Horthy kiugrási kísérletét leginkább egy abszurd fekete komédiában lehetne feldolgozni

Pintér Bence 2023-01-29 07:00:00
Már ha lenne benne akármi vicces. Ungváry Krisztián legutóbbi könyvét olvastuk.

Mindannyian tanultuk az iskolában, vagy legalábbis egy történelemórán biztosátszaladt rajta a tanár, hogy 1944 márciusában a náci Németország megszállta Magyarországot, majd 1944 októberében, miután Horthy Miklós kormányzó sikertelenül megkísérelt fegyverszünetet kötni és kilépni a háborúból, hatalomra juttattak egy nyilas bábkormányt, és így gyakorlatilag utolsó csatlósként harcolta végig Magyarország a háborút a nácik mellett. Közben már a magyar kísérlet előtt Olaszország, Finnország és Románia kiugrott és részben vagy egészében átállt, a Harmadik Birodalom hadserege pedig minden fronton visszavonulóban volt.

De hogy zajlott le és miért bukott el pontosan a kiugrási kísérlet? Miért lett volna fontos, ha sikerül? És min kellett volna változtatni, hogy sikerüljön?

Mint az utolsó kérdésből látszik, a korszakot kutató veterán történész, Ungváry Krisztián egy kicsit más vizekre evezett ezzel a könyvvel, mint amelyekre egy történész szokott – de összességében ez a három kérdés, amire a tavaly év végén az Open Books-nál megjelent Kiugrás a történelemből – Horthy Miklós a világpolitika színpadán című könyv a válaszokat keresi.

Mélyvíz

Rögtön az elején el kell mondanom, hogy a kötet nem igazán működik jól, mint egy adott eseményt, eseménysort bemutató történelmi könyv – mint a végefelé kiderül, azért, mert alapvetően nem ez a fókusza. Mégis furcsa a kezdés: a második világhbárú történetében kevésbé képzettek számára elég nehéz orientálódni a szöveg elején, nem igazán tölt el időt azzal Ungváry, hogy a laikusok számára érthetően és koherensen felvázolja az események kontextusát, és legalább egy, az én első bekezdésemhez hasonló, kicsit azért bővebb összefoglalót nyújtson arról, hogy miről is van szó.

A kötet úgy kezd el a kiugrási kísérlet apró részleteiről beszélni, hogy az átlagolvasó szerintem azt sem tudja, mi fán terem a kiugrási kísérlet.

Na de mi a hadi helyzet? Hogy jutottunk oda? Mi, merre, hány méter? Ez a trend aztán folytatódik a könyvben: az események felvázolásának módja, a tematikai keretek kissé ötletszerűnek tűnnek, és végig benne van az, hogy a tágabb kontextust úgyis legalább úgy ismerjük, mint az évtizedek óta a korszakot kutató szerző.

A könyv végén világossá válik, hogy mi volt az oka ezeknek a tematikai súlyponteltolódásoknak – a szöveg egyik célja tulajdonképpen az, hogy bemutassa: nagyon sok minden múlt azon, hogy Horthy Miklós mit tett és nem tett abban a sorsdöntő 24 órában; a másik célja pedig az, hogy rámutasson: a kiugrási kísérlet az egyetlen olyan pontja a magyar világháborús részvételnek, amelynek tényleges kihatása lehetett volna az egész háború menetére.

Nekem egyáltalán nincs ellenemre – sem diplomás történészként, sem íróként – a kontrafaktuális történetírás, azaz a „mi lett volna, ha...?”-kérdés feszegetése, és ezen a fronton Ungváry egyébként meg is marad a valóban hiteles, földhöz ragadt koncepcióknál, miközben végigveszi a lehetőségeket. Mindezek mellett azonban mégis úgy érzem, hogy lehetett volna ez a szöveg egy kicsit összeszedettebb és olvasóbarátabb. Ugyanakkor...

Ebből lehetne filmet forgatni

A történelem esetében mindig igaz a közhely, hogy az ördög a részletekben rejlik, és legyen bármennyi hibája ennek a könyvnek – szerintem –, az bizonyos, hogy többet tudtam meg a kiugrási kísérletről belőle, mint amennyit valaha akartam. Értem ezt úgy, hogy eddig bennem is úgy élt ez az eset, hogy hát na, szóval megpróbáltuk, nem sikerült, de végülis nyakunkon voltak a németek, meg a kormányzó fiát is elrabolták – szóval összességében valamiféle, ha nem is pozitív, de nem negatív eseményként gondoltam rá.

Ungváry Krisztián könyvének elolvasása után elgondolkozik az ember, hogy az elmúlt száz évben volt-e bármikor értelmes, potens vezetése ennek az országnak.

Utólag persze könnyen vagyunk okosak, de Ungváry kegyetlen történészi pontossággal törögeti le a mentő érveket Horthy óriási fiaskója körül, és juttat minket arra a következtetésre, hogy a kiugrást csak jobban lehetett volna csinálni, annak buása nagyrészt Horthy döntésképtelenségén múlt, és hogy ha van a hazaárulásnak definíciója, akkor a – lemondását a német követségnek címző – Lakatos-kormány nagyon könnyen megfeleltethető neki.

