„Egy kormány fölötti kormány is alakul majd képletesen a legfontosabb, stratégiai jelentőségű ügyek kézben tartására” – így jellemezte a most formálódó ötödik Orbán-kabinet mélyszerkezetét egy kormányzati forrásunk. Ez több egymástól független forrásból szerzett információnk szerint konkrétan azt jelenti majd, hogy
minden eddiginél hierarchizáltabb kormányszerkezet jöhet létre.
Információink szerint kormánykörökben most egy olyan szerkezeti ábra borzolja a kedélyeket, ami a leendő kabinetet a következőképpen – egy forrásunk szerint szinte a Naprendszerhez hasonlóan, ahol egy központi égitesthez képest, de hozzá viszonyulva keringenek különböző távolságra a bolygók – ábrázolja: a miniszterelnök mellett közvetlenül egy gazdaságfejlesztési és egy nemzetbiztonsági főtanácsadó dolgozik,
ők alkotják a „legbelső kört”.
Utánuk jön három kiemelt minisztérium: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és az újonnan létrehozandó gazdaságfejlesztési minisztérium. Ez lenne a „kormány fölötti kormány”, amelyik a két legfontosabb területtel foglalkozik majd a következő négy évben, az ország biztonságával és a gazdasággal.
A múlt héten pénteken a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjújában egyébként maga Orbán Viktor is ilyen értelemben fogalmazta meg az új kabinet előtt álló legfontosabb kihívásokat. A kormányfő szerint a következő időszakban növekvő migrációs nyomással, a pandémia újabb hullámaival, az orosz-ukrán háború miatt egy „veszélyes világgal”, és gazdasági válsággal kell szembenézni.
Fotó: Derzsi Elekes Andor, Wikimedia
Az új kormányban így a kiemelt tárcák mellett dolgoznak majd a „szakminisztériumok”, melyek politikai jelentősége azonban kisebb lesz, mint korábban. Változás ezekben is várható az eddigiekhez képest, mint megírtuk, vélhetően létrejön egy külgazdasági-, és egy külügyminisztérium, létrejöhet egy (vidék)fejlesztési tárca, ugyanakkor nem lesz paksi bővítésért, illetve állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter.
Ez ugyanakkor még mindig nem tekinthető véglegesnek: információink szerint
Orbán Viktor az elmúlt hetekben már legalább négyszer vázolt fel teljesen új struktúrát,
ezzel kapcsolatban egyébként maga a kormányfő is úgy fogalmazott pénteken, hogy „az erdő közepében vagyok, tehát nem látok tisztán se hátra, se előre”.
Péntekig kell már csak várni
Péntekre ugyanakkor letisztulhat a kép, információink szerint ugyanis ekkor
benyújtják majd a parlamentnek az új kormány minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt.
Ennek elfogadása elengedhetetlen a kormány megalakulásához, hiszen a törvény alapján kérhet fel a miniszterelnök egyes minisztereket. Ha Orbán Viktor tartani akarja magát az általa megszabott – és egyszer már így is módosított – határidőhöz, és a hónap végén kormányt akar alakítani, tovább egyszerűen nem várhat, hiszen a törvénytervezetet előbb meg kell tárgyalni a parlament Törvényalkotási bizottságában, majd egy általános és részletes képviselői vita keretében.
Persze a kétharmados többséggel a Fidesz azt is megtehetné, hogy a napirendtől eltérve veri át akár egy nap alatt is a jogszabályt a parlamenten, de ennek még kormánypárti forrásaink szerint is
„nagyon rossz optikája lenne”.
Ha a szerkezet többé-kevésbé szilárdnak is tűnik, a „tartalom”, az egyes tárcák hatásköre még mindig teljesen képlékeny. Ami biztosnak látszik, hogy a honvédelmi minisztérium és az igazságügyi minisztérium marad ugyanolyan, mint volt – leszámítva, hogy forrásaink szerint helyes a HVG.hu korábbi értesülése, és megy Benkő Tibor, helyére pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt nagykövet kerülhet, aki
nem csak Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, de komoly érdekeltségei vannak a hadiiparban is.
A kormány éppen attól a cseh cégtől rendelt gyakorló vadászrepülőgépeket, amelyikben érdekeltsége van. Varga Judit marad – bár arra is van pletyka, hogy megy. Szinte minden más változik: helyesnek tűnik a Telex értesülése arról, hogy az egészségügy után a közoktatás is a belügyminisztériumhoz kerülhet, Pintér Sándor tárcájától viszont a Miniszterelnökséghez kerülnek az önkormányzati feladatok.
Fotó: Orbán Viktor Facebook
Ugyanakkor az önkormányzatok fejlesztési, beruházási ügyei részben Lázár János (vidék)fejlesztési minisztériumához vándorolnának át, részben Navracsics Tiborhoz, akiből valóban uniós miniszter lehet, igaz, a legfrissebb hírek szerint minisztérium nélkül, tárca nélküli miniszterként a Miniszterelnökség, vagy a külügyminisztérium adminisztrációjára támaszkodva.
„Majd Szijjártó Pétert küldi keletre Orbán Viktor az új rendszerben, Navracsics Tibort meg nyugatra”
– ironizált a várható új felállással egy forrásunk.
Pintér Sándort az önkormányzatokért az önkormányzati szociális ügyekkel és a hajléktalanlelátással „kárpótolhatja” Orbán Viktor. Nagy István a csökkentett hatáskörű agrárminisztériumban ügyelne továbbra is az „agrárbékére”. Nagy kérdés, hogy mi lesz az EMMI-ből, az ITM-ből és milyen hatáskör marad a pénzügyminisztériumnál.
Ezek ráadásul stratégiai jelentőségű minisztériumokból az új szerkezetben „harmadosztályúvá” degradálódnának.
Az EMMI a jelenlegi formájában szinte biztosan megszűnik, az ITM is inkább egy szűkebb portfoliójú minisztériummá alakulhat majd, elkerülhet a innen a felsőoktatás az új fejlesztési tárcához, viszont jöhet több humán-terület az EMMI-től, például a gyámügy.
A hatásköri tili-toli külső szemlélőként teljesen irracionálisnak tűnhet, de a források szerint megvan a logikája, ráadásul
erősen hajaz Kádár János hatalmi taktikázására, aki évtizedeken keresztül tartotta fent a megkérdőjelezhetetlen vezetőszerepét az MSZMP-ben,
ami nem csak a szovjet külső támogatáson múlt.
A kormányt több komoly belső ellentét is feszíti. Rogán Antal és Pintér Sándor, Palkovics László és Szijjártó Péter, illetve Szijjártó Péter és Varga Judit sem kedveli egymást, és ez hatásköri vitákban is megmutatkozik. Ráadásul belép a rendszerbe várhatóan Lázár János, Navracsics Tibor és Nagy Márton is. Vagyis a hatáskör-átrendezgetés valójában azt takarja, hogy a miniszterelnök patikamérlegen igyekszik úgy alakítani a helyzetet, hogy senki ne érezhesse, hogy nagyon jól járt.
Forrás: Azonnali
