A gyermekeit a panel tetejéről lelökő apuka és további hírhedt gyilkosságok a Kádár-rendszerben

KORG . 2021-12-17 20:14:00
Dulai Péter megrázó könyvéből kiderül, hogy legtöbb esetben a verés és a vedelés édestestvérek voltak.

„Ugye, nem dobsz le apu?, kérdezte apjától a hároméves Anna, mire Kohányi azt felelte a kilencemeletes tetején: nem. Aztán háttal a mélység felé ültette a kicsiket, az Avas lakótelepen ekkor kezdődött el a sikoltozás". 

Mert hát mit tehettek volna mást az ablakból kinéző emberek a zuhanó gyermekek láttán.

Ma is borzalmas visszaidézni az 1981-es, tragikus miskolci eseményeket, amelynek főszereplője Kohányi Ferenc volt. Miután sorra ledobta a kicsiket a panelház tetejéről, lesétált az áldozatokhoz – gyermekeihez! – és közölte: ő a tettes... A rendőrség csak nagy nehézségek árán tudta megvédeni a lincseléstől.

Kohányi utolsó pillanatai, várja a bitó a gyerekgyilkost

A Kádár-kor tíz minősített emberölését írta meg egy bűnügyi újságíró, Dulai Péter a Gyilkosság a panel tetején című, most megjelent könyvében. Megrázó könyvvel van dolgunk, amelynek lapjait ajánlatos szünetek beiktatásával forgatni. Dulai stílusa szikár, tényközlő, leíró jellegű. Mégsem mondhatjuk, hogy könyve krimi, vagy dokumentumregény. Azt sem, hogy irodalmi igényű alkotás.

Mégis magával ragad, mert a szerző nagyon eltalált valamit: úgy mutatja be a történeteket, hogy felvázolja az ok-okozati összefüggéseket is. Nem nyomoz, de kitartóan érdeklődik, kérdéseket tesz fel  a még élő (szem)tanúknak, bővítve az eddigi tudást a gyilkosságokról.

Dulai Péter könyve nem könnyű, de mai is tanulságos olvasmány

Bár kissé cinikus azt írni, hogy a bűnelkövetőkben az egyik közös pont a „nemzeti karakter" volt, de minden egyes esetben megállapítható az idült alkoholizmus, az iskolázatlanság, a családi erőszak torzító hatása, a szexuális sérülés. 

Ehhez jött még a Kádár-kor bürokratizmusa, amely nem nagyon tudott mit kezdeni az egyes, deviáns személyiséggel, mivel egységes tömbként kezelte az adott közösségeket.

A szerző könyvében feltárja a munkáskocsmák agresszív világát, ahol a verés és vedelés édestestvérek voltak. Kohányi például nem sokkal a gyilkosságok előtt még be-beugrott a kocsmába felesezni, majd rátöltött. Napi gyakorlat volt ez nála és a lakótelepen, ahol „nem is volt ember, aki nem ült még börtönben".

Az 5 éves Török Sárika kegyetlen meggyilkolása felkavarta az országot

Dulai napilapos riporter, így rutinnal kérdez és érezhető a felkészültsége is. Nagy erénye a könyvnek a felkutatott tanúk megszólaltatása, mivel új szempontokat is behoz. Külön is érdekesség e tekintetben a kádári sajtó viszonya a kiemelt bűnügyekhez. Többségükről nem is írtak, vagy csak akkor, amikor már megvolt az elkövető.

Néhány kivételt azonban tettek, mint az 5 éves Török Sárika kegyetlen megölése során. A Kossuth rádiónak megengedték egy riport elkészítését, Sárika lámpása címmel. Ez megrázta az országot és bírálatok özöne zúdult a tétlen hatóságokra. Ennek nyomán gyorsan visszavettek a hatóságok,a kutakodásokat leállították.

A kislányt hosszabb időn át kínozta az apja és a mostohája azzal az aljas céllal, hogy elpusztítsa. Verték, rúgták, hideg kútvízben mosakodhatott és ólban tartották, mezítelenül. A kislánynak megváltás volt a halál. 

A nyomozás során az is kiderült, hogy bár sokan tudtak a borzalmakról, nem jelentették. Sárika lámpása azonban messzire világított, rámutatva a társadalom - Esterházy Péterrel szólván - eltahósodására, a családsegítő rendszer formális működésére, érzéketlenségére. 

S bár hullottak a káderek, ez már nem segített Sárikán. Törököt felkötötték, a mostoha életfogytiglannal megúszta. Mivel az eljárás idején öt hónapos terhes volt és sikerrel kent mindent élettársára.   

