Ez a cikk eredetileg társlapunkon, az Azonnali.hun jelent meg.
A 21 Kutatóközpont 2021 márciusában elemzési sorozatot indított, amelyben a lakossági gazdasági várakozások és egyes fontos, az ország gazdasági, társadalmi helyzetét befolyásoló pénzügyi változások, illetve a mindenkori kormánypártok támogatottsága közötti összefüggéseit vizsgálja.
Az év elejéhez képest tavasszal a GKI fogyasztói bizalmi index – a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulását, a megtakarítási kilátásokat bemutató mérőszám – hullámzó tendenciát követett, a kormánypárt támogatottsága viszont erős maradt, a választások után pedig kiemelkedően magas volt.
A mutatók alakulásában a belföldi események mellett a COVID-járvány okozta problémák háttérbe kerülésével az orosz-ukrán konfliktus okozta bizonytalanság játszhatott szerepet. Hiába csengett le a koronavírus-járvány ötödik hulláma, az orosz-ukrán háború hatása miatt három hónap után márciusban
a fogyasztói várakozások jelentősen romlottak az év elején tapasztaltakhoz képest.
Átmeneti helyzet alakult ki áprilisban, összességében optimistább lett a lakosság amikor a koronavírus már nem, a kezdeti sokk után a fegyveres konfliktus pedig még nem éreztette egyértelműen a hatását. Ez a pozitívabb hangulat összefügghetett a kormány tavaly év végi és idén év eleji kedvező intézkedéseivel (pl. árstop, adókedvezmények, stb.) is, illetve
az április 3-án lezajlott országgyűlési választások politikai kontinuitást biztosító eredményével.
A választásokat követő átmeneti javulás a fogyasztói hangulatban amúgy nem újkeletű jelenség, korábbi választási periódusokban is tapasztalható volt egy ilyen típusú átmeneti fellendülés.
Ezzel együtt a háború okozta bizonytalanság következtében a saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése a februári csúcshoz képest áprilisban tovább gyengült. A magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos értékelése is némi javulás mellett ugyan, de inkább pesszimizmust mutatott, majd
a májusi újabb visszaesés a világjárvány 2020-as kitörését követő két hónapot idézte.
Májusban az inflációs várakozás kiemelkedően magasan állt (-63,2), szintén a COVID megjelenésének időszakához hasonlóan (-66,7). A GKI reprezentatív felmérése szerint a fogyasztók a valósnál jóval magasabb áremelkedést érzékelhettek. A KSH foglalkoztatottsági adatai és a munkanélküliségi ráta (márciusban, áprilisban 3,6%) alapján kedvezően alakult az év eleje az előző év azonos időszakához képest, a lakosság
munkanélküliségi helyzet értékelése azonban jelentősen romlott tavasz végére.
Az ukrajnai események okozta bizonytalan hangulat miatt májusra összességében 9,5 százalékpontot csökkent a fogyasztói bizalmi index.
A választások előtt egy hónappal a kormánypárt támogatottsága tartotta az előző havi szintet, majd az áprilisi kétharmados eredménynek, valamint a győzteshez húzásnak köszönhetően a választókorú népesség körében 46 százalékon, a pártválasztók esetében pedig 58 százalékon állt.
Az ukrajnai események bizonytalansága
a kormányba vetett bizalmat nem tudta úgy megrengetni, mint a fogyasztói várakozásokat.
A választások kimenetele, a politikai stabilitás fennmaradása egyelőre kedvezett a Fidesznek.
Májusra a COVID-járvány megjelenésének rendkívüli időszakához hasonló tendencia következett be, távolodtak a vizsgált mutatók egymástól. Elemzők szerint a jelenlegi stabilitás ellenére nehéz időszak vár a kormányra, az év eleji elemzésünkben kiemelt kihívások (inflációs nyomás, a forint árfolyam ingadozása, a megkerülhetetlen költségvetési kiigazítás, fegyveres konfliktus Ukrajnában) még fennállnak.
A napokban bejelentett szektorális különadók, és az ehhez kapcsolódó egyéb költségvetési megszorítások hatása például még nem jelent meg az adatokban, ezeknek a következményeit az előttünk álló hónapok során lesz érdemes figyelni.
