Gyors ütemben pusztítja a klímaváltozás hatására a sós víz okozta erózió a világ legrégibb barlangrajzát az indonéziai Szulavézi (Celebesz) szigetén.
A teriantróp, vagyis állati jellegzetességeket viselő emberi lényeket vadászat közben ábrázoló festményt 2017-ben fedezték fel egy mészkő barlangban, korát nagyjából 44 ezer évben határozták meg a szakértők.
A tudósok jelenleg versenyt futnak az idővel, hogy megoldást találjanak arra, hogyan óvják meg a pusztulástól ezt a pleisztocén földtörténeti időszakban készült alkotást.
"A hatás nagyon súlyos, el fogja pusztítani a művet" - mondta Basran Burhan, az ausztrál Griffith Egyetem régésze, miután megvizsgálta a Szulavézi szigetén lévő Maros városban található festményt.
Az emelkedő hőmérsékletek és az El Nino jelenség fokozódó súlyossága miatt felgyorsult a só kristályosodása a barlangban, ami hatékonyan "hámlasztja" a festményt - fejtették ki ausztrál és indonéz tudósok a Scientific Reports című tudományos lapban.
A hosszúra nyúló szárazságok heves monszunesőkkel kombinálva különösen kedvező körülményeket teremtettek ahhoz, hogy intenzívebbé váljon ez a kristályosodás - emelték ki a tanulmányban.
"Pereg le a barlang faláról a képet alkotó pigment" - mondta Rustan Labe régész. A kulturális örökségvédelmi hatóságnál dolgozó Labe elmondta, az archeológusok kis csoportokban fogják megfigyelni a sókristályok és más apró organizmusok növekedését a barlang falán, hogy megállapítsák és kezeljék a problémát.