A győri kórházban történt haláleset ügyében nyomoz a rendőrség

Papp László Tamás 2022-06-08 11:40:47
Az elhunyt lánya tett feljelentést a kapitányságon, az eljárás folyamatban van. A család kereste meg az Ugytudjukot, rákérdeztünk az esetre a kórháznál és a nyomozóhatóságnál is.

Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt tett feljelentést Edina a Győri Rendőrkapitányságon amiatt, hogy szerinte a 68 éves korában a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban 2022. február 26-án elhunyt édesanyja halálát valamilyen szakmai mulasztás okozhatta. Bár az asszony a koronavírusból felépült, de aztán mégis súlyosra fordult az állapota, s a család úgy véli: lehet, hogy az őt ellátó orvosok gondatlansága vezetett a halálához.

„Anyukámnál 2022. február 1-én jelentkeztek megfázásos jellegű tünetek: orrfolyás, hurutos köhögés. Más panasza ezeken kívül nem volt. A háziorvosát február 4-én hívta, aki antibiotikumot és köhögés elleni gyógyszert írt fel, illetve előjegyezte koronavírus-tesztre. A másnap, február 5-én elvégzett gyorsteszt pozitív lett. Ezt követően február 10-én ment be a győri kórház COVID-ambulanciájára vizsgálatra” – mondta el az elhunyt lánya.

Ott először úgy tájékoztattak, hogy csak egy kis tüdőgyulladása van, és haza is mehet. Már indultunk volna, amikor lejött hozzánk egy másik, fiatalabb orvos, aki azt mondta édesanyámnak, hogy ne menjen haza, mert COVID-tüdőgyulladása van. Ráadásul nem is az omikron, hanem a Delta-variáns. Arra kérte, maradjon itt, ne menjen haza, mert ez csak rosszabb lesz. Azt is hozzátette, hogy már látott ilyen eseteket. Anyukám erre azt válaszolta, hogy

doktor úr, az előző orvos teljesen mást mondott.

A fiatal orvos azonban ragaszkodott a véleményéhez, hogy édesanyámnak be kéne feküdnie a kórházba. Azzal győzködte, hogy van egy új infúziós kezelés, ami elpusztítja a tüdőben lévő baktériumokat. De tudtommal azt, hogy kinek milyen típusú koronavírus-fertőzése van, teljes bizonyossággal kizárólag PCR-tesztel és CT-vizsgálattal lehet kimutatni, amelyeket sem ekkor, február 10.-én, sem pedig korábban nem végeztek el. Nem értjük, hogy akkor ez a fiatal orvos miből állapította ezt meg?” – teszi fel a kérdést a hozzátartozó.

A kórházba való befekvéskor az oxigénszintje 92 százalék volt, tüdeje pedig a röntgenfelvétel szerint ép, nem láttak rajta aggodalomra okot adó szövetváltozást”  – fogalmaz Edina. „A kórházi tartózkodása harmadik napján elkezdett hányni. Amelyet valamelyik gyógyszer mellékhatása is okozhatott, mi legalábbis erre gyanakszunk. Ezután az oxigénszintje leesett, 63-70 százalék között mozgott  A mátrix osztályról, ahol kezelték, átvitték az intenzív osztályra, ott oxigént akartak adni neki, de nem tudtak, mert hányt, legalábbis nekünk azt mondták, hogy ezért tették altatásba, illetve lélegeztetőgépre. Ekkor még a tüdeje, szívműködése, keringése, illetve a máj-, és veseértékei is jók voltak” – állítja a beteg lánya, hozzátéve:

"Anyukám oxigénszintje, és a vérképe ezt követően folyamatosan, napról napra javulást mutatott. Az intenzív osztályra bekerülése utáni második napon már nem mélyaltatásban, hanem éber kómában tartották. Vagyis csak annyira altatták, hogy ne érezze a szájában lévő intubációs csövet” – idézi fel a történéseket Edina.

Azt mondták, hogy le fogják venni a gépről, mivel több alkalommal kinyitotta a szemét, magától vett levegőt, jól reagál mindenre”  – mondta el Edina testvére, az asszony fia, Csaba. Hozzátéve azt is: „Volt, hogy csak 30-40 százalékon ment a gép, így nem igazán értjük: miért nem vették le arról, és tették át az oxigént a légcsövéből az orrába? Vagy rakták oxigénsátorba? Február 19-én történt az, hogy hányadék jött fel a nyelőcsőbe, de az orvos azt mondta, hogy  megoldották. Aznap nem táplálták, csak folyadékot és gyógyszereket kapott. Február 17-én még arról beszéltek, hogy le fogják venni a gépről, viszont 21-én már arról tájékoztattak, hogy bakteriális fertőzést kapott. Amelyről később kiderült, hogy bakteriális tüdőgyulladása van” – teszi hozzá a férfi.

Az elhunyt gyermekei határozottan állítják: „Bennünket az utána következő napokban sem világosítottak fel arról, hogy

édesanyánk akár meg is halhat.

