Veszélyeztetetté nyilvánították a koalát

ugytudjuk.hu 2022-02-11 14:28:48
Az erdőirtás és a bozóttüzek miatt nagyon visszaesett a számuk.

Veszélyeztetetté nyilvánította a koalát az ausztrál kormány, miután a kis erszényesek száma visszaesett az erdőirtás és a katasztrofális bozóttüzek miatt.

Sussan Ley környezetvédelmi miniszter elfogadta a veszélyeztetett fajok tudományos bizottsága ajánlását arról, hogy a queenslandi, új-dél-walesi és az ausztrál fővárosi területi koalapopulációk védettségi státuszát szigorítani kell.

A szövetségi törvénybe foglalt veszélyeztetettség annak elismerése, hogy az ikonikus emlős megóvása sürgősebbé vált, valamint annak, hogy mióta 2012-ben sebezhetővé nyilvánították, egyetlen ausztrál kormánynak sem sikerült a koalák életkörülményein javítani.

Scott Morrison kormánya január végén rekordösszegű, 50 millió ausztrál dolláros (11 milliárd forint), négy évre szóló csomagtervet jelentett be a koalák védelmére, de a természetvédők szerint a "pénzkidobás" helyett inkább le kellene állítani az erszényesek élőhelyének felhasználását üzleti - bányászati, út- és lakásépítési - célokra.

A pénzt az elpusztult élőhelyek helyreállítására, a koalapopuláció tanulmányozására és a koalák egészségével kapcsolatos kutatások kiterjesztésére fordítják. Az újabb csomaggal 74 millió ausztrál dollárra emelkedik az összeg, amelyet a szövetségi kormány a koalák védelmére fordít 2019 óta - írta a The Guardian online kiadása nyomán az MTI.

A környezetvédelmi szervezetek régóta érvelnek amellett, hogy szigorítsák a koalák védettségi státuszát. Három szervezet - a Humane Society International (HSI), WWF-Australia and the International Fund for Animal Welfare - jelölte a kis erszényest a veszélyeztetett státuszra.

A csak Ausztráliában őshonos fajt az elmúlt évtizedekben megtizedelték az erdőtüzek, a betegségek - köztük a nemi úton terjedő és az emberek körében is ismert klamídia fertőző betegség - és a közlekedési balesetek.

A Vadvédelmi Világalap (WWF) becslése szerint több mint 60 ezer koala pusztulhatott el, sérülhetett meg vagy károsodott más módon a 2019-20-as bozóttüzekben. A vadon élő egyedek száma egyes becslések szerint nem lehet több 100 ezernél, mások szerint elérheti a 330 ezret is. A koalák főleg a keleti államok eukaliptuszerdeiben élnek, és 20 éves életkort is megérhetnek.

Szólj hozzá!

Már nem Kondora Bálint a Vas Megyei Turizmus Szövetség elnöke

Június 15-én jegyezte be a bíróság a változást.

Határérték alá csökkent az azbeszt kiporzás a szombathelyi Oladi Plató közelében

Négy helyen végzett mérést az önkormányzat: a Síp utcában két helyen a Sáfrány és a Márton Áron utcában. A kormány a héten dönthet az azbeszt-helyzet kezeléséről.

Útlezárásokkal jön Szombathelyre a hétvégén a Spartan Race

A belváros, a Kárpáti Kelemen utca környéke és a Dolgozók útja is érintett.

Indul a szombathelyi ebösszírás

Azok is kötelesek ismét bejelenteni kutyájukat, akik ezt már korábban megtették.

Lefejezték a MÁV vezetőségét

Az új Igazgatóság kinevezéséről a Közlekedési és Beruházási Minisztérium fog intézkedni.

Az építőipari szerszámok jelentősége és választása

Az építőipar mindig is az emberiség egyik fő alappillére volt. Az új technológiák és módszerek mellett vannak dolgok, amelyek változatlanul fontos szerepet töltenek be.

Az eredeti költségvetés egyharmadából lesz lebonyolítva az augusztus 20-i rendezvénysorozat

A költségcsökkentés nem érinti az ünnep méltóságát, a résztvevők biztonságát, valamint a kiemelt családi, kulturális, zenei és esti látványelemek megfelelő színvonalú megvalósítását.

Gulyás Gergely lemond Fidesz frakcióvezetői posztjáról

A Fidesz és a KDNP bojkottálja az Országgyűlés hétfői ülését.

Emberrablás Győrben

Tartozás miatt tartott fogva egy férfit négy másik.

Volt válogatott sportolóra kér súlyosabb büntetést a győri ügyészség

Elsőfokon a Szombathelyi Törvényszék a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Művelődési házaktól közösségi hubokig – Mit olvashatunk ki a TISZA programjaiból? 2. rész

A közművelődésről szóló cikksorozat második része azt vizsgálja, hogy a művelődési házak jövője nemcsak az épületek felújításán, hanem a helyi közösségi szerepük újragondolásán is múlik.