Azt nem mondom, hogy kiüti a skandinávokat az új magyar krimi hullám, de azt igen, hogy egészen jó történeteket görgetnek a hazai szerzők. Most egy kolléga, Zajácz D. Zoltán jött ki egy szó szerint véres sztorival és már írja is a következőt. A Balaton, mint bűnügyi helyszín, egyre többeket ragad meg.
Azért azt tegyük hozzá, a magyar kriminek voltak jelentős előzményei, hogy csak Mág Bertalant, vagy a szombathelyi illetőségű Szamos Rudolfot említsük. Utóbbi, a Kántor-könyvek szerzője ihlette meg a rockzenében is járatos Zajáczot, aki merített is a kántoros stílusból. Ugyanakkor kétségtelenül eredeti könyvet hozott össze Véres Balaton- Gyilkosság az úttörőtáborban címmel.
A zánkai úttörőtábor központi épülete a hetvenes évekbenFotó: Építészfórum
Ez részint annak köszönhető, hogy a cselekményt 1979 nyarára datálja, amikor is beköszöntött a tó aranykora. Hétvégeken 1 millió – nem tévedés: 1 millió! vendég érkezett, így szinte mindenkinek akadt személyes élménye a nagy vízről. A szerző a retró érzésre tudatosan épít, alapul véve, hogy ebben az évben volt az ENSZ égisze alatt a Nemzetközi Gyermekév. Több szocialista és nyugati ország fiataljai üdülhettek ennek keretében Zánkán, az úttörőtáborban.
Zánka aztán meg is adta a krimi keretét. A gránit csokik, túró rudik, no meg a kőbányai világosok világában elevenedik meg a helyszín, Tihany, Györök, Badacsony. Szombathely neve is felmerül az egyik főiskolás lány kapcsán, aki az itteni tanárképző hallgatója.
A könyv már az első lapon beviszi az emlékeztető ütést: gyönyörű ifjú hölgy ül a parton (kitámasztva), fekete hajkoronája derekára omlik. Közelebbről szörnyű lesz a kép: ruhája véres, szemeit kivájták. A gyilkossággal szinte egy időben eltűnik Morell, a francia kislány, aki a kommunista párt egyik vezetőjének gyermeke. A meggyilkolt nő az egri tanárképzőn végzős hallgató, a szombathelyi kolléganője a legjobb barátja. A francia lány sorsa ismeretlen.
A szerző a művévelA parádés expozíció után kíváncsian lapozunk egyre tovább és kikerekedik egy jól megírt, a rendőri aprómunkát érzékletesen megjelenítő regény. Amely egy valós történést is képbe hoz, jelesül a Soós-ügyet. Abban az évben Soós Lajos két társával megölt egy rendőrt és elvitte fegyverét. Ezt az ügyet megírhatta a sajtó is, a három bűnöző közül kettőt halálra ítéltek és felakasztottak.
Zajácz D. Zoltán a történetet párizsi részletekkel színezi, mégpedig ügyesen. A balatoni bűnügyekben nyomozó Adorján hadnagy szülei ugyanis diplomaták, apja a párizsi magyar nagykövet. Adorján kitűnik europerségével a kádári langymelegből, de rendszerkritikát csak szűk körben fogalmaz meg. Ugyanakkor látja az elit gazdagodását és erkölcstelenségét. Ez fontos szál a történetben.
A szerző, aki közösen írt dalokat a Republic frontemberével, Cipővel, sőt a Cipőfűző zenekarban együtt zenéltek - részben maga is megtapasztalta a „gulyáskommunista" Magyarországot, a rezsim bársonyos részét. Talán ennek tudható be, hogy szinte csak okos, humánus, udvarias rendőrökkel találkozunk a műben.
Tény, hogy a bűnügyi nyomozat világa másabb volt, mint a politikaié, vagy az elhárításé, de azért ne feledjük a kőkemény Kádár-kolbászt, a nyomot nem hagyó, speciális gumibotot, vagy a kardlapozó lovas rendőröket. A kádári-rendőr az elnyomó államot jelenítette meg, lehetetlen volt vele szemben jogorvoslattal élni, egyáltalán: fellépni.
Zajácz D. Zoltán első krimijét olvashatjukA szerző fokról fokra beavat a bűncselekmény felderítésébe, ötletesen, váratlan fordulatokkal, nem mellőzve a szerelmi, sőt a kémkedési szálat sem. Annyit elárulhatunk, hogy nagy csavarok jönnek és az is kiderül, hogy a mai gazdasági-politikai elit nem egy ponton hajaz az akkorira... Ez a vonal a mű végére egészen felerősödik és ezt a könyv javára írhatjuk.
A Véres Balaton jó, sikeres munka. Érdekes, hogy csak most adtál ki, holott Zajácz, bevallása szerint, már több éve kész volt vele. Amúgy, a kiadói közönyre egyfajta válaszul, feltette a netre a regényt. De mennyire más a csövet bámulni és mennyire más belelapozni sorsokba, képzeletbeli világokba – egy könyvbe.
