Nem védi hatékonyan az őrségi lepkéket az uniós támogatás – pedig mindannyiunknak fontos volna

Pintér Bence 2022-08-10 18:01:16
Az Őrségben ezekben a hetekben tesztelik a virágos növények és lepkék felmérésének egy egyszerűsített módszerét.

Bánsági Éva & Kelemen Eszter cikke eredetileg az Azonnali.hun jelent meg.

Az Őrség és a Vendvidék hazánk legtermészetesebb tájai közé tartoznak. A turisták is nagyon szeretik ezt a folyók és patakok alakította, erdős-gyepes, mindig üde és zöld dombvidéket. Miközben ott sétálunk vagy biciklivel gurulunk a dombokon át, leginkább úgy megyünk el a rétek mellett, hogy nem is tudjuk, fél Európa természetvédelmi szakemberei irigylik ezen mezők élővilágát.

Ez a gazdag állat-és növényvilág a helyi kisgazdálkodóknak köszönhető,

akik jellemzően generációk óta a természettel harmóniában művelik a tájat, és ma is a hagyományos, kisléptékű rétgazdálkodást gyakorolják. Az ő tájhasználatuknak köszönhetően olyan sokféle a rétek növényvilága, ami biztosítja azt is, hogy sok lepkefaj találja meg az életfeltételeit az ország ezen csücskében.

Hagyományok, rugalmasság és hosszú távú szemlélet

Az Őrségben jellemző a kisparcellás gazdálkodási forma, a gyepek legalább felét még napjainkban is ilyen módon művelik, ennek köszönhetően pedig a védett növény- és állatfajok többsége is a rétekhez kötődik. Több eleme is van a hagyományos, helyi gazdálkodásnak, melyeknek pozitív hatása van az élővilágra.

Egyrészt, a kis parcellákat jellemzően a tulajdonosai gondozzák, akik emiatt hosszabb távon gondolkodnak és figyelnek arra, hogy a gyepek jó állapotban maradjanak. Kis gépeket használnak, amelyekkel kisebb területet és lassabban lehet lekaszálni, így

minden időszakban jelen vannak a tájban a kaszálatlan parcellák is,

amelyek menedékül szolgálnak a lekaszáltak részekről kiszoruló állatoknak, ráadásul innen tudnak később a kaszált területekre visszatelepülni.

Aztán, annak köszönhetően, hogy a tulajdonosok helyben élnek, rugalmasabban igazítják a gyepgazdálkodást a helyi természeti és időjárási viszonyokhoz, mint egy nagygazda, akinek több száz hektárt kell művelnie, műveltetnie. Aki néhány hektáron él és dolgozik, az látja, milyen hatással van a tájra, amit csinál, sokkal közvetlenebb a kapcsolata a természettel, emiatt gondoskodóbban műveli a területeit.

Az is gyakori az Őrségben, hogy a kisbirtokok tulajdonosai beleszülettek a gazdálkodásba, a felmenőik tájszemléletében, gazdálkodási mentalitásában nőttek fel. A szüleik, nagyszüleik még úgy gondolkodtak, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy hosszú távon fenntartható legyen a gazdaságuk, így vigyázzák, amit örököltek. Sok helyi gazdálkodó ma is így gondolkodik.

És az is fontos tényező, hogy a kisgazdálkodók részben saját maguk számára termelnek, emiatt mindent megtesznek azért, hogy jövőre, öt év múlva és húsz év múlva is megkapják a tájtól azt, amire szükségük van.

Felvehetnék uniós támogatást, de nem teszik

A fenti gazdálkodási gyakorlatot az Európai Unió is támogatja a Közös Agrárpolitika agrár-környezetgazdálkodási támogatásain keresztül. Az őrségi, vendvidéki gazdák mégis alig-alig élnek ezzel a lehetőséggel. Kutatócsoportunk az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel együttműködve keresi ennek az okát és megoldását.

Az Európai uniós agrár-környezetgazdálkodási támogatásokból akkor kaphat pénzt a gazda, ha természetkímélő módon műveli a területeit, tartja állatait. Ezeket a támogatásokat azonban kevés gazdálkodó veszi igénybe az Őrségben kötöttségek és a túlzott bürokrácia miatt. Ráadásul Európa-szerte megfigyelhető, hogy

a támogatások előírásai nem is minden esetben szolgálják hatékonyan a biológiai sokféleség megőrzését.

Vagyis, a jelenlegi támogatási rendszeren változtatni kellene - ehhez hozzájárulhat az a kutatás, amely az őrségi gazdák bevonásával zajlik. Kutatócsoportunk azt vizsgálja, hogy milyen új feltételek szükségesek ahhoz, hogy a gazdák tudják és akarják követni az agrár-környezetgazdálkodás elveit, megkössék a szerződéseket, és ezért megfelelő kompenzációban részesüljenek.

