Ha nem lenne járványhelyzet, most sziporkázna igazán a magyar film

ugytudjuk.hu 2021-05-03 09:26:00
Egyszerre három jelentős évfordulót ünnepelünk.

Nagy napjait éli idén a hazai filmgyártás: éppen 120 éve, 1901. április 30-án mutatták be az első magyar mozgóképet az Uránia Tudományos Színházban. Mégpedig erősen szombathelyi vonatkozással, hiszen a film egyik főszereplője az itt született díva, kora erotikus szimbóluma, Márkus Emília volt.

Márkus Emília is szerepelt az első magyar mozgóképben, A táncz-ban.

Ugyancsak pezsgőbontásra ad alkalmat, hogy a magyar hangosfilmgyártás is jubilál. Éppen 90 évvel ezelőtt, 1930. április 29-én indult el, mégpedig a budapesti Corvin Filmgyár Gyarmat utcai telepén. Jávor Pál volt a főszereplője A kék bálványnak, amit aztán hivatalosan szeptemberben tűztek műsorra. A film bukás lett és a készítők elkeseredtek.

De aztán minden helyre jött. Ősszel áttörést értek el filmeseink a Hippolyt, a lakáj című, máig élvezhető és sikeres mozival. Kabos Gyula és Csortos Gyula nem csak vitte a hátán a sztorit, de le is ültetett a vászon elé tízezreket. Szinte pillanatok alatt kivégezte a némafilmezést (lettek is ebből színészi tragédiák, mert több, addig imádott sztárról derült ki, hogy selypít, fejhangon beszél, vagy erős a tájszólása).

Az első sikeres hangosfilmünk a Hippolyt, a lakáj volt.

A harmadik évforduló pedig a magyar film egyik kimagasló és egy egész korszakot meghatározó rendezőjéhez, Jancsó Miklóshoz fűződik. Idén lenne 100 esztendős a nemzetközi porondon az egyik legismertebb magyar művész, akit 2014-es halála óta a hallgatás csendje vesz körül, méltatlanul.

Kibontva a történeteket: A táncz nagy színészei között találjuk Márkus Emílián kívül Blaha Lujzát, Fedák Sárit is. Tizennyolc jelenetben dolgozták fel a műfaj történetét, Fedák Sári például facipős japán táncot adott elő, Blaha Lujza csárdást táncolt. A forgatókönyvíró Pekár Gyula az 1896. évi párizsi világkiállítás hasonló előadásából merítette az ihletet.

Jelenet A táncz című, megsemmisült filmből.

Az operatőri és rendezői munkát Zsitkovszky Béla vállalta, aki eredetileg fényképész volt. Egy vetítőgépet alakított át kamerává, amellyel az első felvételeket készítette a mai Uránia filmszínház épületének tetőteraszán. A zenét Kern Aurél szerezte.

Az első jelenetet a szombathelyi Márkus Emíliára bízták (Salome tánca), aki „igen vonzón" oldotta meg a feladatot. Ám elsőre nem sikerült rögzíteni a jelenetet, mert a szalag elégett. Így az első történelmi újraforgatás is megesett...

Jancsó Miklós rendez.

Az 500 méter hosszú film sajnos nem maradt fenn, csak fotóink vannak róla. Rossz hír az is,  hogy a magyar némafilmek és az 1945 előtt készült hangosfilmek közül a legtöbb megsemmisült, elkallódott, elégett a háborúban.

Az első „igazi" hangosfilm, A kék bálvány egy birtokát elvesztő, kétségbeesésében Amerikába kivándorló, majd egy szerencsés fordulattal hazatérő báró történetét mesélte el. A művet a kritika a hollywoodi filmek gyenge utánzatának minősítette, elbukott.

Drahota Andrea a Még kér a nép című filmben.

Pár hétre rá került a moziba a Hyppolit, a lakáj, amelyre tódultak az emberek. Egy másik siker, a Meseautó a vígjáték felé tolta a gyártást, ez lett a kor meghatározó, exportképes műfaja.

