A pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszatérni a jelenléti oktatáshoz hétfőn

Vágvölgyi Bálint 2021-04-13 12:11:15
Ez derül ki a Pedagógusok Szakszervezete és a 21 Kutatóközpont közös felméréséből.

A pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszatérni a jelenléti oktatáshoz április 19-én, azonban ha ezt mégis visszavezetik, 54 százalékuk bemenne a munkahelyére és megtartaná az óráit - derül ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felméréséből, amelynek eredményeit a két szervezet képviselői keddi online sajtótájékoztatójukon ismertették.

Az április 5. és 11. között végzett felmérés kérdőívét 9529-en töltötték ki, az eredmények szerint a válaszadóknak csak 7 százaléka ért egyet az oktató, nevelő intézmények hétfői újranyitásával.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke megköszönte az egészségügyben dolgozóknak, hogy húsvétkor és a múlt hétvégén is feláldozták a szabadidejüket a pedagógusok soron kívüli oltása érdekében és azért, hogy a gyerekek és szüleik biztonságban legyenek, ugyanakkor hangsúlyozta: a PSZ úgy ítéli meg, hogy "korai, elhamarkodott és veszélyes az oktatás-nevelés valamennyi szereplőjére nézve" az április 19-i visszatérés a jelenléti oktatásra.

A szakszervezeti vezető jó döntésnek nevezte, hogy a középiskolák nyitását május 10-ére tolták ki, az általános iskolák és óvodák esetében pedig rámutatott: szülők, diákok és egészségügyi szakértők is felhívták már a figyelmet a korai nyitás veszélyére. Ezért is indítottak felmérést a pedagógusok körében annak érdekében, hogy számokra, adatokra hivatkozva alkossanak véleményt. Kérdésre válaszolva elmondta: a kutatás eredményeit az oktatásirányításnak is eljuttatták, bízva abban, hogy ez hatással lesz a döntés módosítására.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke ismertette: kor, intézménytípus és régió szerint is kérdéseket fogalmaztak meg, a kutatás eredménye reprezentatív. Hangsúlyozta: a kutatás igazolja, hogy a pedagógusok egyértelműen dolgozni akarnak, nem önmagukat, hanem a diákokat féltik igazán és attól tartanak, hogy az intézmények újabb fertőzési gócpontok lesznek, kiindulópontját jelentve egy negyedik hullámnak.

A kutatási eredményeket Fényes Csongor és Galgóczi Eszter, a 21 Kutatóközpont elemzői ismertették: a nyitással kapcsolatban a legtöbben azzal értettek egyet, hogy akkor nyissanak ki az intézmények, ha az országban 100 ezer lakosra vetítve hetente 100-nál alacsonyabb a fertőzöttek száma. Ezt a válaszadók 49 százaléka támogatta, de a felmérés résztvevőinek a harmada a területi, járási járványügyi adatok figyelembevételével a fokozatos nyitással ért egyet.

Fényes Csongor közölte: a megkérdezettek 54 százaléka mondta azt, hogy visszatér a jelenléti oktatásba hétfőn. A második legnagyobb csoportba tartozók a válaszadók 21 százalékát teszik ki, akik csak tantermen kívüli oktatást vállalnának nyitás esetén, valamint a pedagógusok 18 százaléka jelezte, hogy táppénzzel, szabadsággal vagy a munkavégzés megtagadásával reagál, ha vissza kell térnie április 19-én a jelenléti oktatásra.

Ismertette: az intézménytípusokat vizsgálva az látszott, hogy a gimnáziumokban, ahol a digitális oktatás jobban működik, nagyobb a valószínűsége, hogy a pedagógusok is otthon maradnának. Hozzátette: az óvodákban dolgozó pedagógusok 25 százaléka mondta azt, hogy valamilyen típusú munkamegtagadást választana április 19-én.

Galgóczi Eszter közölte: arról is kérdezték a pedagógusokat, hogy mennyire éreznék magukat, illetve a diákokat biztonságban az intézmények megnyitásával. A kutatásból az derült ki, hogy 74 százalékuk nem, vagy inkább nem érezné magát biztonságban, de ennél is nagyobb a diákjaikat féltő pedagógusok aránya, a megkérdezettek 81 százaléka válaszolta ezt. Az elemző ezt azzal indokolta, hogy a diákok nem kapnak oltást, illetve a jelenlegi járványhelyzetben a fiatalabb korosztály is veszélyeztetett.

A szakember kitért arra is: a vakcinálással nő a pedagógusok biztonságérzete, ugyanakkor jelenleg 6 százalék azok aránya, akik már mindkét oltásukat megkapták.

Szólj hozzá!

Hasznos tippek egyetemistáknak: használt könyvekből is lehet tanulni!

Az egyetemi lét sok kiadással jár – bár nem mindenki fizetős szakokon tanul, azért a lakhatás, az utazás és a szórakozás sok pénzt felemészt. És bár a könyvtárakban ingyenesen hozzájuthatunk a szakirodalomhoz, ez nem mindig elérhető opció.

Az okostelefonok milyen hatással vannak a lelki egészségünkre?

Érdekes a címben feltett kérdés, és bizonyára mindenki az aktuális hangulatának megfelelően válaszol rá. Az, aki kezében a mobillal éppen egy fontos hívást vár a szerelmétől, bizonyára azt mondja, hogy pozitív, aki pedig álmatlanságtól szenved és késő éjjel olvassa ezt a cikket, azt gondolhatja: negatív.

Orrot törtek a sárvári "lomis" piacon

Vádat emeltek a verekedővel szemben.

Borult, ködös idő várható a hétvégén

Túlnyomóan borult, párás, helyenként ködös idő várható, hószállingózás, ónos szitálás, szitálás előfordulhat.

Itt vannak a győri Magyar Kultúra Hét programjai

Január 20–26 között rendezik a rangos eseményt.

Mínusz 783 millió forint a Győr-Szol Zrt. harmadik negyedéves mérlege

Sok esetben a tervezetthez képest kevesebb mínuszt termelt a cég.

Emlékszel milyen volt 2006-ban a Papsziban?

Nem, akkor most megmutatjuk milyen volt a szombathelyi legendás disco.

Továbbra sincs új elnöke a Haladás VSE-nek

Hamarosan újra összehívják a küldötteket.

A Győri Audi ETO 2027-ig meghosszabbította Per Johansson vezetőedző szerződését

A szakembert tavaly márciusban nevezte ki kispadjára az együttes, amelyet aztán BL-sikerig vezetett.

200 ezer forint Győrben az átlag albérletár

Szombathelyen 170 ezer forint most a lakbér havi átlaga.

Akár börtönbüntetésre is ítélhetik Homlok Zsoltot

Kartellezés miatt jelentették fel a cégvezetőt.

Hétvégi ház égett Szombathelyen

A tűzoltók két vízsugárral fékezték meg a lángokat.

15 milliárd forintot vonnak el idén Győrtől

12 milliárd forintot szolidaritási hozzájárulás címén vonnak el. 3 milliárd forintot pedig a Versenyképes Járások Program keretei között vonnának el a várostól.

Fedezd fel a Lego City világát

Építsd meg álmaid városát!