Egy 85 millió évvel ezelőtt élt húsevő dinoszaurusz remek állapotban fennmaradt koponyáját tárták fel argentin kutatók Patagóniában. A Llukalkan aliocranianus névre keresztelt dinoszaurusz nagyjából 5 méter hosszú lehetett és a húsevő abeliszauridák családjába tartozott. Ezek a két lábon járó, közepes termetű, rövid koponyájú, éles és fűrészes fogakkal, rendkívül rövid mellső végtagokkal, vékony ujjakkal és a fejükön gyakran szokatlan taréjjal és apró szarvakkal rendelkező dinoszauruszok a mai Dél-Amerika területén és a déli félteke egyéb régióiban éltek a kréta időszakban.
Alig 700 méterre a Llukalkan megkövesedett koponyájától, a kutatók már korábban feltárták egy másik abeliszaurida, a Viavenator exxoni maradványait.
"Rendkívül szokatlan, hogy két olyan abeliszauridát találunk, amelyek azonos területen és hozzávetőlegesen azonos időben éltek" - mondta Federico Gianechini, az argentin állami tudományos és műszaki központ (CONICET) és a San Luis-i Nemzeti Egyetem paleontológusa, aki a Journal of Vertebrate Paleontology című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
"A Llukalkan valamivel kisebb volt, mint a Viavenator, ugyanakkor ha együtt éltek, akkor biztosan ugyanazon az ökológiai szeleten osztozkodtak, ugyanarra vadásztak, vagyis versengtek egymással és akár fel is falhatták egymást" - magyarázta a szakember. Hozzátette: "ma a különböző fajba, de azonos családba tartozó ragadozók, úgy mint az oroszlánok, leopárdok és gepárdok együtt élnek egy adott ökoszisztémában".
A Llukalkan koponyája nagyjából 50 centiméter hosszú volt. A szakemberek a koponyacsontok jelentős százalékát, köztük az agykoponyát is megtalálták.
"Ennek a dinoszaurusznak az az egyik különlegessége, hogy a többi abeliszauridától eltérően, üregekkel rendelkezett a fülterületen, ami egyedi hallóképességet jelenthetett, talán nagyobb hallástartományt" - mondta Gianechini. Az állkapocs izomrendszere alapján a kutatók arra jutottak, hogy a Llukalkannak, amelynek neve a helyi mapucse nyelven annyit tesz, hogy "az, aki félelmet kelt", erőteljes harapása volt, fogaival könnyűszerrel tépte le a húst a zsákmányáról.
Noha a Llukalkan csontvázának többi része nem került elő, a többi abeliszaurida felépítése alapján a kutatók úgy becsülik, hogy 1-5 tonna között mozoghatott a súlya.