Ha már megidézzük a műfaj meghatározó pontjait, nem hagyhatjuk ki Radványi Gézát sem. A színes filmtechnikát ugyanis ő alkalmazta először, méghozzá 1941-ben, A beszélő köntösben. A művet fekete-fehérben forgatta, ám három, egyenként tízperces színes betéttel is operált. Az élmény hasonló lehetett ahhoz, mint amikor a magyar tévénézők először láttak színes adást...

Jellegzetes Jancsó-motívum (Égi bárány).

Jancsó Miklós idén lenne 100 éves, de már hét éve eltávozott közülünk. Amit ránk hagyott, az felmérhetetlen szellemi kincs. A részben román származású családban született ifjú 1951-ben diplomázott, majd rögtön a lecsóba csapott. Már induláskor olyan filmeket forgatott, mint A harangok Rómába mentek, vagy a nemzetközi figyelmet kapott Oldás és kötés.

Később munkássága kiteljesedett, leforgatta a Fényes szeleket, a Szerelmem, Elektrát, a Csillagosok, katonákat. Majd jött a Cannes-i győzelem, vele a világsiker, a máig műsoron tartott Szegénylegények. Tulajdonképpen ezzel a filmmel lépett ki a nemzetközi porondra a Kádár-rendszer kontrollja alatt működő filmgyártásunk.

A Szegénylegények híres, vesszőzéses jelenete.

Jancsónak volt egy szakmai-művészi specialitása, amellyel iskolát teremtett. Ő dolgozta ki és alkalmazta elsőként filmjeiben a belső vágást. Ami egy több perces, hosszú snitt volt, így a felvételt csak bonyolult kamera-mozgatással lehetett kivitelezni. Ezért is nézett ki egy-egy Jacsó-film forgatásának helyszíne úgy, mint egy kisebb vasúti pályaudvar... Ugyanis a kamerákat kocsikra szerelték, síneken mozgatták.

A jeles évfordulók enyhíti szomorúságunkat az üres termek és fehéren maradó vásznak láttán. A reményünk is egyre erősebb. Talán leküzdjük a rémálmot, újraindulnak a gépek, amelyek aztán pergővé varázsolják az álló képkockákat.

A Körhinta emlékezetes jelenete Törőcsik Marival és Soós Imrével.

Csak már nem celluloidon, hanem számítógépre letöltve, újra járva a mozizás örök „tánczát". 

Szólj hozzá!

A 21. század leghűvösebb áprilisa volt az idei

2,9 fokkal volt hűvösebb az átlagnál.

Száz alá csökkent a koronavírus áldozatainak a száma

1145 új fertőzöttet találtak az országban.

Ahogy egy régi magyar mondás tartja: evezd le keresztbe!

Már lehet nevezni a Balaton-átevezésre.

Napsütéses idővel búcsúzik a hétvége

A szél viszont több helyen megélénkülhet.

Hadházy Ákos: a győri Audi dolgozói miért kaptak Pfizer-vakcinát a kormánytól?

A független országgyűlési képviselő arra is kíváncsi, ki és miért döntötte el, hogy az Audinak ez jár.

Itt a válasz, hogyan élhetünk akár 105 évig is

Nagy titkot fejthettek meg a tudósok.

A NASA közzétette marsi helikopterének zümmögő hangját

Először vette fel egy idegen bolygón egy űreszköz egy másik különálló űreszköz hangját.

Börtönbe is kerülhet egy új-zélandi férfi, aki péniszekkel rajzolta körbe a kátyúkat a városában

Így akarta felhívni a városvezetés figyelmét az utak állapotára, sikerült.

Várhatóan vasárnap zuhan majd vissza a Földre az elszabadult kínai rakéta

Nagyon úgy tűnik, Magyarországot elkerüli az égi áldás.

van még itt cikk a témában:

100 éves az osztrák-magyar határ

„Border(hi)stories“ elnevezéssel új projekt kezdődött az osztrák-magyar határ menti régió közös történelméről. Ehhez kapcsolódóan iskolai projektek, digitális archívum és vándorkiállítás is szerepel a tervek között.

A jelenlegi Alaptörvényről is kérdezték a diákokat a történelemérettségiben

Athéni demokrácia, középkori építészet és Mátyás uralkodása bukkant fel a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részében. Az egyik feladat teljes egészében a jelenlegi Alaptörvényről szól.