Magyarország éghajlata látványosan átalakult az elmúlt fél évszázadban: az utóbbi években átlagosan már az ország területének felén olyan hőmérsékleti viszonyok uralkodnak, amelyek Spanyolország középső részére jellemzőek. Mindez úgy történik, hogy az éves csapadék mennyisége csak kisebb mértékben változott. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint a szárazodás egyik legfontosabb oka, hogy a melegebb éghajlat nagyobb párolgási igénnyel jár, ezért ugyanannyi csapadék mellett is kevesebb víz marad a rendszerben.
A kutatók a hő- és vízellátottság változását együttesen vizsgálták az úgynevezett Thornthwaite-féle éghajlati osztályozás segítségével. Ez nemcsak azt veszi figyelembe, hogy mennyi csapadék hullik, hanem a párolgási igényt, valamint a vízhiány és a víztöbblet hónapról hónapra történő alakulását is. „Mindez azt jelenti, hogy a melegedés önmagában is eltolhat egy térséget a szárazabb éghajlati kategória felé, még akkor is, ha az éves csapadékösszegben nincs látványos csökkenés” – fogalmaznak a szerzők a Másfélfok oldalán megjelent elemzésükben.
A változás az elmúlt évtizedek adataiban már egyértelműen látszik, míg 1972 és 1989 között Magyarország területének átlagosan mindössze 5 százaléka tartozott a félszáraz kategóriába, 2008 és 2025 között ez az arány már 15 százalék volt. A szárazabb kategóriák együttesen jelenleg az ország területének átlagosan 64 százalékán fordulnak elő, szemben az 1990 és 2007 közötti 56 százalékkal.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Még látványosabb a hőmérsékleti viszonyok átalakulása. Az 1970-es és 1980-as években Magyarország szinte teljes egészében a kissé meleg klímaövbe tartozott, mára azonban az ország területének mintegy fele a közepesen meleg övbe került. Hasonló hőellátottság jelenleg többek között az észak-olaszországi Pó-síkságon, Franciaország délnyugati részén és a Duna romániai szakasza mentén jellemző.
A kutatók egy közepes kibocsátási forgatókönyv alapján azt valószínűsítik, hogy a folyamat a következő évtizedekben tovább folytatódik. A félszáraz területek aránya a jelenlegi 15 százalékról 22 százalékra emelkedhet, a legsúlyosabb húszéves időszak pedig 2040 után jöhet, amikor a szárazabb klímák átlagosan már Magyarország területének 67 százalékán lehetnek jellemzőek. A közepesen meleg klíma aránya eközben a jelenlegi 49 százalékról előbb 67, később akár 84 százalékra is nőhet.
A hő- és vízellátottság együttes változása alapján Magyarország éghajlata egyre inkább Közép-Spanyolország, a Duna-delta vagy Észak-Görögország mai viszonyaihoz közelíthet. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy hazánk egyszerűen mediterrán éghajlatúvá válik, hiszen a csapadék éven belüli eloszlása továbbra is jelentősen különbözik. A délebbi éghajlati viszonyok ugyan kedvezhetnek például a fügének, mandulának vagy egyes nagyobb hőigényű szőlőfajtáknak, ezek azonban nem válthatják fel automatikusan a jelenlegi növénykultúrákat, mivel a termesztést a talaj, a fagyveszély és számos más körülmény is meghatározza.
Fotó: Pixabay
A kutatók szerint az átalakuló éghajlat egyre nagyobb és költségesebb alkalmazkodást követelhet a mezőgazdaságtól és a természetes ökoszisztémáktól. A folyamat egyik legfontosabb tanulsága, hogy a szárazodást nem lehet pusztán az éves csapadék mennyiségéből megítélni: egy melegebb Magyarországon ugyanabból az esőből is kevesebb víz marad a talaj, a növényzet és a mezőgazdaság számára. A szakemberek ezért a globális kibocsátás csökkentését, az energiafogyasztás mérséklését és a megújuló energiaforrásokra való gyorsabb átállást tartják szükségesnek.