Horthyt és egyre inkább buborékban élő körét – amiből többnyire fia és menye lógott ki – mindenféle téveszmék vezérelték, és bár október 15-ére már bőven rendelkeztek egy szovjetekkel aláírt fegyverszünettel, Horthy hagyta magát rábeszélni arra – a már említett Lakatos által – hogy jövő időben írjon proklamációjában a fegyverszünetről. Mindeközben egyáltalán nem készültek fel a kiugrásra, a stratégiai pontokat alig-alig biztosították, megbízható emberek sora maradt ki a tájékoztatásból, és még sorolhatnánk.

Ahogy olvastam, a kötetben kissé kaleidoszkópszerűen kibontakozó kép 1944. október 15-16-áról remek alapnak tűnt egy Sztálin halála-jellegű fekete komédia elkészítésére,

a sok félerértés, vágyvezérelt gondolkozás, illúziókergetés, szimpla balfaszkodás, őrült teszetoszaság és minden, amit nem akarunk elképzelni az országunkat vezető komoly emberekről ott van ebben a történetben. Nagy kár, hogy sokat nem tudnánk nevetni, hiszen a kiugrás sikertelensége vezetett a nyilas rémuralomhoz, Budapest ostromához, és Ungváry meggyőző érvelése szerint ahhoz, hogy az egész háború nem fejeződött be három hónappal korábban – tudniillik a náci hadsereg a végén már jelentős részben magyar olajjal futott. És hát az is valószínű, hogy Rákay Philip nem pont erről forgatná szívesen a következő történelmi filmjét.

Összességében tehát vegyes élmény a Kiugrás a történelemből – mindenkinek ajánlom, aki többet akar tudni a kiugrási kísérletről, mint egy mondat, és mindenkinek ajánlok mellé még pár szakkönyvet, hogy nagyjából el tudja helyezni magát térben és időben. Egy biztos: a kötet elolvasása után kezdünk csak el igazán rettegni, hogy mennyire lehetnek képben országunk mindenkori vezetői úgy általában a dolgokkal kapcsolatban, ha a legsúlyosabb órában csak erre futotta.

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből – Horthy Miklós a világpolitika színpadán. OpenBooks, 2022

Szólj hozzá!

Megállt a szombathelyi egykori Centrum Áruház toronyórája

Egyelőre nem tudni mi okozza a problémát.

Masszív szocialistázásba torkollt a győri MÜFE temetése a közgyűlésen

A Győri Művészeti és Fesztiválközpont agóniája kapcsán forrt fel a hangulat a Városháza Dísztermében.

Az okoszokni, ami megnyugvást hoz a családok életébe

Nem is olyan régen úgy gondoltuk, hogy a modern technológia nem léphet be a szülői élet mindennapjaiba.

Bilincsben vittek el egy rendbontót Magyar Péter körmendi látogatásáról

A rendőrök hiába kérték, nem igazolta magát a férfi.

A keresőoptimalizálás által stabilizálhatod a forgalmad

Manapság online megjelenés nélkül nem igazán tud talpon maradni egy vállalkozás. Az internetes jelenlét egyszerre hatalmas lehetőség és veszélyforrás is: ha jól csináljuk, rengeteg emberhez eljuthat a termékünk vagy szolgáltatásunk, ám egy rossz stratégiával örökké a konkurensek árnyékába szorulhatunk.

Az arc hidratálása hialuronsavval: az üde bőr titka

A bőrápolási rutinok egyik kedvelt összetevője, a hialuronsav, nemcsak a nedvességmegtartásért felelős, de a bőrt is feszesebbé teszi. Tehát miért ennyire népszerű az arcápolásban? Nem csoda, hogy sok bőrápolási termékben megtalálható ez a hatásos anyag. Derítsük ki, milyen előnyei vannak, és hogyan lehet hatékonyan alkalmazni az arcbőrön!

Vasárnap Vas megyébe érkezik Magyar Péter

Kőszeg, Sárvár, Celldömölk, Vasvár, Körmend és Szombathely az állomások között.

"Mi a fenét akar kezdeni a győri városvezetés a Városrendészettel?"

Borsi Róbert tette fel a kérdést Pintér Bencének.

Vajon miért választják a sztárok is a FUE hajbeültetést?

A hajtüsző egység kihúzása, vagyis a FUE technológia kiváló lehetőséget kínál mindazok számára, akik hajvesztéssel, kopaszsággal élik a mindennapokat. Egyre több híresség vállalja fel, hogy szembesül a problémával és erről a bulvár hírekben is olvashatunk.

2028-ig hosszabbított szerződést a Falcoval Milos Konakov

A szombathelyi csapat a vezetőedzővel eddig 3 bajnoki címet, 2 kupa győzelmet és 2 Bajnokok Ligája Top 16-os szereplést ünnepelhetett.

Gobbi Hilda életműdíjat kapott Szerémi Zoltán, a szombathelyi Weöres Sándor Színház tagja

Az életműdíj azoknak a színészeknek ítélhető oda, akik több évtizede működnek a pályán, és semmiféle állami művészeti díjat nem kaptak.

Önkormányzati ráhatásra élhetőbb lesz a szombathelyi Uránia udvar

Az udvarban működő két szórakozóhely zaja komolyan megkeserítette a környéken lakók életét.