Horthy kiugrási kísérletét leginkább egy abszurd fekete komédiában lehetne feldolgozni

Pintér Bence 2023-01-29 07:00:00
Már ha lenne benne akármi vicces. Ungváry Krisztián legutóbbi könyvét olvastuk.

Mindannyian tanultuk az iskolában, vagy legalábbis egy történelemórán biztosátszaladt rajta a tanár, hogy 1944 márciusában a náci Németország megszállta Magyarországot, majd 1944 októberében, miután Horthy Miklós kormányzó sikertelenül megkísérelt fegyverszünetet kötni és kilépni a háborúból, hatalomra juttattak egy nyilas bábkormányt, és így gyakorlatilag utolsó csatlósként harcolta végig Magyarország a háborút a nácik mellett. Közben már a magyar kísérlet előtt Olaszország, Finnország és Románia kiugrott és részben vagy egészében átállt, a Harmadik Birodalom hadserege pedig minden fronton visszavonulóban volt.

De hogy zajlott le és miért bukott el pontosan a kiugrási kísérlet? Miért lett volna fontos, ha sikerül? És min kellett volna változtatni, hogy sikerüljön?

Mint az utolsó kérdésből látszik, a korszakot kutató veterán történész, Ungváry Krisztián egy kicsit más vizekre evezett ezzel a könyvvel, mint amelyekre egy történész szokott – de összességében ez a három kérdés, amire a tavaly év végén az Open Books-nál megjelent Kiugrás a történelemből – Horthy Miklós a világpolitika színpadán című könyv a válaszokat keresi.

Mélyvíz

Rögtön az elején el kell mondanom, hogy a kötet nem igazán működik jól, mint egy adott eseményt, eseménysort bemutató történelmi könyv – mint a végefelé kiderül, azért, mert alapvetően nem ez a fókusza. Mégis furcsa a kezdés: a második világhbárú történetében kevésbé képzettek számára elég nehéz orientálódni a szöveg elején, nem igazán tölt el időt azzal Ungváry, hogy a laikusok számára érthetően és koherensen felvázolja az események kontextusát, és legalább egy, az én első bekezdésemhez hasonló, kicsit azért bővebb összefoglalót nyújtson arról, hogy miről is van szó.

A kötet úgy kezd el a kiugrási kísérlet apró részleteiről beszélni, hogy az átlagolvasó szerintem azt sem tudja, mi fán terem a kiugrási kísérlet.

Na de mi a hadi helyzet? Hogy jutottunk oda? Mi, merre, hány méter? Ez a trend aztán folytatódik a könyvben: az események felvázolásának módja, a tematikai keretek kissé ötletszerűnek tűnnek, és végig benne van az, hogy a tágabb kontextust úgyis legalább úgy ismerjük, mint az évtizedek óta a korszakot kutató szerző.

A könyv végén világossá válik, hogy mi volt az oka ezeknek a tematikai súlyponteltolódásoknak – a szöveg egyik célja tulajdonképpen az, hogy bemutassa: nagyon sok minden múlt azon, hogy Horthy Miklós mit tett és nem tett abban a sorsdöntő 24 órában; a másik célja pedig az, hogy rámutasson: a kiugrási kísérlet az egyetlen olyan pontja a magyar világháborús részvételnek, amelynek tényleges kihatása lehetett volna az egész háború menetére.

Nekem egyáltalán nincs ellenemre – sem diplomás történészként, sem íróként – a kontrafaktuális történetírás, azaz a „mi lett volna, ha...?”-kérdés feszegetése, és ezen a fronton Ungváry egyébként meg is marad a valóban hiteles, földhöz ragadt koncepcióknál, miközben végigveszi a lehetőségeket. Mindezek mellett azonban mégis úgy érzem, hogy lehetett volna ez a szöveg egy kicsit összeszedettebb és olvasóbarátabb. Ugyanakkor...

Ebből lehetne filmet forgatni

A történelem esetében mindig igaz a közhely, hogy az ördög a részletekben rejlik, és legyen bármennyi hibája ennek a könyvnek – szerintem –, az bizonyos, hogy többet tudtam meg a kiugrási kísérletről belőle, mint amennyit valaha akartam. Értem ezt úgy, hogy eddig bennem is úgy élt ez az eset, hogy hát na, szóval megpróbáltuk, nem sikerült, de végülis nyakunkon voltak a németek, meg a kormányzó fiát is elrabolták – szóval összességében valamiféle, ha nem is pozitív, de nem negatív eseményként gondoltam rá.

Ungváry Krisztián könyvének elolvasása után elgondolkozik az ember, hogy az elmúlt száz évben volt-e bármikor értelmes, potens vezetése ennek az országnak.

Utólag persze könnyen vagyunk okosak, de Ungváry kegyetlen történészi pontossággal törögeti le a mentő érveket Horthy óriási fiaskója körül, és juttat minket arra a következtetésre, hogy a kiugrást csak jobban lehetett volna csinálni, annak buása nagyrészt Horthy döntésképtelenségén múlt, és hogy ha van a hazaárulásnak definíciója, akkor a – lemondását a német követségnek címző – Lakatos-kormány nagyon könnyen megfeleltethető neki.

