És még a jövőt is bejósolja. Bár a vietnami háború idején játszódik az 1987-ben forgatott mű, simán beilleszthetők lennének képsorai közé a szarajevói ostrom, az iszlám állam vérengzései, vagy a kabuli terrorrobbantások tragikus jelenetei.
Full Metal Jacket - Bird is the Word
BABABABABABABBABABABABABABABBABABABAB
A rendező ugyanis a történetben minden háború lényegét kívánta megragadni, ami nem más, mint a lélek teljes pusztulása. De előbb azt meg is kell törni.
Ez a megtörés, a tengerészgyalogos újoncok elvadítása a film első fejezetének témája. Az állatias, mindig ordító Hartman őrmester nem hagy kétséget afelől, hogy a rábízott emberanyagból profi gyilkoló-gépeket farag. Csakhogy ez nem megy könnyen, mivel alig huszonéves, rockzenét kedvelő, szőke lányokkal álmodó, ideákban gondolkodó fiatalokat kell betörnie.
A folyamatot, ahogy ez végbe megy, nézni is borzasztó. Nem csoda, hogy a film szinkronizálását a legtöbb országban mellőzték, csak a késő éjjeli műsorsávokban sugározták. Hartman őrmester lénye, megjelenése és cselekvése komoly aggodalomra ad okot az emberi faj szellemi működésével kapcsolatban.
Kubricknak persze nem a semmiből jött a lelki-horror hiteles megjelenítése, a Ragyogásban ezt már zseniálisan alkalmazta egy másik zsenivel, Jack Nicholsonnal a főszerepben. Nála minden háború ugyanarról szól: az ember arcnak elvesztéséről, az ősállapotba való visszatérésről. Ugyanakkor azt is kifejezni, hogy az embernek nem kellene ilyennek lennie, mivel civilizációs képességei nyilvánvalók.
Ezt a problémát más műveiben, így a Tágra zárt szemekben, vagy a klasszikussá lett sci-fi-jében, a 2001: Űrodüsszeiában is felveti. Utóbbiban a központi számítógép például azért írtja serényen az űrhajósokat, mert megítélése szerint az ember „viszályokra teremtett, ezzel pedig veszélyezteti a küldetést".
Az Acéllövedék részben valós történetre épült, mégpedig egy vietnami háborús tudósító, Gustav Hasford The Short Timers (Öregkatonák) című könyvére alapozva. Kubrick teljesen belezúgott a műbe, megkereste az újságírót és már együtt szervezték meg a stábot. Igazán nagyot egy szintén háborús veteránnal, L. Lee Ermey-vel dobott, aki önmagát adta. A rendező még azt is eltűrte, hogy az amatőr rögtönözzön a kamerák előtt, ami pedig nála a legtiltottabb dolog volt.
A rendező meghökkentő dramaturgiát alkalmaz. Miután a kiképzés véres drámával lezárul, a szakaszt a vietnami Huéba vezénylik, ahol utcai harcokba, majd egérfogóba kerül. Egy vietkong orvlövész ritkítja a szakaszt, a főszereplő Joker élete hajszálon függ. Ő az, aki a legtovább volt képes megőrizni egyéniségét és ő lesz az, aki éppen az általa gyilkosnak tartott őrmester kiképzésének köszönhetően megmenekül. A sikeres recept: előbb ölj, mint a másik.
Meghökkentően abszurd jelenetben figurázza ki a háborús propaganda-médiát. A tévések a Hullámok hátán lovagló madár sláger pattogó ritmusára, pattogó golyóktól övezve filmezik a félájult, sebesült, spangliért könyörgő katonákat, miközben mellettük hullákat cipelnek, tankok lőnek a távolba, aknák csapódnak be. „Mosolyogjatok!" – ez kell a népnek a tévében.
A film egyik kritikusa szerint a főhős, Joker „Gyilkolásra született" sisakfelirata és zubbonyának békejele „feloldhatatlan ellentéteket tükröz". Kubrick szakaszában mindenki egymás farkasa, nem a hazaszeretet számít, hanem a zsigeri életösztön.
„A halottak csak egy dolgot tudnak, hogy jobb élni" - ez a minden másodpercben a halállal szemező katonák kegyetlen felismerése. Az már csak a sors, a véletlen műve, hogy kit kerül majd el az acéllövedék.
„Az élőknek pedig meg kell szívlelniük Hartman őrmester kegyetlen tanítását, miszerint ott ahol barát és ellenség, privát és ideológiai, én és közösség határai összemosódnak egyedül a fegyver logikája és retorikája érvényesül".
Az igazi veszély az, üzeni az Acéllövedékkel Kubrick, hogy az ember nem tanul a múltjából. A gyilkos háborúk gyorsan felejtődnek, a szenvedések elhomályosulnak, a politikai propaganda szüntelen átírja, áthazudja a történelmet. Így lesz a szenvedésből erény, a véres mészárlásokból fényes győzelem.
Az Oscart elnyert film ma is működik, a világhálón a legnézettebb és leginkább kommentált háborús celluloidok közé tartozik. Sikerének a tökéletes dramaturgiai egyensúly, a látványos képi világ mellett az is a titka, hogy átmegy a Kubrick-filozófia a vásznon.
Miszerint bármikor jöhet egy újabb acéllövedék.
