Kína április 29-én lőtt az űrbe egy rakétamonstrumot, hogy feljuttassák a készülő űrállomásuk legelső modulját. Az ehhez használt rakéta egy harminc méteres része viszont megállíthatatlanul közeledik a Föld felé, a szakértők szerint elkerülhetetlen, hogy a monstrum néhány része elérje a földfelszint. A Long March 5B-re keresztelt rakéta nemrég földkörüli pályára állt, innentől fogva már csak idő kérdése, hogy belépjen a Föld légkörébe, írja a Guardian.
Az amerikai kutatók azt mondják, nem irányított újra belepés ugyan gyakran történik, de ez lesz az emberiség történelmének legnagyobb olyan ember alkotta objektuma, amely így tér vissza a Földre. A Harvard Egyetem kutatói azt mondják, amikor Kína legutoljára ilyen rakétát küldött fel, néhány fémrúd túlélte az atmoszférát, majd Elefántcsontparton értek földet, ahol több lakóházat meg is rongáltak.
A Long March 5B jelenleg 90 percenként kerüli meg a Földet, 27 ezer 600 km/h-ás sebességgel dönget 300 kilométer magason. Az amerikai katonaság folyamatosan nyomon követi a pályáját, amelyet az interneten is meg lehet figyelni. Azt viszont egyelőre nem lehet kiszámítani, hogy hol fognak becsapódni a részek.
A szakértők azt mondják, az objektum a hétvége óta nyolcvan kilométert ereszkedett, a megfigyelések szerint pedig irányíthatatlanul pörög. A statisztika egyelőre azt mutatja, hogy a rakéta 71 százalékos eséllyel vízbe fog csapódni, ám ezt csak onnan lehet kiszámítani, hogy a földfelszín ekkora részét fedi víz. A jelenlegi pályája szerint a rakéta a New York - Madrid - Peking vonalnál nem fog északabbra utazni, délen viszont egészen Új-Zélandig is elér. A legjobb számítások szerint május 10-én csapódik majd be az objektum, plusz mínusz két nap.
Azt, hogy pontosan hova fog becsapódni a rakéta, csak azután lehet kiszámítani, hogy a Long March 5B már belépett az atmoszférába. A kínai űrállomás feljuttatásához egyébként 11 hasonló kilövést tervez az ország, az állomást 2022 végére szerelhetik teljesen össze. A T alakú űrállomás mindössze hatvan tonnát fog nyomni, a jelenleg is használatban lévő Nemzetközi Űrállomás egyébként 408 tonnás.