Az alapvető jogok biztosa nemzeti emberi jogi intézményi “A” státuszának elvételét javasolja az ombudsman külföldi kollégáiból álló testület – jelentette a Magyar Helsinki Bizottság.
Az ombudsmanokat a a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének Akkreditációs Albizottsága sorolja kategóriákba, attól függően, hogy mennyiben felelnek meg a Párizsi Alapelvek néven ismert ENSZ-határozatnak, amely a nemzeti emberi jogi intézmények függetlenségével kapcsolatos követelményeket tartalmazza.
A “B” státusz azt jelenti, hogy az intézménynek nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.
Ombudsman: egy beteg sem tett panaszt amiatt, hogy hazaküldték
Pozitív tapasztalatokat szerzett a koronavírus-járvány alatt Kozma Ákos alapjogi biztos, aki a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta: a veszélyhelyzetben elrendelt korlátozások szükségszerűnek és arányosnak bizonyultak. Elmondása szerint többnyire a már amúgy is meglévő problémák erősödtek fel, például a digitális oktatáshoz szükséges informatikai háttér hiányával, a higiéniával, az elszigetelődéssel, a munka és kereseti lehetőségek beszűkülésével, a bentlakásos otthonok személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával kapcsolatban.
Kozma Ákos és hivatala munkáját júniusban vizsgálta meg a négy “A” státuszú nemzeti emberi jogi intézményből álló Albizottság, amely úgy találta, hogy az alapvető jogok magyarországi biztosa státuszát “B”-re kell leminősíteni, mert nem foglalkozott megfelelően számos problémával, így
- a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértésekkel,
- a médiapluralizmussal,
- a civil szervezetek helyzetével,
- a bíróságok függetlenségével és
- nem fordult az Alkotmánybírósághoz bizonyos, politikailag érzékeny kérdésekben, valamint a jogvédelem intézményeit érintő ügyekben.
Problémásnak ítélték ezen kívül, hogy a biztos kiválasztásának folyamata nem kellőképpen széleskörű és átlátható. Az ombudsman ezen kívül korlátozottan használta ki a regionális és nemzetközi emberi jogi mechanizmusokat az érzékeny ügyekben.
Orbán gyűlöletkeltő szavai miatt ombudsmanhoz fordult nyolc szervezet
Az ombudsmanhoz fordult nyolc civil szervezet amiatt, hogy a „Meseország Mindenkié" című könyv körül kirobbant vita homofób állami gyűlöletkeltéssé alakult - írja a TASZ. A 2020 szeptemberében megjelent mesekönyv különböző sérülékeny társadalmi csoportokat mutat be mesefigurákon keresztül gyerekek számára.
Az Albizottság szerint azzal, hogy Kozma Ákos nem szólalt fel valamennyi emberi jog előmozdítása és védelme érdekében,
a függetlenségének a hiányát is mutatja, így súlyosan veszélyezteti a Párizsi Alapelveknek való megfelelést, ezért javasolják a leminősítést.
A döntésről beszámoló Magyar Helsinki Bizottság emlékeztetett, hogy idén februárban az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért segítségével árnyékjelentésben elemezték az új ombudsman tevékenységét, aminek során kiderült, hogy
„kifejezetten kerüli azt, hogy szembe kelljen mennie a kormánnyal a politikailag érzékeny ügyekben, és nem vagy nem megfelelően lép fel az ezekben érintett csoportok védelmében."
Az Albizottság előzőleg már 2019 októberében döntött volna a státuszról, és már akkor is úgy látták, hogy a leköszönő biztos, Székely László nem tett megfelelő erőfeszítéseket valamennyi emberi jogi kérdés kezelése érdekében, de a döntést elhalasztották, hogy legyen ideje az akkor hivatalba lépő Kozma Ákosnak javítani. A leminősítésről véglegesen az Albizottság jövőre esedékes ülésén dönthetnek, vagyis Kozma Ákos további haladékot kap arra, hogy bizonyítson.
Címlapfotó: MTI