Pedig ilyen esetben a járványügyi lezárás, illetve látogatási tilalom alatt jogilag megillet minden közeli hozzátartozót, hogy bemehessenek búcsút venni a betegtől. Nekünk azonban semmi ilyesmit nem mondtak” – teszik szóvá, azt is hangsúlyozva:

Édesanyánknak gyakorlatilag az utolsó két-három napot leszámítva ép volt a tüdeje, illetve akkora már a vírusból is kigyógyult. Nem értjük tehát, hogy mitől alakulhatott ki a fertőzés: a katéter vagy a lélegeztetőcső nem megfelelő higiéniai kezelése okozhatta-e? Szeretnénk, ha a nyomozás fényt derítene arra, történt-e valamilyen szakmai mulasztás a kezelése során. Valamint, hogy indokolt volt-e gépen tartani? S nem lehet, hogy a felfekvés, a katéter vagy a lélegeztetőcső miatt alakult ki a fertőzés, illetve a halálát okozó tüdőgyulladás? Bennünket nem tájékoztattak róla, hogy meg is halhat, oda sem engedtek a betegágyához” – idézik fel a megrázó emléket.

Természetesen megkerestünk a rendőrséget, illetve a kórházat is.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy büntetőeljárást indult, de azt válaszolták:

„...a folyamatban lévő nyomozással kapcsolatban bővebb információt adni nem áll módunkban."

A kórháznak alábbi kérdéseket küldtük el:

  • Folyik-e jelenleg nyomozás a kórház, illetve annak bármelyik alkalmazottja ellen, történt-e gyanúsítás, kihallgatás?
  • A konkrét ügyben történt-e belső vizsgálat, annak kiderítésére, hibázott, mulasztott-e valaki az intézmény részéről?
  • Mi a kórház álláspontja az esetről?

A kórház főigazgatója azonban nem reagált a megkeresésünkre. Természetesen, ha ezt később megteszi, illetve lesznek újabb fejlemények, azokat is közölni fogjuk.

Szólj hozzá!

Az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is csatlakozott a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium tízéves égboltfelmérő programjához

A program az égbolt eddigi legátfogóbb és legambiciózusabb felmérését ígéri az univerzum történetének jobb megértéséhez.

Egy hétre egyetemisták lehettek az általános iskolások - saját jövőjüket fedezhették fel a Győri Gyerekegyetem résztvevői

Robotok, mesterséges intelligencia, sárkányhajózás és saját ötletek a jövő felsőoktatásáról.

Mától drágább lesz a Temu-rendelés: életbe lépett az új uniós vám

Nem csomagonként, hanem termékkategóriánként kell megfizetni az új, 3 eurós díjat az EU-n kívülről érkező, 150 euró alatti küldemények esetében.

Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság

A vízpótlás önmagában nem oldja meg a problémát.

Természetvédelmi fejlesztésekkel védik a mocsári teknősök élőhelyét Gyirmótnál

Holtágrekonstrukció, új pallósor és természetbarát fejlesztések segítik a fokozottan védett faj megőrzését a Holt-Rába térségében.

Fröccs, zene és jótékonyság vár mindenkit a Dunakapu téren: érkeznek a Győri Rotary Fröccsnapok

Július 17–18-án ismét a közösségé és a segítségnyújtásé lesz a főszerep Győrben, ahol koncertek, látványos programok és jótékonysági fröccskínálás várja a látogatókat.

Már Sárvár fideszes polgármestere is azon kesergett, hogy mennyi mindenre jutna pénz, ha nem kellene befizetni a városra kirótt szolidaritási adót

Például gyalogátkelőre, épület homlokzat felújításra vagy akár egy gyalogos híd építésére is.

Transzformátortűz és több egyéb meghibásodás okozták a győri áramszüneteket

Az extrém hőség miatt jelentősen megnőtt a villamosenergia-hálózat terhelése, az E.ON takarékos energiahasználatot kér a lakosságtól.

Tilos elektromos rollerrel közlekedni Győr belvárosának két legforgalmasabb utcájában

A város a gyalogosok és kerékpárosok biztonsága érdekében hívja fel a figyelmet az új szabályok betartására.

Hűsítőpont nyílt Győr belvárosában a kánikulai napokra

Klimatizált pihenőhely, ivóvíz és mosdó várja a felfrissülni vágyókat a Látogatóközpontban.

Görög Ibolya tartott protokoll-tréninget a győri GYHG munkatársainak

A szakmai fejlődés és a magabiztos kommunikáció került a középpontba a vállalat legújabb továbbképzésén.

Korlátozzák a polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazását

A jogalkotók úgy fogalmaznak, hogy a törvény célja, hogy nemzetgazdasági érdekből megakadályozza, hogy a főpolgármester, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok élén álló polgármesterek, a vármegyei önkormányzatok közgyűlési elnökei, valamint a polgármesterek illetménye automatikusan, évről évre emelkedjen.