Magyarország úgy válik egyre szárazabbá, hogy közben alig csökken az éves csapadék mennyisége

Dömötör Gábor 2026-08-19 09:08:43
Az ország fele már most egy melegebb klímaövbe került, 2040 után pedig Magyarország kétharmadán a mainál szárazabb éghajlat lehet jellemző.

Magyarország éghajlata látványosan átalakult az elmúlt fél évszázadban: az utóbbi években átlagosan már az ország területének felén olyan hőmérsékleti viszonyok uralkodnak, amelyek Spanyolország középső részére jellemzőek. Mindez úgy történik, hogy az éves csapadék mennyisége csak kisebb mértékben változott. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint a szárazodás egyik legfontosabb oka, hogy a melegebb éghajlat nagyobb párolgási igénnyel jár, ezért ugyanannyi csapadék mellett is kevesebb víz marad a rendszerben.

A kutatók a hő- és vízellátottság változását együttesen vizsgálták az úgynevezett Thornthwaite-féle éghajlati osztályozás segítségével. Ez nemcsak azt veszi figyelembe, hogy mennyi csapadék hullik, hanem a párolgási igényt, valamint a vízhiány és a víztöbblet hónapról hónapra történő alakulását is. „Mindez azt jelenti, hogy a melegedés önmagában is eltolhat egy térséget a szárazabb éghajlati kategória felé, még akkor is, ha az éves csapadékösszegben nincs látványos csökkenés” – fogalmaznak a szerzők a Másfélfok oldalán megjelent elemzésükben.

A változás az elmúlt évtizedek adataiban már egyértelműen látszik, míg 1972 és 1989 között Magyarország területének átlagosan mindössze 5 százaléka tartozott a félszáraz kategóriába, 2008 és 2025 között ez az arány már 15 százalék volt. A szárazabb kategóriák együttesen jelenleg az ország területének átlagosan 64 százalékán fordulnak elő, szemben az 1990 és 2007 közötti 56 százalékkal.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Még látványosabb a hőmérsékleti viszonyok átalakulása. Az 1970-es és 1980-as években Magyarország szinte teljes egészében a kissé meleg klímaövbe tartozott, mára azonban az ország területének mintegy fele a közepesen meleg övbe került. Hasonló hőellátottság jelenleg többek között az észak-olaszországi Pó-síkságon, Franciaország délnyugati részén és a Duna romániai szakasza mentén jellemző.

A kutatók egy közepes kibocsátási forgatókönyv alapján azt valószínűsítik, hogy a folyamat a következő évtizedekben tovább folytatódik. A félszáraz területek aránya a jelenlegi 15 százalékról 22 százalékra emelkedhet, a legsúlyosabb húszéves időszak pedig 2040 után jöhet, amikor a szárazabb klímák átlagosan már Magyarország területének 67 százalékán lehetnek jellemzőek. A közepesen meleg klíma aránya eközben a jelenlegi 49 százalékról előbb 67, később akár 84 százalékra is nőhet.

A hő- és vízellátottság együttes változása alapján Magyarország éghajlata egyre inkább Közép-Spanyolország, a Duna-delta vagy Észak-Görögország mai viszonyaihoz közelíthet. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy hazánk egyszerűen mediterrán éghajlatúvá válik, hiszen a csapadék éven belüli eloszlása továbbra is jelentősen különbözik. A délebbi éghajlati viszonyok ugyan kedvezhetnek például a fügének, mandulának vagy egyes nagyobb hőigényű szőlőfajtáknak, ezek azonban nem válthatják fel automatikusan a jelenlegi növénykultúrákat, mivel a termesztést a talaj, a fagyveszély és számos más körülmény is meghatározza.

Fotó: Pixabay

A kutatók szerint az átalakuló éghajlat egyre nagyobb és költségesebb alkalmazkodást követelhet a mezőgazdaságtól és a természetes ökoszisztémáktól. A folyamat egyik legfontosabb tanulsága, hogy a szárazodást nem lehet pusztán az éves csapadék mennyiségéből megítélni: egy melegebb Magyarországon ugyanabból az esőből is kevesebb víz marad a talaj, a növényzet és a mezőgazdaság számára. A szakemberek ezért a globális kibocsátás csökkentését, az energiafogyasztás mérséklését és a megújuló energiaforrásokra való gyorsabb átállást tartják szükségesnek.

Tetszik, amit csinálunk? Támogasd adományoddal a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004.A közlemény rovatban tüntesd fel, hogy az általad küldött pénz adomány.

Szólj hozzá!

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.

Akár 100 millió forintot is nyerhetnek fejlesztésre a vidéki kisvállalkozások

Decemberben indul a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a termelés, az értékesítés és a vállalkozások működésének korszerűsítését támogatja.