Meztelenül rohangáló férfiak, szalmabábu égetés és vesszőzés – így ünnepelték őseink a húsvétot

ugytudjuk.hu 2022-04-18 13:56:21
Messze nem a locsolás a legártatlanabb népszokás húsvétkor.

„Haj, ki kisze, haj, Jöjj be, sódar, jöjj!”

– kiáltozták eleink még a húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnapon, miközben egy női ruhába öltöztetett szalmabábut hordoztak körbe a faluban, majd vízbe dobták, esetleg elégették. A nyugati szomszédainknál, de gyakran magyar földön is a bábu a véget érő telet személyesítette meg, a kiszehajtás műveletét pedig mágikus jelentéssel ruházták fel – írja a Múlt-kor.hu.

Még az 1920-as években is élt az a népszokás az Alföld déli részén, hogy a miséző pap nagyszerdán és nagycsütörtökön az egyik zsoltár elhangzását követően – annak jeléül, hogy Jézus halálakor a Szentírás szerint kettéhasadt a jeruzsálemi templom kárpitja – a templom lépcsőjét ütötte meg a misekönyvvel, a hívek pedig elővették a padjuk mellé gondosan előkészített botjaikat, és a padsorokat püfölték.

Fotó: MTI Archívum, Fortepan

A lépcső, illetve a pad szimbolikus jelentőségű, ugyanis Pilátust jelképezi, aki elárulta Isten fiát, és mosta kezeit. Csongrád megyében „pancilusozásnak” nevezték azt a szokást, amikor a gyermekek a Pilátust megszemélyesítő deszkát vagy gyékényből font ütővel a fűszálakat verték.

Róheim Géza néprajzgyűjtő egy igen különös nagypénteki népszokást jegyzett fel az 1920-as években. Göcsejben a férfiak hajnalban kezükben egy pálcát szorongatva meztelenül futottak ki az ajtón és körberohanták a házukat. A valószínűleg pogány elemekkel keveredő szokás arra szolgált, hogy portájukat megszabadítsák az alkalmatlan rovarokról, kártevőktől. A ház kerülése közben ezt kiabálják: 

„Patkányok, egerek, csótányok, poloskák, oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok”.

A locsolás igazi tradíciónak számít húsvéthétfőn, a mára egyre inkább visszaszoruló hagyományról már a 17. századból is vannak forrásaink. Apor Péter az 1736-ban megjelenő, Metamorphosis Transylvaniae című művében így írt róla:

„...úrfiak, alávaló, fő és nemes emberek húsvét másnapján az az vízben vetü hétfün járták a falut, erősen öntözték egymást az leányokat hányták az vízben...”

Fotó: MTI Archívum, Fortepan

A néhány környező országban is ismert népszokás egy ősi rítus keresztényesített formája.

A tojásfestés, valamint a lányok vízzel teli vödörrel (a modern időkben már a slag és a szódás üveg is dívik) való üldözése szervesen összekapcsolódik: mindkettő a jelképes termékenységre, valamint a rituális megtisztításra utalt. Érdekesség, hogy a húsvéthétfőt a középkor évszázadaiban például vízbevetélő vagy vízbehányó hétfőnek is hívták. A tojás egész Eurázsiában a termékenység jelképének számított, gyakran találnak a régészek népvándorlás kori sírokban sírmellékként natúr, de festett tojásokat is.

A kölnis locsolkodásnak csupán néhány évtizedes múltja van, az eredeti hagyomány szerint húsvét másnapján tiszta vízzel kellett meghinteni a leányokat. E nemes cél érdekében gyakran verődtek kisebb bandákba a fiatal férfiak, így indultak útjukra. Szeged környékén a 19-20. században gyakran megesett, hogy a szebbik nem tagjait a kúthoz vitték, és néhány vödörnyi vízzel biztosították, hogy el ne hervadjon.

Jóval ijesztőbb népszokást találhattunk a múlt század közepéig egyes észak- és nyugat-magyarországi falvakban, ahol megkímélték a lányokat a húsvéthétfői dupla öltözködéstől, helyette azonban jóval fájdalmasabb módszert választottak a termékenységük tartósságának biztosítására: a megvesszőzést.

 

Címlapfotó: MTI Archívum, Fortepan

Szólj hozzá!

Belga fogyasztóvédelem: a Shein és a Temu termékeinek 70 százaléka megsérti a biztonsági előírásokat

Kisgyermekeknek szánt játékokat, USB-töltőket és nyakláncokat vizsgáltak meg.

Visszakerülhet a szombathelyi önkormányzat üzemeltetésébe a 11-es Huszár úti parancsnoki épület

Az épületben kikapcsolták a gázt, az egyik korábbi bérlő halmozott fel komoly tartozást.

Erős győri gimnáziumok az ország élvonalában, szombathelyi suli is van a legjobb húsz között

A Révai és a Kazinczy ismét a legjobb magyar iskolák között van – az önkormányzat sem hagyja magára az intézményeket.

Úgy néz ki, hogy vissza kell lépnie az NB1-es bajnokságtól a szombathelyi Viktória FC-nek

Anyagi gondjai vannak a focicsapatnak. Nemény András azt mondta, az önkormányzat nem fog tudni plusz pénz adni a klubnak.

Feleségét folyamatosan fenyegető kőszegi férfinak kell bíróság elé állnia

Egy alkalommal azzal is megfenyegette a nőt, hogy rágyújtja a házat és leüti.

"Agyba-főbe vert, megrugdosott, orális szexre kényszerített gyerekek"

Dobrev Klára megszólaltatta a Szőlő utcai intézet volt dolgozóját.

Azonnali felújításra szorul a győri M19-es autóút felhajtója

Akár már pénteken dönthet róla az illetékes bizottság, hogy pénzt különít el a kopóréteg cseréjére.

Kerítést kapott a szombathelyi Váci Mihály utcában lévő játszótér

A 2 millió forintos költséget a Falco fizette ki.

Magyar Péter feljelenti Orbán Balázst

A mesterséges intelligenciával róla készített videó miatt.

Mindenki nyugodjon meg! Idén is lesz óriáskerék a szombathelyi adventi vásáron

Az azonban egyelőre még titok, hogy hova kerül és mekkora lesz.

Szabadi István: A Mi Hazánk senkivel nem fog koalíciót kötni

A párt igazgatója a szombathelyi jelöltbemutatón beszélt erről.

Óvodások korcsolyaoktatását és állatvédő alapítványt is támogatnak az önkormányzati képviselők Győrben

Több mint 3 millió forintot osztanak szét a „kezdeményezések kerete” terhére.

Megduplázná a szociális támogatásokat és felújítási keretösszegeket a győri városvezetés

Pintér Bence szerint le vagyunk maradva más nagyvárosokhoz képest – a Zechmeister-terv a szociális szféra és az oktatási intézmények megerősítését is célozza.

Ingyenes zöldhulladék-leadás és kiegészítő szolgáltatások a GYHG-nál

Elindult az őszi zöldhulladék szezon Győrben – 100 kilogrammig díjmentesen lehet leadni a fásszárú hulladékot.

Látogatási tilalom lépett érvénybe a győri kórház égésplasztikai osztályán

Az akut légúti tünetekkel járó megbetegedések számának emelkedése az indok.