A tíz bűneset mind megrázó, de talán az Ignácz kislányok sorsa az egyik legmegrázóbb. Az 5 éves szőke Orsikát és testvérét, a 4 éves Dorottyát egy Gödöllő melletti gabonatáblában találták meg, husáng által agyonverve. A nyomozók gyors eredményt produkáltak – a szerző szerint túl gyorsat – elkapva egy 12 éves, zavart viselkedésű fiatalt, Harangozó Sándort.

A szőke Ignácz kislányokat brutálisan megölték

A fiút nem ítélték el kora miatt, de kényszergyógykezelték. Mikor kijött az intézetből, élete végéig tartó ámokfutásba kezdett. Lopott, csalt, rabolt, majd nőket támadott meg, egyiküket meg is szúrta. 

Ki-be járt a börtönbe, de a kislányok meggyilkolását tagadta. Nemi erőszak kísérletei egy súlyosan torzult, aberrált személyiségre utaltak. Harangozó 2016-ban börtönkórházban halt meg.  

Az ő esetében éppen úgy csődöt mondott a társadalom elhárító-védekező reflexe, mint a martfűi rémnél. Ez talán az egyik legismertebb bűncselekmény, a nálunk szerencsére ritka sorozatgyilkosság kategória. 

Kovács Péter hosszú évekig fojtott meg nőket a környezetében lebukás nélkül, közben példás családapa volt. Az első nőt 1957-ben, az utolsót 1967-ben ölte meg. Az utolsó tette külön lap a hazai kriminalisztikában, mert áldozatát a gyilkosság után egy zsebkéssel megcsonkította.

Kovács, a martfúi rém, egy bábun mutatja, hogyan fojtotta meg áldozatát

Kovács szintén a zűrös családi háttérrel nőtt fel – iszákos, verekedős apa - nem volt képes normális viszonyt kialakítani a nőkkel. A gyilkosságokban talált kielégülést. Felakasztották.

Harangozó kivételével a könyvben feldolgozott bűncselekmények elkövetője mind bitón végezte. Dulai még ehhez is képes a maga szikárságával hozzá tenni, amikor leírja a miskolci gyilkos utolsó perceit.

„Az őrök karon fogva hozzák Kohányit. Most döbben rá, hogy nincs tovább. Összeroppan, meginog, kimegy a vér a lábából. Vonszolják ketten is. A bitó alatt újra felolvassák az ítéletet, s végül azt, hogy az Elnöki Tanács a kegyelmi kérvényét elutasította.

A család délben kapta meg a holttestet". 

Szólj hozzá!

Elkapkodták a jegyeket az ETO, Rapid Wien elleni csütörtöki, Konferencia-liga visszavágójára

Teltházas lesz a vendégszektor Bécsben, a kupában pedig az Érd az ellenfél. 

Hogyan válasszunk tökéletes esküvői ékszert?

Az esküvőd napján az öltözeted fontos részletét képezik az ékszerek is, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy valóban felejthetetlen legyen a megjelenésed.

Csatornajavítási munkák miatt lesz forgalmirend változás Győrben a Nagysándor József utcában

Megértést és türelmet kér a Pannon Víz, várhatóan 5 hétig tart a munka.

A levegőhálózat jelentősége ipari környezetben

A modern ipari környezet elképzelhetetlen jól működő levegőhálózat nélkül.

30 éve nincs gazdája az M19-es autópálya győri felhajtójának

Tulajdonosa több is van, mégsem tartja karban senki. 

Térformálás tolóajtókkal: kreatív megoldások és praktikák

Lakások belsejének átalakításakor különböző tényezőket érdemes figyelembe venni, hogy az esztétikum és a funkció harmonikus egységet alkosson.

Zalaegerszeg fideszes polgármestere Nemény András vendége volt a Karneválon

Mindketten hiszünk a korrekt párbeszédben és egymás kölcsönös tiszteletében - írta Balaicz Zoltán.

Simon Attila: Nem én fúrtam meg Vígh Ferencet

Szurkolói pletykákra regált a labdarúgó edző.

Járműveket szanál a Győr-Szol 

Ha seprőgépet, öreg furgont, vagy konténerszállító-teherautót venne, most licitálhat!

Az airsoft és a szükséges felszerelések

Az airsoft egy izgalmas, taktikai csapatsport, amely az elmúlt évtizedekben világszerte hatalmas rajongótáborra tett szert.