Képzeld el, hogy nincs más dolgod, csak ülni egy torony tetején egy Isten háta mögötti erdőben, és figyelni a környéket, hogy tűz esetén még időben tudj kérni segítséget. Nincs mobiltelefon, nincs internet, sem tévé, az egyetlen kapcsolatod a külvilággal a rádió túloldalán lévő kollégád. Nem meglepő módon sokak számára megnyugtató és kívánatos munkakör a tűzfigyelő. Hát persze, amíg el nem kezdenek furcsa dolgok történni a környéken; és már a rádión sem válaszol senki.
Az Egyesült Államokban rengeteg nagy kiterjedésű erdő található a mai napig, ahol a szárazság, vagy gyújtogatás okozta tűzvész hatalmas károkat okozhat. Ezt úgynevezett tűzfigyelőkkel igyekeznek kivédeni: az ő feladatuk, hogy füst vagy tűz esetén leadják a riasztást.
A Firewatch c. játékban egy ilyen, a wyomingi vadonban posztoló játékost irányíthatunk. Karakterünket, Henryt ugyanis egyáltalán nem zavarja a magány: egy súlyos magánéleti válság a civilizációtól való eltávolodásra késztette.
4 Már maga a depresszív játékkezdés is megér egy misét: ugyan csak kattintgatni kell a lehetséges reakciók közül választva, miközben kirajzolódik egy fiatal felnőtt életének kezdete. Kutya, barátnő, összeköltözés, ilyesmik. Aztán ez szépen összeomlik.
Nem csoda, hogy Henry egyre izgatottabb lesz, amikor lehetősége lesz elvonulni: egy, a Shoshone Nemzeti Erdőben található tűzfigyelő-toronyba osztják be.
4 Az egyedüllét ugyan lehetne rémisztő, azonban a gyönyörű táj, a mindenből áradó nyugalom rögtön teljesen elvarászolja a játékost. Már-már azon kapja magát az ember, hogy pusztán a saját maga szórakoztatására sétálgat a vadonban; erre pedig még rátesz egy lapáttal a kiváló zene és hanghatások is, amik segítik a beleélést.
Ami azonban igazán zseniálissá teszi a játékot – mármint a korábban felsoroltakon kívül – az Henry és a szomszéd tűzfigyelő, Delilah közti párbeszédek.
A walkie-talkie ugyanis a játék legfontosabb eleme, a vonal másik végén pedig Delilah az, aki személyiségével az ide-oda szaladgálást megtölti számunkra nevetéssel, szomorúsággal, kíváncsisággal; egyszóval élettel. Persze nem csak arról szól a játék, hogy horgászunk, felfedezünk, vagy a kirándulók szemetét szedjük össze: habár úgy tudjuk, egyedül vagyunk a torony közelében,
néhány misztikus esemény rávilágít ennek ellenkezőjére.
A lenyűgöző grafika és a szívet melengető párbeszédek mellett valójában a különös sztori az, ami az egyik kedvencemmé teszi a Firewatchot. Két lány ugyanis eltűnik, akiket Henry látott utoljára, aztán valaki a tornyában is mászkál, miközben semmi keresnivalója nem lenne ott. Mindezt persze megosztjuk Delilahval, azonban később találunk egy papírt, majd egy kazettát is, ami bizonyítja: a beszélgetéseinket valaki lehallgatja.
4 Nem szeretnék mindent elspoilerezni, a sztori, melyben többek között megismerjük Delilah, a környék, vagy Henry elődjének történetét szépen épül, közben pedig felfedezzük az eltűnt lányok táborát, de egy titokzatos barlangot is találunk, egy csontvázzal.
A Firewatch legszomorúbb része talán az, hogy amíg összesen 79 napot töltünk a vadonban, nagyjából 4-5 óra alatt teljesen kijátszható. Túlontúl rövid. Ráadásul a végjáték vissza is hoz minket a szürke valóságba. Ennek ellenére azt mondom, egy próbát mindenképpen megér.
