2010-ben hat önkéntes 520 napot töltött a külvilágtól elzárva egy moszkvai kutatóközpontban. A Mars500 kísérlet célja az volt, hogy a kutatók megfigyeljék, milyen hatása lehet az elzártságnak az emberi testre és az elmére. A kanadai McGill Egyetem kutatói most ehhez a kutatáshoz nyúltak vissza, ők azonban nem azt vizsgálták, hogy miként változott az önkéntesek viselkedése az 500 nap alatt, hanem helyette az asztronauták székletmintáit elemezték.
A kanadai egyetem szerint a kutatás célja az volt, hogy ezeken a mintákon keresztül mutassák ki, hogy az elzártság alatt hogyan változott az önkéntesek mentális egészsége, a testtömegük, vagy akár az izomerejük. Emellett arra is ránéztek, hogy az asztronautáknak változott-e a belükben található baktériumok összetétele, ami a szakértők szerint egy ember egészségi állapotára is utalhat.
Fotó: Pixabay
A kutatók rájöttek, hogy az önkéntesek beleiben csökkent a jó baktériumok száma, vagyis az olyan baktériumoké, amelyek segítenek az emésztésben, és megakadályozzák a bélgyulladás kialakulását. Emellett viszont néhány újan felfedezett baktérium száma emelkedett az asztronauták emésztőrendszerében, a kutatók azonban egyelőre nem tudják, hogy ezek jó, vagy rossz baktériumok lennének, írja a Metro.
A kanadai egyetem azt mondja, a baktériumok több mint 10 százaléka eddig az emberiség számára ismeretlen volt. Az asztronauták mintáiból emellett kimutatták, hogy több mint 200 fajta baktérium mindegyikük szervezetében megtalálható volt, így arra a következtetésre jutottak, hogy azok az emberek, akik huzamosabb ideig élnek együtt, ugyanolyan bélbaktériumokkal fognak együtt élni.
A kutatás a jövőben a NASA-nak és az Európai Űrügynökségnek is értékes forrás lehet a további kutatások elvégzésekor. Sőt, a NASA és Elon Musk SpaceX-je is arra készül, hogy 2026-ban már embereket küldenek a Marsra, aminek során az asztronautáknak hasonló bezártsággal kell majd megbirkózniuk.
