A pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszatérni a jelenléti oktatáshoz hétfőn

Vágvölgyi Bálint 2021-04-13 12:11:15
Ez derül ki a Pedagógusok Szakszervezete és a 21 Kutatóközpont közös felméréséből.

A pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszatérni a jelenléti oktatáshoz április 19-én, azonban ha ezt mégis visszavezetik, 54 százalékuk bemenne a munkahelyére és megtartaná az óráit - derül ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felméréséből, amelynek eredményeit a két szervezet képviselői keddi online sajtótájékoztatójukon ismertették.

Az április 5. és 11. között végzett felmérés kérdőívét 9529-en töltötték ki, az eredmények szerint a válaszadóknak csak 7 százaléka ért egyet az oktató, nevelő intézmények hétfői újranyitásával.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke megköszönte az egészségügyben dolgozóknak, hogy húsvétkor és a múlt hétvégén is feláldozták a szabadidejüket a pedagógusok soron kívüli oltása érdekében és azért, hogy a gyerekek és szüleik biztonságban legyenek, ugyanakkor hangsúlyozta: a PSZ úgy ítéli meg, hogy "korai, elhamarkodott és veszélyes az oktatás-nevelés valamennyi szereplőjére nézve" az április 19-i visszatérés a jelenléti oktatásra.

A szakszervezeti vezető jó döntésnek nevezte, hogy a középiskolák nyitását május 10-ére tolták ki, az általános iskolák és óvodák esetében pedig rámutatott: szülők, diákok és egészségügyi szakértők is felhívták már a figyelmet a korai nyitás veszélyére. Ezért is indítottak felmérést a pedagógusok körében annak érdekében, hogy számokra, adatokra hivatkozva alkossanak véleményt. Kérdésre válaszolva elmondta: a kutatás eredményeit az oktatásirányításnak is eljuttatták, bízva abban, hogy ez hatással lesz a döntés módosítására.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke ismertette: kor, intézménytípus és régió szerint is kérdéseket fogalmaztak meg, a kutatás eredménye reprezentatív. Hangsúlyozta: a kutatás igazolja, hogy a pedagógusok egyértelműen dolgozni akarnak, nem önmagukat, hanem a diákokat féltik igazán és attól tartanak, hogy az intézmények újabb fertőzési gócpontok lesznek, kiindulópontját jelentve egy negyedik hullámnak.

A kutatási eredményeket Fényes Csongor és Galgóczi Eszter, a 21 Kutatóközpont elemzői ismertették: a nyitással kapcsolatban a legtöbben azzal értettek egyet, hogy akkor nyissanak ki az intézmények, ha az országban 100 ezer lakosra vetítve hetente 100-nál alacsonyabb a fertőzöttek száma. Ezt a válaszadók 49 százaléka támogatta, de a felmérés résztvevőinek a harmada a területi, járási járványügyi adatok figyelembevételével a fokozatos nyitással ért egyet.

Fényes Csongor közölte: a megkérdezettek 54 százaléka mondta azt, hogy visszatér a jelenléti oktatásba hétfőn. A második legnagyobb csoportba tartozók a válaszadók 21 százalékát teszik ki, akik csak tantermen kívüli oktatást vállalnának nyitás esetén, valamint a pedagógusok 18 százaléka jelezte, hogy táppénzzel, szabadsággal vagy a munkavégzés megtagadásával reagál, ha vissza kell térnie április 19-én a jelenléti oktatásra.

Ismertette: az intézménytípusokat vizsgálva az látszott, hogy a gimnáziumokban, ahol a digitális oktatás jobban működik, nagyobb a valószínűsége, hogy a pedagógusok is otthon maradnának. Hozzátette: az óvodákban dolgozó pedagógusok 25 százaléka mondta azt, hogy valamilyen típusú munkamegtagadást választana április 19-én.

Galgóczi Eszter közölte: arról is kérdezték a pedagógusokat, hogy mennyire éreznék magukat, illetve a diákokat biztonságban az intézmények megnyitásával. A kutatásból az derült ki, hogy 74 százalékuk nem, vagy inkább nem érezné magát biztonságban, de ennél is nagyobb a diákjaikat féltő pedagógusok aránya, a megkérdezettek 81 százaléka válaszolta ezt. Az elemző ezt azzal indokolta, hogy a diákok nem kapnak oltást, illetve a jelenlegi járványhelyzetben a fiatalabb korosztály is veszélyeztetett.

A szakember kitért arra is: a vakcinálással nő a pedagógusok biztonságérzete, ugyanakkor jelenleg 6 százalék azok aránya, akik már mindkét oltásukat megkapták.

Szólj hozzá!

Rátkovics Roland Zsoltot indítja Sopronban a Jobbik országgyűlési képviselőnek

A jelölt a Jobbik soproni szervezetének alelnöke, jelenleg Sopronkőhidán él családjával.

Az az ember lett Varga Mihály egyik ügyvezetője, akinek a családja tízezer tonna számra rakta le a gumihulladékot illegálisan

Többek között a nagykölkedi, máig a település határában éktelenkedő gumitelep is az ügy részese.

Közel félmilliárd forint mínusszal zárt tavaly az Illés Sport Alapítvány

1 milliárd 800 millió forintra csökkent a szervezet állami támogatása. Szalai Ádám és Schäfer András veheti át az utánpótlásbázis.

Ismét Pozsonyban vendégszerepel a Győri Balett

A győriek előadása a műfajilag is rendkívül színes programot kínáló Magyar Kulturális Hét Pozsonyban nevű rendezvénysorozat idei évadának egyik kiemelkedő pontja.

Gyors, de lehet kényelmes is? Országúti bringa hétköznapi szemmel

Ha valaki meghallja azt, hogy országúti kerékpár, legtöbbször a Tour de France ugrik be.

Hetedszerre is Európa legjobb női kézilabdacsapata az Audi ETO KC

Az Odense sem okozott gondot a  győri csajoknak.

Szabad a szivárványos menet Budapesten

A rendőrség megerősítette, lehet az LMBTQI jogokért felvonulni Budapest belvárosában.

Egy gólos győzelemmel döntős az Audi ETO KC a Final Four-ban

29:28-ra győzték le a győri lányok a dán riválist.

1 milliárd 400 millió forint mínuszt termelt tavaly a Győr-Szol

Ezentúl a közgyűlés nyilvánossága előtt tárgyalják meg az önkormányzati cégek beszámolóit.

Nem támogatták a fideszesek, hogy teljes mértékben zöld területté nyilvánítsák a marcalvárosi Kiserdőt

Hiába szavaztak úgy a helyiek, hogy nem szeretnék, ha egy része be lenne építve.

Pintér Bence betartotta ígéretét: nyilvánosak az Audi szerződések!

Kiderült, hogy nem is lehetett volna titkos, és, hogy mára mennyire elavult.

Már megint szórakozott valaki a 112-vel

Egy szombathelyi férfi azt állította, hogy a testvére belökte a szobába, és nem engedi ki onnan.

Miért fontos a kerítésnél a professzionális kivitelezés?

Egy jól megtervezett és kivitelezett kerítés nem csupán határvonalat jelent egy telek szélén. A kerítés a biztonság, az esztétikum és a funkcionalitás hármas egységét képviseli – legyen szó családi házról, ipari területről vagy mezőgazdasági birtokról.