Mindez azonban újabb gondok, nem ritkán súlyos problémák forrása lehet. Megtapasztalhatjuk például, hogy egy-egy mikrotérség évtizedeken, évszázadon át kialakult struktúráját jelentősen megterhelik az új tömbök. Az egyes gócokban új funkciók, ezzel addig nem jellemző igények jelennek meg.
A viszonylag újnak számító, de nagyon is fontos jelenségről kérdeztük lapunk építészeti sorozatának szakértőjét, Portschy Tamás okl. építészmérnököt, okl. városépítész-városgazdasági szakmérnököt.
Látkép a "Derkóról". Lehet, hogy a régi lakótelepek „zöldebbek", mint a lakóparkok?Fotó: Portschy Tamás
„Városépítési szakmérnökként, az utcákat járva, kritikusan figyelem az átalakuló környezetben jelentkező terhelés következményeit. Főként, hogy tanuljak, tanuljunk belőle. Elsősorban azzal foglalkozom, amivel mindannyian szembesülünk. Azt hiszem, hogy nem kell sokat mesélni a közlekedési dugókról, naponta szenvedünk tőle.
Szombathely új településszerkezete sajátos, talán példamutató is az, hogy a város belső területeiről az ipari telephelyek zömmel a keleti zónába költöztek. Így látszólag a zaj- és légszennyezés megszűnt a városban. Hihetnénk. Az elavult gyárépületek helyén mutatós „lakóparkoknak" nevezett beépítések jönnek létre egymás után. Az üzemek által keltett zavaró hatások tényleg csökkentek, azonban más formában újra képződtek", osztotta meg gondolatait a városépítész.
Kifejtve: a lakóterületek intenzitása növekvő, újabb kertvárosi részek is keletkeznek. Ezek főként a nyugati városrészben figyelhetők meg. A településstruktúra tisztulásával párhuzamosan viszont érdekes módon növekszik a közlekedési terhelés, vele a környezetterhelés. Mint mondta, a reggeli műszakkezdések idején nyugatról keletre, délután pedig visszafelé áramlik a lakosság jelentős része. Zömmel gépkocsival, leggyakrabban egy vagy két személlyel.
A Minerva lakópark, még a beépítés elején. A társasházak kaszárnyához hasonlóan sorakoznak.Fotó: Portschy Tamás
„A nagyobb bevásárlóközpontok szintén a város szélén épültek meg. Jelentős részben a lakóterületekkel ellentétes oldalon, ami tovább fokozza a problémát", húzta alá Portschy Tamás. „Az úthálózat sajátosságából fakadóan az amúgy is forgalmas városközpontot szintén nagyon megközelíti és terheli a járműforgalom, amit még tetéz a vasúti aluljáró kis átbocsátó képessége is.
Egy új beépítésnél nehéz előre megjósolni az oda költözők összetételét, korcsoportjait. Ezért nem csak a munkahelyek, hanem az intézmények megközelítése is előre nem tervezhető hatással járhat. Több helyen az óvoda, iskola távol esik az új lakótömböktől. Biztonságos kerékpárút, de gyakran megfelelő gyalogjárda sincs, így az egyedüli megközelítési lehetőség az autó".
A szakember szerint egy lakótömb létesítésénél az ingatlanberuházó főszerepet játszik. Elsődlegesen az övé a kockázat, amit igyekszik a legkisebbre csökkenteni. A kedvezőtlen tünetek azonban már akkor jelentkeznek, miután az új lakók benépesítik a lakások tucatjait, százait és a beruházó már egy új projekttel foglalkozik.
„Ekkor derül ki, hogy a megnövekedett, a lakosság által támasztott igényeknek meg tud-e felelni az érintett környezet. Ha nem elég körültekintő az előzetes vizsgálat és elemzés, utólag tapasztalhatók a műszaki infrastruktúra szűk keresztmetszetei".
A kertvárosban is szinte csak a beépítetlen telkeken látni zöld növényzetet.Fotó: Portschy Tamás
De más problémák is adódhatnak. A beruházó anyagi érdekeltsége, haszonszerző irányultsága folytán igyekszik az adott területen a lehető legtöbb lakást felépíteni. Így aztán a beépíthető területet maximálisan kihasználja.
„Ha ez a helyzet áll elő, akkor a lakótömbön belül a lakásszámmal arányosan több autó elhelyezésére, vagyis parkolóra van igény. Ez, sajnos, ritka esetben történik az épület, pláne a terepszint alatt. A parkolók kialakítása ennek nyomán főként felszíni térburkolatok létesítésével jár. Zöldfelületet csak minimális arányban telepítenek, fát csak mutatóba ültetnek. A hatalmas, burkolt felületek nyáron sugározzák a hőt, így a szép homlokzatokat hamarosan ellepik a zümmögő klímaberendezések", vázolta fel a nagyon is életszerű képet Portschy Tamás.
Aki sétája végén mindig felteszi a kérdést: ha ez a helyzet, akkor mitől is „lakópark" a betonrengeteg? Ami amúgy a látványterven még olyan barátságos környezetnek tűnt...
