A minisztériumból származó nem hivatalos információk alapján a nemzeti parkok egyes területeinek eladása hetek óta téma a természetvédelmi szakemberek körében, aminél nagyobb pusztítást nehéz elképzelni, írja a Népszava.
A lap szerint ugyanis feltűnően magas, 300 milliárd forintos bevételt terveztek az állami tulajdonú ingatlanok eladásából, méghozzá az Agrárminisztérium által a jövő évi költségvetésben.
A szakemberek szerint ezt a pénzt a tárca csak úgy tudja összeszedni, ha hozzányúl az erdőgazdaságok vagyonához, a nemzeti parkok területéhez.
A nemzeti parkok mintegy 480 ezer hektáros területének igénybevételével egy új Földet a gazdáknak programot akarnak indítani
– tájékoztatta a lapot egy elismert agrárszakember, aki a kényes kérdés miatt a neve elhallgatását kérte. Szerinte jó lenne tudni, hogy a tervezett eladásokkal vajon hozzáértő lesz-e az, aki az értékes területeketet megkapja.
Ugyanis a múlt példáira alapozva az állami földek eladásakor a szakértelem nem számít, ha a vevő lojális az állampárthoz, írják.
A szakember információi szerint szeptember végére készülhet el az új magánosítási koncepció. A nemzeti parkok ingatlanjainak eladásával egyébként egyszer már próbálkoztak, de hiába, mert az Alkotmánybíróság akkor közbelépett és megakadályozta ezt.
Gőgös Zoltán, a minisztérium egykori államtitkára az erdők eladását igen merész húzásnak tartaná, mert az nem a minisztériumé, csak használatba kapta, de azt gondolja, hogy manapság minden megtörténhet. De emellett az erdőgazdaságoknál több olyan vagyonelem is van, mint például a vadász- és turistaházak, fűrész- és faházüzemek, valamint parkettagyárak, amit pénzzé lehet tenni.
A szakember szerint ezzel együtt a cégek számára is megnyitják a földvásárlás lehetőségét, amivel bizonyára megint nem a kisparasztoknak kedveznek, másként azonban nem fog összejönni a tervezett költségvetési összeg.
Ahhoz azonban, hogy a földvásárlás a cégek számára is lehetséges legyen, módosítani kell a földtörvényt, ám egyelőre ilyen javaslat nem ismert, azonban ha a pénz nagyon kell, a Fidesz előtt nincs akadály
– tette hozzá.
A cikk megjegyzi, hogy az ország területének 22 százaléka hazai vagy európai uniós jogszabállyal védett természeti terület, az országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal óvott területek aránya pedig 9 százalék. Ezt a mintegy 849 ezer hektárt legnagyobb arányban a nemzeti parkok (57 százalék), kisebb részben pedig a tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és 2014 óta a természeti emlékek alkotják. A tíz nemzeti parkunk közül 1973-ban nyílt az első, a 82 ezer hektáros Hortobágyi Nemzeti Park, ami egyben a legnagyobb is. A legfiatalabbat, az Őrségi Nemzeti Parkot 2002-ben adták át. Az aggteleki, a fertő-hansági és a hortobágyi világörökségi helyszín is, a Kiskunsági Nemzeti Park területének kétharmadát az UNESCO 1973-ban Bioszféra Rezervátummá nyilvánította. A védett természeti terület negyven százalékát a 39 tájvédelmi körzet teszi ki, a 174 természetvédelmi terület nagysága jóval kisebb, az arányuk a négy százalékot sem éri el. A természetvédelmi oltalom alatt álló földterületeink mintegy 15 százaléka fokozottan védett, az utolsó nagy védetté nyilvánítás 2012-ben volt, amikor a Körös-éri Tájvédelmi Körzetet jelölték ki.
