szabályszegés és a veszélyhelyzet okozása szándékos volt-e a vádlott részéről és vizsgálta az ok-okozati összefüggést.
Abból, hogy a vádlott tudta, hogy utasai közül volt aki nem volt biztonsági övvel bekötve, hogy a belterületen megengedett sebességhatárt jelentősen túllépve közlekedett, hogy a járdaszigetet balról kerülte meg, a bíróság megállapította, hogy mindez nem a vádlott figyelmetlenségének eredménye volt, az pedig, hogy kérés ellenére sem állt meg, szándékos magatartásának eredménye.
A bíróság a büntetés kiszabása során a középmértékből indult ki, értékelte az időmúlást, mint enyhítő körülményt, hogy a vádlott bocsánatot kért a sértettektől. A bíróság kiemelte ugyanakkor az egyéni mellett a társadalomra vonatkozó prevenció fontosságát, jelen esetben azt, hogy a felelőtlen, veszélyeztető közlekedésnek azon túlmenően, hogy az utasok sérülését eredményezheti, lehet olyan következménye is, amely súlyos büntetés kiszabását eredményezi.
Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyész 3 napot tartott fenn fellebbezése bejelentésére, a vádlott és védője teljeskörű fellebbezést jelentett be. Az ügy másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik.
