A cégek, vállalatok de még az önkormányzatok nagy része is egy korábban rögzített, fix áron kapja a gázt és az áramot – jellemzően ez év október 1-jéig és január 1-jéig. Most viszont már senki nem tud árat rögzíteni, mindenkinek a tőzsdei jegyzésekhez kötik a díjakat. Ez az élő szerződések kifutása után, októbertől vagy januártól négy-ötszörös de akár 10-15-szörös költségnövekedést okoz majd egyik pillanatról a másikra – írja a G7.hu. .
A vállalati energiapiacon jellemzően egyéves szerződéseket kötnek, a gázra általában október 1-jén, a villamosenergiára pedig január 1-jei kezdettel.
A G7 szerint az energiaválság nem a háború miatt van, jóval korábban, annak kirobbanása előtt már fél évvel kezdődött.
Az árampiacon is hasonló a helyzet. Tavaly 30-40, majd 50–60 forintos ajánlatok voltak kilowattóránként, míg most augusztusban átlagosan 200, a csúcson pedig 300 forintba került ennyi villamosenergia a tőzsdén. Ez azt jelenti, hogy négy-ötszörös áremelkedéssel kell számolnia még a korábban drágábban vásárlóknak is.
Piaci szereplők állítása szerint a kereskedők már hetek óta nem kínálnak fix áras termékeket, a vállalkozások pillanatnyilag 2023-ra csak a tőzsdei árhoz kötötten tudnak áramot és gázt vásárolni. Az önkormányzatok esetében sincsen már éves, fix ár, információink szerint már negyedéves időszakra lehet legtovább szerződni.
Enyhülést két dolog hozhat: ha az EU olyan intézkedéseket hoz, amelyek leszorítják a tőzsdei jegyzéseket, vagy, ha elkezdenek bedőlni a jelentős korábbi lekötéssel rendelkező cégek, és így kínálat szabadul fel a piacon.
indexkép: MTI/Földi Imre
Forrás: G7.hu
