Nagy napjait éli idén a hazai filmgyártás: éppen 120 éve, 1901. április 30-án mutatták be az első magyar mozgóképet az Uránia Tudományos Színházban. Mégpedig erősen szombathelyi vonatkozással, hiszen a film egyik főszereplője az itt született díva, kora erotikus szimbóluma, Márkus Emília volt.
Márkus Emília is szerepelt az első magyar mozgóképben, A táncz-ban.Ugyancsak pezsgőbontásra ad alkalmat, hogy a magyar hangosfilmgyártás is jubilál. Éppen 90 évvel ezelőtt, 1930. április 29-én indult el, mégpedig a budapesti Corvin Filmgyár Gyarmat utcai telepén. Jávor Pál volt a főszereplője A kék bálványnak, amit aztán hivatalosan szeptemberben tűztek műsorra. A film bukás lett és a készítők elkeseredtek.
De aztán minden helyre jött. Ősszel áttörést értek el filmeseink a Hippolyt, a lakáj című, máig élvezhető és sikeres mozival. Kabos Gyula és Csortos Gyula nem csak vitte a hátán a sztorit, de le is ültetett a vászon elé tízezreket. Szinte pillanatok alatt kivégezte a némafilmezést (lettek is ebből színészi tragédiák, mert több, addig imádott sztárról derült ki, hogy selypít, fejhangon beszél, vagy erős a tájszólása).
Az első sikeres hangosfilmünk a Hippolyt, a lakáj volt.A harmadik évforduló pedig a magyar film egyik kimagasló és egy egész korszakot meghatározó rendezőjéhez, Jancsó Miklóshoz fűződik. Idén lenne 100 esztendős a nemzetközi porondon az egyik legismertebb magyar művész, akit 2014-es halála óta a hallgatás csendje vesz körül, méltatlanul.
Kibontva a történeteket: A táncz nagy színészei között találjuk Márkus Emílián kívül Blaha Lujzát, Fedák Sárit is. Tizennyolc jelenetben dolgozták fel a műfaj történetét, Fedák Sári például facipős japán táncot adott elő, Blaha Lujza csárdást táncolt. A forgatókönyvíró Pekár Gyula az 1896. évi párizsi világkiállítás hasonló előadásából merítette az ihletet.
Jelenet A táncz című, megsemmisült filmből.Az operatőri és rendezői munkát Zsitkovszky Béla vállalta, aki eredetileg fényképész volt. Egy vetítőgépet alakított át kamerává, amellyel az első felvételeket készítette a mai Uránia filmszínház épületének tetőteraszán. A zenét Kern Aurél szerezte.
Az első jelenetet a szombathelyi Márkus Emíliára bízták (Salome tánca), aki „igen vonzón" oldotta meg a feladatot. Ám elsőre nem sikerült rögzíteni a jelenetet, mert a szalag elégett. Így az első történelmi újraforgatás is megesett...
Jancsó Miklós rendez.Az 500 méter hosszú film sajnos nem maradt fenn, csak fotóink vannak róla. Rossz hír az is, hogy a magyar némafilmek és az 1945 előtt készült hangosfilmek közül a legtöbb megsemmisült, elkallódott, elégett a háborúban.
Az első „igazi" hangosfilm, A kék bálvány egy birtokát elvesztő, kétségbeesésében Amerikába kivándorló, majd egy szerencsés fordulattal hazatérő báró történetét mesélte el. A művet a kritika a hollywoodi filmek gyenge utánzatának minősítette, elbukott.
Drahota Andrea a Még kér a nép című filmben.Pár hétre rá került a moziba a Hyppolit, a lakáj, amelyre tódultak az emberek. Egy másik siker, a Meseautó a vígjáték felé tolta a gyártást, ez lett a kor meghatározó, exportképes műfaja.
Ha már megidézzük a műfaj meghatározó pontjait, nem hagyhatjuk ki Radványi Gézát sem. A színes filmtechnikát ugyanis ő alkalmazta először, méghozzá 1941-ben, A beszélő köntösben. A művet fekete-fehérben forgatta, ám három, egyenként tízperces színes betéttel is operált. Az élmény hasonló lehetett ahhoz, mint amikor a magyar tévénézők először láttak színes adást...
Jellegzetes Jancsó-motívum (Égi bárány).Jancsó Miklós idén lenne 100 éves, de már hét éve eltávozott közülünk. Amit ránk hagyott, az felmérhetetlen szellemi kincs. A részben román származású családban született ifjú 1951-ben diplomázott, majd rögtön a lecsóba csapott. Már induláskor olyan filmeket forgatott, mint A harangok Rómába mentek, vagy a nemzetközi figyelmet kapott Oldás és kötés.
Később munkássága kiteljesedett, leforgatta a Fényes szeleket, a Szerelmem, Elektrát, a Csillagosok, katonákat. Majd jött a Cannes-i győzelem, vele a világsiker, a máig műsoron tartott Szegénylegények. Tulajdonképpen ezzel a filmmel lépett ki a nemzetközi porondra a Kádár-rendszer kontrollja alatt működő filmgyártásunk.
A Szegénylegények híres, vesszőzéses jelenete.Jancsónak volt egy szakmai-művészi specialitása, amellyel iskolát teremtett. Ő dolgozta ki és alkalmazta elsőként filmjeiben a belső vágást. Ami egy több perces, hosszú snitt volt, így a felvételt csak bonyolult kamera-mozgatással lehetett kivitelezni. Ezért is nézett ki egy-egy Jacsó-film forgatásának helyszíne úgy, mint egy kisebb vasúti pályaudvar... Ugyanis a kamerákat kocsikra szerelték, síneken mozgatták.
A jeles évfordulók enyhíti szomorúságunkat az üres termek és fehéren maradó vásznak láttán. A reményünk is egyre erősebb. Talán leküzdjük a rémálmot, újraindulnak a gépek, amelyek aztán pergővé varázsolják az álló képkockákat.
A Körhinta emlékezetes jelenete Törőcsik Marival és Soós Imrével.Csak már nem celluloidon, hanem számítógépre letöltve, újra járva a mozizás örök „tánczát".
