Évente két méterrel csökken egy svéd hegycsúcs a gleccserolvadás miatt

Farkas Bazsi 2021-08-18 16:29:35
Kebnekaise-hegy a kilencvenes évek közepe óta több mint 20 métert veszített a magasságából.

A klímaváltozás következtében olvadó jég miatt a svédországi Kebnekaise-hegy a kilencvenes évek közepe óta több mint 20 métert veszített a magasságából, a hegy déli csúcsának magassága évente több mint két métert csökkent - állapították meg kutatók.

A Kebnekaise déli csúcsa volt Svédország legmagasabb hegye, de miután a hegytetőn található gleccser egyharmada elolvadt, 2019-ben már a hegység északi csúcsa lett az ország legmagasabb pontja. Az északi csúcson nincs jégtakaró. A déli csúcs közben az elmúlt évben is két méterrel lett aacsonyabb a klímaváltozás okozta felmelegedés miatt - ismertette a The Guardian cikke a Stockholmi Egyetem keddi közleményét.

Fotó: Wikipedia

Az egyetem adatai szerint augusztus 14-én a Kebnekaise déli csúcsa 2094,6 méter magasra nyúlt. Az 1940-es években elkezdődött rendszeres mérések óta ez volt a legkisebb érték. A kutatók elsősorban a levegő hőmérsékletének emelkedésével, emellett a változó szélviszonyokkal is magyarázták a jelenséget, ugyanis ezek a tényezők befolyásolják, hogy hol halmozódik fel a hó télen.

A közlemény szerint a változások Svédország éghajlatának régóta tartó felmelegedését tükrözik. Az egyetem emlékeztetett az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) közelmúltban kiadott jelentésére, amely szerint a globális felmelegedés a gleccserek példátlan mértékű olvadását okozta.

A Kebnekaise 150 kilométerre északra húzódik az Északi-sarkkörtől. A kilencvenes évek közepén a déli csúcsa még 2118 méter magas volt - számolt be az olvadásról az MTI.

Szólj hozzá!

Az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is csatlakozott a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium tízéves égboltfelmérő programjához

A program az égbolt eddigi legátfogóbb és legambiciózusabb felmérését ígéri az univerzum történetének jobb megértéséhez.

Egy hétre egyetemisták lehettek az általános iskolások - saját jövőjüket fedezhették fel a Győri Gyerekegyetem résztvevői

Robotok, mesterséges intelligencia, sárkányhajózás és saját ötletek a jövő felsőoktatásáról.

Mától drágább lesz a Temu-rendelés: életbe lépett az új uniós vám

Nem csomagonként, hanem termékkategóriánként kell megfizetni az új, 3 eurós díjat az EU-n kívülről érkező, 150 euró alatti küldemények esetében.

Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság

A vízpótlás önmagában nem oldja meg a problémát.

Természetvédelmi fejlesztésekkel védik a mocsári teknősök élőhelyét Gyirmótnál

Holtágrekonstrukció, új pallósor és természetbarát fejlesztések segítik a fokozottan védett faj megőrzését a Holt-Rába térségében.

Fröccs, zene és jótékonyság vár mindenkit a Dunakapu téren: érkeznek a Győri Rotary Fröccsnapok

Július 17–18-án ismét a közösségé és a segítségnyújtásé lesz a főszerep Győrben, ahol koncertek, látványos programok és jótékonysági fröccskínálás várja a látogatókat.

Már Sárvár fideszes polgármestere is azon kesergett, hogy mennyi mindenre jutna pénz, ha nem kellene befizetni a városra kirótt szolidaritási adót

Például gyalogátkelőre, épület homlokzat felújításra vagy akár egy gyalogos híd építésére is.

Transzformátortűz és több egyéb meghibásodás okozták a győri áramszüneteket

Az extrém hőség miatt jelentősen megnőtt a villamosenergia-hálózat terhelése, az E.ON takarékos energiahasználatot kér a lakosságtól.

Tilos elektromos rollerrel közlekedni Győr belvárosának két legforgalmasabb utcájában

A város a gyalogosok és kerékpárosok biztonsága érdekében hívja fel a figyelmet az új szabályok betartására.

Hűsítőpont nyílt Győr belvárosában a kánikulai napokra

Klimatizált pihenőhely, ivóvíz és mosdó várja a felfrissülni vágyókat a Látogatóközpontban.

Görög Ibolya tartott protokoll-tréninget a győri GYHG munkatársainak

A szakmai fejlődés és a magabiztos kommunikáció került a középpontba a vállalat legújabb továbbképzésén.

Korlátozzák a polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazását

A jogalkotók úgy fogalmaznak, hogy a törvény célja, hogy nemzetgazdasági érdekből megakadályozza, hogy a főpolgármester, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok élén álló polgármesterek, a vármegyei önkormányzatok közgyűlési elnökei, valamint a polgármesterek illetménye automatikusan, évről évre emelkedjen.