Az agrár-környezetgazdálkodási program hatékonyságának javítására többféle, máshol már bevált gyakorlat vagy épp folyamatban lévő kísérlet is ismert az EU tagállamaiban. A mi feladatunk az, hogy megtaláljuk, mi valósítható meg az Őrségben, ennek érdekében működünk együtt az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal, a helyi gazdálkodókkal, idegenforgalomban dolgozókkal és önkormányzatokkal.

Az őrségben folyó gazdálkodásról itt egy rövid videó

E szereplőkkel közösen hoztunk létre három évvel ezelőtt egy innovációs műhelyt, melyben e a fenti elképzelések megvalósításán dolgozunk. Azt akarjuk kideríteni, hogy mi a közös jövőképe a helyi közösségnek és a természetvédelemnek, és hogyan lehetne előre lépni a természetbarát gazdálkodás felé táji szinten.

A természetvédelmi céloktól a fogyasztói igényekig

Kutatásainkból az látszik, hogy az úgynevezett eredményalapú szerződésekre lennének leginkább nyitottak az őrségi gazdák. Az eredményalapú szerződésekben a rétek fajgazdagságának fenntartása érdekében nem azt határozzák meg a gazdálkodók számára, hogy milyen módszerrel műveljék a gyepterületeiket, hanem azt, hogy mely (védett) állat- és növényfajok állományát kell megőrizni vagy növelni a gazdálkodás során.

Az már a gazda dolga, hogy ezeket a természetvédelmi célokat hogyan éri el.

Persze ehhez érdemes folyamatosan konzultálniuk a természetvédelmi szakemberekkel, és ötvözni az általuk javasolt gyakorlatokat saját tapasztalatukkal, illetve a korábban, akár évszázadokkal ezelőtt kialakult helyi tudással. Emellett pedig a helyi termékek eladását segítő védjegyrendszer kialakítása is érdekli az őrségieket, ennek a végig gondolásában, kialakításában is segédkezünk mi és a nemzeti park munkatársai is.

A cél, hogy a helyben, kézműves módszerekkel megtermelt élelmiszerek minél ismertebbé váljanak a hazai fogyasztók számára. Ennek érdekében szeretnék megerősíteni az Őrségi Nemzeti Parki Termék védjegyet, illetve egy úgynevezett kosár-közösség létrehozását előre mozdítani a térségben.

Az elmúlt évek közös munkája jó alapot biztosít ahhoz, hogy kísérleti jelleggel elindulhasson majd egy újfajta, eredményalapú agrárkörnyezet-gazdálkodási szerződés az Őrségben. A Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai együttműködve botanikusokkal, zoológusokkal, illetve helyi gazdákkal már elkezdték ennek a munkának az előkészítését.

Meghatározták, hogy mely területeket lenne érdemes bevonni a kezdeményezésbe, és azt is, hogy mely fajok mutatják majd azt, hogy valóban természetkímélő módon folyik a gazdálkodás. Ettől az újszerű szerződési formától azt várják, hogy rugalmasabb kereteket biztosít a gazdálkodók számára, ezért többen kötik majd meg, mint a jelenlegi agrár-környezetgazdálkodási szerződéseket.

Így egyre több területen, sőt, akár táji szinten hoz majd eredményeket a természeti sokféleséget óvó mezőgazdálkodás.

Nyitókép: Kelemen Eszter

Szólj hozzá!

Már már visszaállt a tanítási rend a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban

Tegnap csőtörés miatt kellett hazaküldeni a gyerekeket.

Dübörgött a szombathelyi Ez az a nap!

Több Rohonci úti lakó is a hangos zenére panaszkodott.

Egy 10 milliárd forintos kötött hitel okoz fejtörést Győrben

Pintér polgármester egy mai találkozón azt beszélte meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, hogy lazítanak a felhasználhatóság szabályain.

Mediterrán fákkal bővül a győri belváros növényzete

3 olajfa lesz a pionír a Dunakapu téren. 

752 kilométer vasúti pályát ad át a MÁV a GYSEV-nek

Július 1-től következik be a váltás.

Közokirat hamisítás miatt kell felelnie egy vasi férfinak

Külföldön elvették a jogsiját, itthon megpróbált trükközni vele.

Rátkovics Roland Zsoltot indítja Sopronban a Jobbik országgyűlési képviselőnek

A jelölt a Jobbik soproni szervezetének alelnöke, jelenleg Sopronkőhidán él családjával.

Az az ember lett Varga Mihály egyik ügyvezetője, akinek a családja tízezer tonna számra rakta le a gumihulladékot illegálisan

Többek között a nagykölkedi, máig a település határában éktelenkedő gumitelep is az ügy részese.