„Valaki" levette a fedőt a Barents-tengerről

ugytudjuk.hu 2021-04-28 06:59:07
Jojó üzemmódra váltott az időjárásunk, áprilisban például visszatért a tél - mondja Zoltán, egy Szombathely melletti kis faluban élő amatőr meteorológus. De nem csak mifelénk, hanem szerte Európában is. Időjárási anomáliák, kilengések mindig is voltak, de ez most más, nagyon más. Ugyanis újabban tengeri hó esik az égből.

Bár már javában benne vagyunk az éghajlatváltozásban, de még mindig az aggodalmak dominálnak az azonnali cselekvés helyett. Többek szerint ha most lépnék, már az is késő lenne, de nem is lépünk. Így aztán marad a másik út, az elszenvedésé. Súlyos viharok, áradások, jégesők válnak rendszeressé, a változások miatt új népvándorlás veszi kezdetét, a maga minden konfliktusával.

A vasi faluban élő Zoltán megfigyelőként rendszeresen küld fotókat a világhálóra, lejegyzi a változásokat. Mint mondja, szenvedélyévé vált az égbolt pásztázása.

Vegyük az elmúlt pár évet. Csak 2018-ban hat jégeső volt a környéken, nem sokkal előtte pedig egy pusztító szélvihar Nardán. Mindegyik az Alpok felöl jött, pillanatok alatt alakult ki a szupercella. De ezek még, úgymond, beleférnek a kilengésbe. Sokkal aggasztóbb, hogy beindultak azok a folyamatok, amelyek tartós változásokhoz vezetnek.

Azt mondanám, jojó üzemmódra váltott az időjárásunk, elkezdődött a lehűlés.

Ennek részeként egyre hidegebbek és nagy hőingadozásúak a tavaszi hónapok, például az április. Nekem mondjuk zsinórban harmadszor fagy el a gyümölcsösöm a tavaszi fagyok miatt. Nem kell sok év ahhoz, hogy már csak emlék legyen a magyar gazdának a dió, a cseresznye, a meggy

- utal a nem éppen szívderítő közeljövőre Zoltán.

Fotó: Pixabay

Zoltán kicsiben tett megfigyeléseit nagyban alátámasztják a profi éghajlatkutatók. A hónap elején sokan meghökkentek, amikor a Bakonyban, Zircen, 30 centis hó esett, rövid időre visszatért a kemény tél. Hát még ha tudták volna, hogy a zirci hó tengeri eredetű!

Ugyanis megváltozott az európai áramlási rendszer, felerősödött a meridionális hatás. Ez azt jelenti, hogy a sok ezer éves nyugati-keleti óceáni és kontinentális áramlást a melegedés miatt felváltotta a hullámzó észak-déli „gyorsfutam".

Utóbbi jellemzőjeként a felgyülemlett északi hideg levegő lezúdul délre – ezt a folyamatot éljük már lassan két hete – majd délről a szintén feltorlódott meleg, száraz levegő északra nyomul és hirtelen nagy hőingadozásokat okoz. Így lehet az, hogy az egyik nap még fagy, két nap múlva pedig 25 fokos meleget mérhetünk. Mindez felborítja az eddigi ökoszisztémát.

De a baj igazi jele az, hogy a Bakonyban a Barents-tengerről származó hó esik.

A Barents-tenger a Jeges-tenger öble, a klímaváltozás által leginkább érintett régió. Mára felületének nagyobb része jégmentes, ezáltal egyre nagyobb a kipárolgása. „Mintha egy fedőt vettek volna le róla és most kiáramlik a gőz", fogalmazta meg találóan egy éghajlatkutató.

A három ével ezelőtti, cudar hideg februárt alaposan kielemezték a kutatók, majd eredményeiket közzé tették a Nature Geoscience szakfolyóiratban. Az eredmények azt mutatták, hogy a havazás nagy része az Északi-sark felől, a Barents-tengerből elpárolgó víz miatt érkezett Európába.

Az atmoszferikus pára összetételét izotópos elemzésnek vetették alá. Kiderült, hogy az összes hó 88 százaléka, vagyis 140 milliárd tonna a Barents-tengerből származott. Ez a hatalmas párolgás az olvadó jégtakarónak volt köszönhető.

A jégtakaró lényegében egy fedő az óceánon. Hosszú távú csökkenése miatt, amely az Északi-sarkon megfigyelhető, egyre növekvő mennyiségű nedvesség éri el a légkört a tél folyamán. Ez közvetlen hatással van a dél felé eső területek időjárására, extrém havazásokat okozva.

De nem csak télen, hanem egyre gyakrabban tavasszal is. A kutatócsapat analizálta az időjárási adatokat 1979-ig visszamenőleg és arra az eredményre jutottak, hogy minden egyes négyzetméternyi elolvadt jégtakaró 70 kilónyi plusz párolgásnak, nedvességnek felel meg.

Fotó: Pixabay

A felfedezés megmagyarázza a mostanában tapasztalt váratlan tavaszi hóesést is, ami Európa nagy részét érintette. A tanulmány szerint a következő hatvan év alatt a Barents-tenger teljesen jégmentessé válhat. Ezzel pedig az egyik fő forrása lesz az európai hóeséseknek.

Hát így. Zoltán szerint ha lefordítjuk a tudományos nyelvezetet, akkor azt kapjuk, hogy egyre kiszámíthatatlanabb tavaszaink lesz, ha ugyan lesznek.

Az a rossz hír még nekünk, hogy ami északon meleg, az itt hideg lesz. A leáramló északi hidegpárák folyamatos felhősödést, ezzel Európában lokális lehűlést eredményeznek, lásd Barents-szindróma. A jövő az is lehet, hogy Finnországban megterem majd a búza, nálunk meg kiveszik a szőlő, megjelennek az olajfák. Ezzel sutba dobhatjuk eddigi életmódunkat

- vázol fel egy lehetséges, nem éppen bíztató jövőt Zoltán.

Hogy ne ez legyen, ahhoz „valakinek' vissza kell tennie a fedőt a tengerre. De ki ez a valaki?

Hát az emberiség: mi magunk a kis falvakban és nagyvárosokban. De ehhez gyorsan és nagyon meg kellene változnia a gondolkodásnak. Sajnos, az emberek többsége csak akkor eszmél, amikor már ég a ház. Vagy akkor sem, mert már egy ideje ég

- legyint a férfi, aki idén „heves jeges" nyárra számít. 

Szólj hozzá!

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.