Boldogok a közlekedők

Papp László Tamás 2022-07-04 14:55:08
Egy buszmegállóban sok minden történhet, amíg várakozunk. Akár a körülöttünk és a bennünk lévő valóság helyet cserélhet, s a világ tótágasba állhat...

A buszmegállóban mostanság akár novellákat is olvashatunk, hála az évente meghirdetett irodalmi pályázatnak. De mi van, ha a megálló falán lévő szavak önálló életre kelnek? Munkatársunk novellavíziója!

– Miért bámulod annyira a buszmegálló falára írt szavakat? Igen, hozzád beszélek, aki ott állsz, és mindjárt körülnézel, ki szólt hozzád!

– Senki nem szólt hozzám, csak olvasom, ami oda van írva! 

– Biztos vagy ebben? 

– Igen. Látom a szöveget. 

– Akkor miért érzed úgy, mintha a fejedből szólna? 

– Nem érzem úgy. Egyébként is, honnan tudnád, hogy mit érzek? 

– Ez még a leírt szöveg lenne? Vagy már mi ketten beszélgetünk?

– Nincs olyan, hogy mi ketten. Ez egy szöveg a megálló falán. Ha leveszem róla a szemem, nem folytatódik tovább.

– Mindenképpen folytatódik. Legfeljebb, ha úgy van, ahogy mondod, te nem tudod meg a folytatást. Ha nekem van igazam, akkor viszont a mi kis beszélgetésünk tovább halad a fejedben. 

– Nem halad, mert ezek a te szavaid, nem az enyémek, semmi közöm hozzájuk! És nem olyan érdekesek, hogy tovább olvassam őket.

– Helyes, nézz csak körül, hátha mégis áll mögötted valaki, és ő suttog a füledbe. Megnyugtatóbb, ha kívülről jön a hang, mintha a fejedben beszél valaki. 

– Nem beszél senki sehonnan. Ezek nem az én válaszaim.

– Igazad van, nincs itt senki. Önmagaddal társalogsz. 

– Nem, önmagammal sem. A buszra várok, és unalmamban ezt a semmiről nem szóló, sehová nem vezető szöveget olvasom.

– Szóval egy buszmegállóban állsz? Nem hiszem. Még ha tényleg így lenne, akkor sem. Mivel a jelek szerint pont te vagy az ember, aki soha nincs ott, ahol éppen van. Aki mintha folyton máshol lenne. Senki nem mondta még ezt neked?

– Ha nem vagyok itt, akkor szerinted mégis hol vagyok? 

– Honnan tudjam? Én te vagyok! Ha te nem tudod, én honnan tudjam?

– Ennek a beszélgetésnek semmi értelme. 

– Ezt te tudod. De valamit jelent, hogy már beszélgetésnek nevezed, nem pedig szövegnek, mint eddig. 

– Nem én nevezem annak, hanem te! De ha úgyis te írtad ezt az egészet, akkor áruld már el, hogy hol vagyok szerinted? 

– Ott vagy, de mégsem. Nincs busz. Nincs megálló.

– Ez valami filozófiai baromság? Jobbat nem tudtál kitalálni?

– Örülnél, ha csak filozófia lenne. A helyzet valójában az, hogy eddig mindenki képes volt nemcsak látni, de el is hinni, hogy a buszmegállóban van. Csak te nem.

– Nem kell elhinnem, itt vagyok. A valóságot nem kell elhinni. 

– Ha tényleg ott lennél, már nem lennél, ezt te is tudod. A buszozásért kivégzés jár. Ahogy bármiféle gépi helyváltoztatásért. 

– Azt mondod, ha felszállok erre a buszra, ami mindjárt ideér, akkor meghalok? 

– Dehogyis, nem fogsz, hisz nem vagy ott.

– Ott vagyok, egy perc, s felszállok, s végre megszabadulok tőled.

– De nem fogod élvezni az utazást. Ahogy a várakozást sem tudtad. Egyszerűen nem az a típus vagy.

– Fogd be, kussolj már! 

– Kellemetlen az igazság? Persze hogy az, a többiek is mind azért vannak itt, mert attól szeretnének legalább egy órára megszabadulni. Nekik sikerül is, csak neked nem. 

– Miért kell neked mindent elrontani? 

– Nem én rontom el, hanem te, bár az ugyanaz. Nem sikerült a tudatalattidon elzárni a zsilipet. Előtörnek belőle a rozsdától szétrohadt buszcsontvázak. Nem csoda, miután…

– …a klímakatasztrófa túlélői a beteg-, és teherszállító, illetve harci drónok kivételével minden kibocsátó járművet, bármiféle gépi utazást betiltottak. 

– Egymás mondatait fejezzük be, ez már szerelem. Önmagadba vagy szerelmes, ezt tudjuk, nemde? 

– Ha ez igaz, akkor mit keresek egy buszmegállóban? 

– Van értelme ennek a párbeszédnek így, hogy már tudod: én te vagyok? Válaszold meg te a saját kérdésedet. Ha képes vagy rá, akkor a kísérlet nálad kudarcot vallott. 

– Milyen kísérlet? 

– Ne csináld ezt, hogy mögém bújsz, mintha lenne itt bárki rajtad kívül. Nem sikerült becsapni önmagadat, tudod, hogy egy nanofelhőt juttattak a koponyádba, mely az agyad molekuláit szétszedve, aztán újra összerakva a térben és időben való utazás illúzióját kelti. Pontosabban keltené, mert te képtelen vagy ellazulni, szokásodhoz híven túlagyalod ezt is. -    Így hát továbbra sem utazhatom sehová. 

– Te nem. A többiek viszont elhitték, hogy utaznak. Ők boldogok lesznek, hogy ismét közlekedhetnek.

Címlapkép: Pixabay

Szólj hozzá!

Talált bankkártyával élt vissza ez a férfi Győrben

Aki felismeri jelentkezzen a rendőrségen.

Bécs spórol a díszkivilágítással

Önkéntes alapon a kirakatok kivilágítását is érintheti.

Ismét barokk esküvő Győrben!

A szombati ceremónián egy győri és écsi fiatal fogad egymásnak örök hűséget.

Többször is változik a Dunakapu téri piac helyszíne a hónapban

Városi rendezvények miatt kell költöznie a piacnak.

Az önkormányzatokkal működne együtt az LMP az erdőpusztítás ellen

Azt kérte, a helyhatóságok tiltsák meg saját tulajdonú erdőik kitermelését.

Hosszú idő után ismét lesz élelmiszerbolt a szombathelyi Fő téren

Már matricázzák a COOP feliratot a kirakatokra.

Vadiúj járdát festettek össze Szombathelyen a kutyapártosok

A város kérte tőlük - írják posztjukban.

Péntektől már a Győr Plázában is alá lehet írni a szentiváni Ipari Park-bővítés ellen

Nagy lendülettel gyűjtik az aláírásokat a városrészben, péntektől pedig már a Plázában is.

Japán mangakarakterek miatt hülyegyerekezett a győri polgármester

Rosszul tudta a polgármester, le is törölte a posztot.

Rekordot döntött a magyar munkavállalók száma Ausztriában

113 ezer 468 legális magyar munkavállalót regisztráltak júniusban.

Nagyon meleg ma sem lesz

De csapadék sem várható.