Ön személy szerint hogyan látja az egyre jobban kibontakozó energiaválságot, és mit gondol a legújabb fejleményekről, előrejelzésekről?
Először is meg kell állapítani, hogy mindannyian nehéz helyzetbe kerültünk. És ez a nehézség azzal függ össze, hogy mindannyian függők vagyunk az orosz földgáztól és kőolajtól. Ez az első pillanattól kezdve világos volt számunkra, hogy ha nem értünk egyet az ukrajnai orosz agresszióval és szankciókat léptetünk életbe, akkor erre lesz valamilyen válaszlépés. Németország a korábbi évek alatt bízott abban, hogy Oroszország egy megbízható partner. Így utólag bevallhatjuk: rájöhettünk volna, hogy Putyin kiszámíthatatlan; akár illegális eszközökhöz is nyúl, hogy fenntartsa hatalmát. Ami most van, azt nem akartuk elhinni, hogy ez bekövetkezik. Még most is a fülemben cseng az a mondat, hogy Oroszországra mindig számíthatunk, hiszen eddig is megbízható volt az energiahordozó-szállításban. Még a legrosszabb hidegháborús időkben is teljesítette azt, amit vállalt.
Az egyértelmű, hogy katonailag senki sem akar belesodródni ebbe a helyzetbe; így nem maradt más, mint a gazdasági szankciók, ha valaki reagálni akar a helyzetre. Azt is tudtuk, hogy ha szankciókat vezetünk be, az hatással lesz az árakra. Most az egész unió rá van kényszerítve, hogy az Oroszországtól való függőségét csökkentse. Ez azt jelenti, hogy össze kell fognunk, segíteni egymásnak: akinél több gáz van, az mondjuk segítse a másikat. Fontos, hogy a gazdaság tovább működjön, hiszen a gazdaság teljesítőképességétől függ egy ország ereje. Ez Magyarországra ugyanúgy vonatkozik, mint Németországra.
Mielőtt rákérdeznék arra, hogy milyen konkrét spórolási praktikákat vezetnek be Önök Németországban, először arról érdeklődnék, hallotta-e, Magyarországon milyen híreszteléseket oszt meg a kormánymédia a német helyzetről?
Nem, nem tudok arról, hogy Magyarországon mit mondanak az embereknek Németországról és a Nyugatról.
Elmondok akkor néhány példát, amit az interjú előtt kerestem ki a közmédia és a kormánypropaganda állításai közül. "Válságban a német ipar". "30 éve nem látott mélységbe került a német gazdaság". "Németország sokkal rosszabbul járt a gázembargó bevezetésével, mint maga Oroszország". "Néhány hónapon belül összeomolhat a német gázellátás az oroszok segítsége nélkül". Szóval arra lennék kíváncsi, mi a véleménye ezekről az állításokról, és amennyiben ezek nem igazak, mi a valóság?
Sok válsághíradás volt náluk is. Azt mondták, hogy ha kevés lesz a gáz, akkor bizonyos iparágakat le kell állítani. De ez nem történt meg, a német gazdaság tovább növekszik. Ez amúgy sokakat meglepett, köztük engem is. Egyelőre egész jól álljuk a sarat a válságban. Igaz, a nyár meleg, a tél pedig még előttünk áll. Folyamatosan figyeljük, hogy mennyi gáz van betárolva a tárolókba. Egyelőre úgy tűnik, hogy még többet sikerült betárazni és spórolni, mint amennyit számoltunk.
A német emberek nagyon oda tudnak figyelni a spórolásra, ha arról van szó. Tényleg igyekeznek, és az állam is ezt teszi. A nyilvános épületekben, és az iskolákban is leállították a melegvíz-szolgáltatást. Tehát most például az iskolákban a tornaóra után nem lehet melegvízzel lezuhanyozni. Két hely kivétel az intézkedés alól: a tűzoltóság, illetve a szeméttelep, ahol muszáj rendesen tisztálkodni a dolgozóknak. De az épületek megvilágítását is kikapcsolták, a szökőkút sem megy. Ilyesmikkel próbálunk spórolni.
