Az élelmiszerpazarlás megakadályozása lehet az ürügy arra, hogy a kormány a legnagyobb külföldi élelmiszerláncok helyzetét nehezítse, írja a Telex. Egy szinte teljesíthetetlen beszolgáltatási szabály alapján ugyanisa láncoknak fel kellene ajánlani a minőség-megőrzési lejárathoz közeli élelmiszereit az államnak, de emellett a nagy láncok kiskereskedelmi adóját is megemelné a kormány.
A lap szerint a "beszolgáltatási törvényben" előírtak miatt a napi fogyasztási cikkek eladásából 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő kiskereskedelmi láncok (praktikusan és ábécésorrendben az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar, illetve a Tesco) több szempontból is nehezebb helyzetbe kerülhetnek.
Egyrészt eleve emelkedne a kiskereskedelmi adójuk; mert kell a pénz.
Másrészt Orbánék a nagy láncoktól ingyen elvonnák az áruiknak egy részét, azokat, amelyek közelednek a minőség-megőrzési határnapjukhoz.
A Telex szerint a láncok kötelesek lennének felajánlani az államnak, egészen pontosan a hamarosan megalapítandó Élelmiszermentő Központnak (ÉMK) – amit majd a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kontrollál – minden élelmiszert a minőség-megőrzési időtartam előtt 48 órával.
A törvény azért "csalafinta", mert látszólag egy jó célt szolgál: az élelmiszermentést, az élelmiszerpazarlás visszaszorítását. Ez természetesen valóban létező probléma, minden magyar, de általában minden fejlett országbeli háztartás kidob évente 60-80 kilogramm élelmiszert, a láncoknál is keletkezik állítólag 50 ezer tonna élelmiszeripari hulladék, kifolyik a kóla, megromlik a tej, csak az a baj, hogy ezek nagy része tényleg hulladék, vagyis nem olyan pazarláslásról van szó, amely más rendszerben megmenthető. De természetesen az is igaz, hogy eközben a fejlődő világban, de sajnos itthon is éheznek.
Fotó: Pixabay
Viszont a hazai élelmiszerpazarlás visszaszorítására szánt szabályozási csomag úgyis megfogalmazható, hogy a külföldieknek tegyünk valamit kötelezővé, amit a hazaiaknak nem kell meglépniük, miközben természetesen élelmiszerpazarlás nem csak a nagy láncoknál történik.
De a politikai cél az, hogy minden ágon rontsuk meg a külföldiek helyzetét, hátha azzal jobb helyzetbe kerülnek a hazaiak, vagy amennyiben ez nem reális, legalább több bevétele származik az államnak.
A lap szerint ezzel a céllal lehet vitatkozni, vagy ezzel egyet érteni, de az nem jó, ha értelmetlen szabályok születnek.
Ez ugyanis ilyennek tűnik. Természetesen a szabályokat később lehet majd finomítani, végrehajtási rendeleteket megfogalmazni, de a törvény ebben a formájában azt jelentené,
hogy többé nem lenne kenyér, zsemle, vagy más pékáru az Aldiban, a Lidlben, vagy a Tescóban.
Hiszen ezeknek a terméknek 24 órás a minőségmegőrzése, vagyis amint kijön a kemencéből a kenyér, már 48 órával a minőség-megőrzési végdátum előtt járunk, vagyis fel kell ajánlani az államnak (természetesen ingyen) a termékeket.
Sőt, a több napig is fogyasztható, de az utolsó napokban leakciózott termékek eladása is megszűnne, így az árcsökkentett ételek vásárlásának lehetőségét is elvennék a fogyasztóktól.
Mint a parlament honlapján látható, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már be is nyújtotta a Nagy István agrárminiszter nevével fémjelzett szabályt, azaz a "beszolgáltatási törvényt".
