Szinte hétről hétre esik be valami egészen pozitív jelzés az amerikai Valancourt Books horrorkiadó Twitterjén, ahol Veres Attila első angol nyelvű novelláskötetének őszi megjelenését igyekeznek felvezetni. A weird és horrorirodalom olyan – hazánkban kevéssé ismert, mégis – fontos alakjai beszélnek szuperlatívuszokban a kötetről, mint Steve Rasnic Tem, Laird Barron, Brian Evenson, vagy Nathan Ballingrud.
Ami azért elég jó visszaigazolás lehet nem csak Attilának – akivel itt interjúztunk –, de azoknak a kritikusoknak és olvasóknak is, akik már a szerző első regényének megjelenése óta azt mondták, hogy ez a teljesítmény aztán tényleg világszínvonal, nagyszínpad és miegyéb; tényleg meg kell mutatnunk a világnak.
Egy másik fantasztikus szerző van itthon jelenleg, akivel kapcsolatban ezt igazán érzem: Moskát Anita.
Az Azonnali Könyves Kálmán rovatában többször is megemlékeztünk az előző évtizedben megjelent, mérföldkőnek számító fantasyregényeiről, de azért fussunk végig rajtuk. 2014-ben debütált az ígéretes Bábel fiaival, az igazi tűzijátékot azonban egy évvel később, a Horgonyhely megjelenése hozta: ennek a könyvnek a világában minden ember a születési helyének közvetlen környezetéhez van horgonyozva mágikusan, és csak a terhes nők tudnak utazni.
A koncepció önmagában rendkívül izgalmas volt, és az ötlettel már megvan egy jó spekulatív regény fele, de a nagyon pontos és érzékeny, a történetet és a karakteríveket is remekül végigvezető megvalósítás jelezte igazán, hogy Moskát Anitával mindenképpen számolni kell. A 2019-es Irha és bőr – amiben az állatok egy része emberszerű lényekké alakult a közelmúltban – pedig tényleg bebetonozta az írónőt a kortárs magyar fantasztikum egyik legfontosabb alkotójaként.
Moskát Anita az idei Könyvhétre egy rég megérdemelt novelláskötettel jelentkezett,
amibe elmúlt években itt-ott megjelent novellái mellett pár teljesen új alkotás, köztük egy hosszabb kisregény is került.
A mesterhazugságtól a Fekete Monitorig
Be kell vallanom, azt terveztem, hogy mivel a kötet felét adó, már korábban megjelent novellákat mind olvastam megjelenésükkor, most csak átfutom őket, hogy felfrissítsem az emlékeimet – de nem egyszer leragadtam egy-egy szövegnél.
Ilyen például A mesterhazugság, amely a 2018-as Gabo SFF-antológiában jelent meg – és amiből a remek alapkoncepcióra emlékeztem, még az is rémlett, mennyire váratlan és fájdalmas benne a csavar, az viszont már kiment a fejemből, milyen erős a novella lezárása. És ahogy azt remek spekulatív műtől várhatjuk, rengeteg értelmezést enged meg: a történet lényege az, hogy ebben a valóságban folyamatos hazugságokra van szükség, hogy a helyszínként szolgáló város építményei egyben maradjanak.
Ugyanígy remek kommentár rengeteg dologról – minden új olvasás esetén másról – az Istenanyák című írás, amelyben leányanyák istenek gyermekeit hordják ki egy intézetben,
Érdekes az is, hogy bár Moskát Anitát alapvetően fanatasyíróként tartjuk számon, a friss kötet számos novellája talán inkább sci-fi vagy cli-fi (Gumicukorszív, Négyszemközt, Rügyeid), horror (az egyetemi vizsgaidőszakokat rémálomszerűen megidéző Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe egyértelműen az, de több novella kapcsán is tudnék mellette érvelni), vagy éppen a Fekete monitor esetében mindkettő.
A címében Black Mirrort, egyébként a szintén nemrég bemutatott Severance című vállalati horrort megidéző Fekete monitor egyébként is különös állat: a lapozgatós-szerepjátékos könyveknek éppen itthon is reneszánsza van, de én még nem olvastam lapozgatós novellát. Ebben a darabban egy lélekölő irodai munkát végző nőt irányíthatunk végig munkanapján, egy olyan cégnél, ahol immár a lehető legtöbb szempontból megfigyelik a kizsigerelt dolgozókat. Nagyon jó és nagyon jól végigcsinált koncepció, érdemes többször nekiesni a lapozgatással, aztán kikeresni, hogy megtaláltunk-e minden befejezést.
Szerződési szabadság
A végig magas színvonalú kötet csúcspontja a kisregény méretű Szerződési szabadság, ami egy általam kifejezetten kedvelt ötlettel indít: mi van, ha a mágia nem valami természeti szabályrendszeren nyugszik, hanem egészen konkrétan jogi alapokon? A mágiarendszerek ezen alműfajából Ferrett Steinmetz Flex, illetve Max Gladstone Nagyrészt halott című regénye ugrik be az elmúlt évekből; előbbiben konkrétan bürokratikus alapú a főhős mágiája, utóbbiban pedig az istenek erejéhez kapcsolódó jogi ügyek bonyolítják a cselekményt.
Ezen a vonalon indul el Moskát Anita is, aki
egy végtelenül személyes fantasytörténetben tudja érzékletesen felvázolni a gyarmatosítás kérdéskörének legfontosabb problémáit.
Ebben a világban ugyanis a szerződésalapú mágia segítségével az erősebb ország direktben a leigázott ország területére és lakóira háríthatja például az olyan kellemetlen dolgokat, mint az esőzés, a légszennyezés, vagy a cigarettafüst szívása miatt kialakult rákbetegség. Valójában: bármit.
És a történet főszereplője, Lagow egyik fő katonai szerződéskötője most azért érkezik – férjével és gyermekével – a leigázott Ardennausba, hogy egy nagyon súlyos szerződést kössön az így is sokat szenvedő állam bábkormányával. Illetve azért is, hogy felbontson egy másik szerződést, ami személyesen neki lenne fontos. Amikor a tárgyalások nem pont úgy alakulnak, mint tervezték, az életük kerül veszélybe.
Az egyetlen bajom a kisregénnyel, hogy a karakterek történetének szép lekerekítésével együtt a nagyobb problémára – lásd fentebb: kegyetlen gyarmatosítás – végül egy halvány reménysugáron kívül nem sok más megoldást próbál találni. De talán így igazán realista, és a kötet témáival összhangban: kegyetlen
A hazugság tézisei összességében kiváló novelláskötet, ami eredeti fantasztikus ötletei mellett leginkább hétköznapi szorongásainkra (egyetem, munka, közösségi média), társadalmi problémáinkra (klímaváltozás, posztkolonializmus, stb.), ezen belül a női szempontokra (szülés, anyaság, bántalmazó kapcsolatok) és egész gyakran a diszfunkcionális gyermek-szülő kapcsolatokra koncentrál.
Szóval itt is igaz: Moskát Anita világszínvonal, nagyszínpad és miegyéb; tényleg meg kellene mutatnunk őt is a világnak.
Olvasnál valami jót? Könyves Kálmán az Azonnalin segít!