Horthyt és egyre inkább buborékban élő körét – amiből többnyire fia és menye lógott ki – mindenféle téveszmék vezérelték, és bár október 15-ére már bőven rendelkeztek egy szovjetekkel aláírt fegyverszünettel, Horthy hagyta magát rábeszélni arra – a már említett Lakatos által – hogy jövő időben írjon proklamációjában a fegyverszünetről. Mindeközben egyáltalán nem készültek fel a kiugrásra, a stratégiai pontokat alig-alig biztosították, megbízható emberek sora maradt ki a tájékoztatásból, és még sorolhatnánk.

Ahogy olvastam, a kötetben kissé kaleidoszkópszerűen kibontakozó kép 1944. október 15-16-áról remek alapnak tűnt egy Sztálin halála-jellegű fekete komédia elkészítésére,

a sok félerértés, vágyvezérelt gondolkozás, illúziókergetés, szimpla balfaszkodás, őrült teszetoszaság és minden, amit nem akarunk elképzelni az országunkat vezető komoly emberekről ott van ebben a történetben. Nagy kár, hogy sokat nem tudnánk nevetni, hiszen a kiugrás sikertelensége vezetett a nyilas rémuralomhoz, Budapest ostromához, és Ungváry meggyőző érvelése szerint ahhoz, hogy az egész háború nem fejeződött be három hónappal korábban – tudniillik a náci hadsereg a végén már jelentős részben magyar olajjal futott. És hát az is valószínű, hogy Rákay Philip nem pont erről forgatná szívesen a következő történelmi filmjét.

Összességében tehát vegyes élmény a Kiugrás a történelemből – mindenkinek ajánlom, aki többet akar tudni a kiugrási kísérletről, mint egy mondat, és mindenkinek ajánlok mellé még pár szakkönyvet, hogy nagyjából el tudja helyezni magát térben és időben. Egy biztos: a kötet elolvasása után kezdünk csak el igazán rettegni, hogy mennyire lehetnek képben országunk mindenkori vezetői úgy általában a dolgokkal kapcsolatban, ha a legsúlyosabb órában csak erre futotta.

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből – Horthy Miklós a világpolitika színpadán. OpenBooks, 2022

Szólj hozzá!

Egy gólos győzelemmel döntős az Audi ETO KC a Final Four-ban

29:28-ra győzték le a győri lányok a dán riválist.

1 milliárd 400 millió forint mínuszt termelt tavaly a Győr-Szol

Ezentúl a közgyűlés nyilvánossága előtt tárgyalják meg az önkormányzati cégek beszámolóit.

Nem támogatták a fideszesek, hogy teljes mértékben zöld területté nyilvánítsák a marcalvárosi Kiserdőt

Hiába szavaztak úgy a helyiek, hogy nem szeretnék, ha egy része be lenne építve.

Pintér Bence betartotta ígéretét: nyilvánosak az Audi szerződések!

Kiderült, hogy nem is lehetett volna titkos, és, hogy mára mennyire elavult.

Már megint szórakozott valaki a 112-vel

Egy szombathelyi férfi azt állította, hogy a testvére belökte a szobába, és nem engedi ki onnan.

Miért fontos a kerítésnél a professzionális kivitelezés?

Egy jól megtervezett és kivitelezett kerítés nem csupán határvonalat jelent egy telek szélén. A kerítés a biztonság, az esztétikum és a funkcionalitás hármas egységét képviseli – legyen szó családi házról, ipari területről vagy mezőgazdasági birtokról.

Többek között a vasszécsenyi polgármester sem szavazta meg azt, hogy Szombathely pénzt kapjon a Versenyképes Járások Programból

Kétharmados támogatottság kell ahhoz, hogy egy település pénzt kapjon. Szombathely esetében ugyan a többség megvan, de a kétharmad nincs meg. Nemény polgármester bizakodik.

Amit a fogpótlásról tudni érdemes

Tény, hogy a genetikánk is meghatározza azt, hogy mennyire ellenállóak a fogaink, ugyanakkor mi magunk is sokat tehetünk annak érdekében, hogy megőrizzük a fogsorunk esztétikáját, egészségét.

Közös levelet írt Pintér Bence, Kósa Roland és Fekete Dávid Győrben

A jövő évi választások tisztasága és a szabad politizálás a cél. 

Hogyan formálják át a videojátékok a szabadidőnket?

Napjainkban, amikor egyre több időt töltünk otthon, sokan a videojátékok világában keresnek kikapcsolódást és szórakozást.

Idén már 4 naposra duzzad a szombathelyi Bloomsday

Sörcsapolás, Nádasdy Ádám, fényfestés, koncertek.

Bár 3 millió 493 ezer forintot autózott el tavaly Simon Róbert Balázs, a Parlamentben mindössze egyszer szólalt fel

Akkor sem Győr, hanem a költségvetés kényszerítette szólásra a képviselőt.

Látszani kell, ha dolgozol – miért éri meg LED-munkalámpára váltani?

A mezőgazdasági munkák jellemzően nem kérdeznek időt.

Megvált a Győr+ Herkely Ákostól

Többek között a Kósa Roland alpolgármesterrel készített interjú miatt kellett távoznia a műsorvezetőnek.