A pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszatérni a jelenléti oktatáshoz hétfőn

Vágvölgyi Bálint 2021-04-13 12:11:15
Ez derül ki a Pedagógusok Szakszervezete és a 21 Kutatóközpont közös felméréséből.

A pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszatérni a jelenléti oktatáshoz április 19-én, azonban ha ezt mégis visszavezetik, 54 százalékuk bemenne a munkahelyére és megtartaná az óráit - derül ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felméréséből, amelynek eredményeit a két szervezet képviselői keddi online sajtótájékoztatójukon ismertették.

Az április 5. és 11. között végzett felmérés kérdőívét 9529-en töltötték ki, az eredmények szerint a válaszadóknak csak 7 százaléka ért egyet az oktató, nevelő intézmények hétfői újranyitásával.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke megköszönte az egészségügyben dolgozóknak, hogy húsvétkor és a múlt hétvégén is feláldozták a szabadidejüket a pedagógusok soron kívüli oltása érdekében és azért, hogy a gyerekek és szüleik biztonságban legyenek, ugyanakkor hangsúlyozta: a PSZ úgy ítéli meg, hogy "korai, elhamarkodott és veszélyes az oktatás-nevelés valamennyi szereplőjére nézve" az április 19-i visszatérés a jelenléti oktatásra.

A szakszervezeti vezető jó döntésnek nevezte, hogy a középiskolák nyitását május 10-ére tolták ki, az általános iskolák és óvodák esetében pedig rámutatott: szülők, diákok és egészségügyi szakértők is felhívták már a figyelmet a korai nyitás veszélyére. Ezért is indítottak felmérést a pedagógusok körében annak érdekében, hogy számokra, adatokra hivatkozva alkossanak véleményt. Kérdésre válaszolva elmondta: a kutatás eredményeit az oktatásirányításnak is eljuttatták, bízva abban, hogy ez hatással lesz a döntés módosítására.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke ismertette: kor, intézménytípus és régió szerint is kérdéseket fogalmaztak meg, a kutatás eredménye reprezentatív. Hangsúlyozta: a kutatás igazolja, hogy a pedagógusok egyértelműen dolgozni akarnak, nem önmagukat, hanem a diákokat féltik igazán és attól tartanak, hogy az intézmények újabb fertőzési gócpontok lesznek, kiindulópontját jelentve egy negyedik hullámnak.

A kutatási eredményeket Fényes Csongor és Galgóczi Eszter, a 21 Kutatóközpont elemzői ismertették: a nyitással kapcsolatban a legtöbben azzal értettek egyet, hogy akkor nyissanak ki az intézmények, ha az országban 100 ezer lakosra vetítve hetente 100-nál alacsonyabb a fertőzöttek száma. Ezt a válaszadók 49 százaléka támogatta, de a felmérés résztvevőinek a harmada a területi, járási járványügyi adatok figyelembevételével a fokozatos nyitással ért egyet.

Fényes Csongor közölte: a megkérdezettek 54 százaléka mondta azt, hogy visszatér a jelenléti oktatásba hétfőn. A második legnagyobb csoportba tartozók a válaszadók 21 százalékát teszik ki, akik csak tantermen kívüli oktatást vállalnának nyitás esetén, valamint a pedagógusok 18 százaléka jelezte, hogy táppénzzel, szabadsággal vagy a munkavégzés megtagadásával reagál, ha vissza kell térnie április 19-én a jelenléti oktatásra.

Ismertette: az intézménytípusokat vizsgálva az látszott, hogy a gimnáziumokban, ahol a digitális oktatás jobban működik, nagyobb a valószínűsége, hogy a pedagógusok is otthon maradnának. Hozzátette: az óvodákban dolgozó pedagógusok 25 százaléka mondta azt, hogy valamilyen típusú munkamegtagadást választana április 19-én.

Galgóczi Eszter közölte: arról is kérdezték a pedagógusokat, hogy mennyire éreznék magukat, illetve a diákokat biztonságban az intézmények megnyitásával. A kutatásból az derült ki, hogy 74 százalékuk nem, vagy inkább nem érezné magát biztonságban, de ennél is nagyobb a diákjaikat féltő pedagógusok aránya, a megkérdezettek 81 százaléka válaszolta ezt. Az elemző ezt azzal indokolta, hogy a diákok nem kapnak oltást, illetve a jelenlegi járványhelyzetben a fiatalabb korosztály is veszélyeztetett.

A szakember kitért arra is: a vakcinálással nő a pedagógusok biztonságérzete, ugyanakkor jelenleg 6 százalék azok aránya, akik már mindkét oltásukat megkapták.

Szólj hozzá!

Néhány nap pihenést kaptak ajándékba az Egy a világunk Alapítvány családjai

A csokonyavisontai fürdő felajánlásából hat család kapcsolódhatott ki a gyógyvízben.

Nem útfelújítás, még nem is végeztek vele, mégis vannak Szombathelyen olyanok, akik fikkerolják

Karbantartási beavatkozást végeznek összesen 18 utcában a városban.

Új helyre költözik a gyárvárosi könyvtár Győrben - 21 igennel támogatta a közgyűlés

A Kiskúti út 44. szám alatti önkormányzati ingatlan felújítása a tervek szerint szeptember végére befejeződik.

600 millió forintból épül új kerékpárút a Pápai út mellett Győrben

A fejlesztéssel Ménfőcsanak és Marcalváros II. kerékpáros kapcsolata is javul, a beruházást a tervek szerint 2027 végére fejezik be.

Matricák a mindennapokban: a sokoldalú öntapadós megoldások

A matricák manapság már nem csak egyszerű díszítőelemek, hanem komoly szerepet kapnak az iparban is.

Bye-bye-bye: Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogát is felfüggesztette az Országgyűlés

Mindhárom ügyben 139 képviselő szavazott a mentelmi jog felfüggesztésére, a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a rendkívüli ülésen.

Meghalt egy férfi Győrben, akit az apja mellkason szúrt

Családi vitából kerekedett a tragédia.

Két világsztárral lépett színpadra a Győri Filharmonikus Zenekar Kismartonban

Julian Rachlin vezényletével és Alexander Malofeev közreműködésével adott koncertet a győri együttes a Herbstgold Fesztivál fináléjában, az Esterházy-kastély történelmi Haydn-termében.

Pozitívban zárta az első félévet a Prenor

A szombathelyi Kft. régóta a túlélésért küzd. Tavaly 219 millió forintos mínusszal zárt.

Praktikus és stílusos megoldások az előszobában

Az előszoba az otthonok egyik legfontosabb területe, hiszen az első benyomást formálja vendégeinkben.

Átadták a Nestlé új büki gyáregységeit

1800 főre nőtt a dolgozói létszám.

Utcai díszek, amelyek hirdetnek: a molinók nagyszerűsége

Felmerült már benned, mennyi információ árad feléd nap mint nap a város különböző pontjain?

Fővárosi Törvényszék: elindult a Bayer Construct csődeljárása

A cég fél évre fizetési moratóriumot kapott, a hitelezőknek 30 napjuk van bejelenteni követeléseiket.

Ezért szívsz az autópályán – Vitézy Dávid: Azért zárták le szinte végig az M1-est Győr és Budapest között, mert így még több pénzt tudtak adni Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégének

A közlekedési miniszter szerint a koncessziós szerződés átvilágítása során derült ki, mi áll a győriek életét is megkeserítő lezárások hátterében.