Természetesen vannak előzetes válságtervek és elgondolások, hogy mi lesz akkor mondjuk az iparral, ha nagyon hideg telünk lesz. Kimondott cél az, hogy elkerüljük a hiányt. Tisztában vagyunk vele, hogy az EU-s szankciók saját magunknak is gondot okoznak. Világos volt, hogy ha Oroszországgal konfliktusba kerülünk, annak megfizetjük az árát. De abban teljesen biztos vagyok, hogy az orosz oldalon magasabbak ennek költségei, mint nálunk.
A mi városunkban 45 ezren laknak, abból úgy 5 ezren német gyökerekkel rendelkező, de orosz emberek. Ők persze nézik, hallgatják az orosz propagandát is, így sokan kritizálják a német intézkedéseket. De éppen ezért a városházán nálunk is kint van egy ukrán zászló. Meg szeretnénk mutatni, hogy igenis ezt az utat végig fogjuk járni, közösen, és nem hagyjuk Ukrajnát magára.
Egy gazdasági háborúban vagyunk, ez biztosan mindkét fél számára nehézségekkel jár. Azért kell összefognunk közösen, hogy mindenki a saját hazájában is minél jobban átvészelje ezt a krízishelyzetet, és ne hagyjuk, hogy ez a válsághelyzet megossza az Uniót, és országon belül se ossza meg az embereket.
Magyarország az unión belül különutasságot jár, és a magyar kormány az orosz agresszió ellenére azt mondja, hogy ki kell tartani az orosz érdekek mellett, főként az energiafüggőség miatt. Ezt meg is támogatják a propagandamédiában akár az előbb elhangzottakkal, akár olyan híresztelésekkel, mint "a németek nem fognak minden nap zuhanyozni, és azt is csak hideg vízzel", "a gázfogyasztás korlátozása miatt 5,5 - 6,5 millió munkahely fog megszűnni Németországban a télen", "drámai szociális válság lesz", vagy hogy "le fogják kapcsolni a kórházakat a gázhálózatról". Több millió magyar csak ehhez hasonló állításokat hall Németországról, például a közmédiában. Van ezek között olyan, ami igaz?
Ezek közül eddig még egyik sem következett be. De persze vannak rizikószámítások, előrejelzések, amik éppen arra szolgálnak, hogy mi az, amik bekövetkezhetnek. De mindent meg kell tennünk, hogy ezek ne következzenek be. Úgy gondolom, bízok benne, hogy ezek közül egyik sem fog megvalósulni. A több millió munkanélkülire vonatkozóan van olyan terv, hogy ha egy cég válságba kerül, akkor az állam a munkavállalók kényszerszabadsága alatt fizetni fogja a bérüket.
A koronavírus alatt is így tettünk, és persze sokba került, de nem veszítették el az emberek a munkájukat. Később pedig, amikor rendeződött a helyzet, azonnal újra dolgozni tudtak. A gázhiány miatt, ha be kell zárnia munkahelyeknek, éttermeknek, uszodának, akkor az állam fizetné a munkavállalók bérét. De nincsen szociális válság, és a kormány mindent meg is tesz, hogy ne legyen. Az állam már most elkezdett segíteni a rászorulóknak, hogy télen is tudjanak mivel fűteni. Úgy gondolom, hogy az emberek és az ország is fel van készülve erre a helyzetre. Már most hallani, valaki úgy fog spórolni, hogy a lakásának csak egy részét fogja fűteni a télen, de ilyen Magyarországon is van.
Két-három nagyon nehéz év következik, ne álmodozzunk, legyünk tisztában azzal, mi vár ránk akár Németországban, akár Magyarországon. Számomra egy kérdés van, hogy együtt szembe nézünk-e ezzel a kihívással, amit ez a helyzet okozott, vagy nem.