Zavarosak és hiányosak a szociális otthonok lakóira vonatkozó kapcsolattartási szabályok. Az általános látogatási és kijárási tilalom alól vannak kivételek, de ezek alkalmazása nem egyértelmű, ami bizonytalanságot okoz. Emiatt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz fordult, és külön felhívták a figyelmet a koronavírus-fertőzésen átesett lakók védettebb helyzetére, kérve a rájuk vonatkozó szabályok megalkotását - írja a TASZ.
Végre 25 percet tölthettem anyukámmal, láttam őt élőben, bár egy lefertőtlenített üvegajtó mögött kiabáltam, hogy halljon, csodálatos élmény volt: azonnal megismert, és amikor meglátott (nem egy apró képernyőn, hanem teljes valómban, látva az ismerős mozdulataimat, gesztusaimat) – négy hónapja először megszólalt! Fájdalmas volt, hogy nem ölelhetem meg, nem foghatom a kezét, ugyanakkor mégis felemelő – mindketten sírtunk, és sokat nevettünk.
- így írta le egy hozzátartozó az idősek otthonában élő demens édesanyjával való első személyes találkozását, több mint három hónap teljes elszigeteltség után. A TASZ jogsegélyszolgálatához érkező levelek alapján a szociális intézmények fenntartói ugyanis félreértelmezik a kapcsolattartási szabályozást, ezért arra kérték az országos tisztifőorvost, hogy tegye egyértelművé a hatályos szabályokat.
Mint írják,
„A szakosított szociális intézményekben élők kapcsolattartására vonatkozó javaslatok” elnevezésű központi iránymutatás 2020. december 8-án jelent meg. Ebben az országos tisztifőorvos konkrét javaslatokat fogalmazott meg a kapcsolattartás lehetséges formáiról az intézmények számára. Az iránymutatás jogilag nem bír olyan kötőerővel, mint egy határozat, ezért az iránymutatás megjelenésekor jogi szempontból bizonytalan helyzetet teremtett az, hogy az akkor hatályos szeptember 7-i határozat egyértelműen tiltotta a kapcsolattartást (a végstádiumban lévő lakótól való elbúcsúzás kivételével). Így érthető, hogy az intézmények nem merték alkalmazni a javaslatokat, hiszen a hatályos határozat azzal ellentétes tartalmú volt. A jogilag abszurd helyzeten a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020. december 18-i határozata változtatott, amelyben az országos tisztifőorvos a látogatási tilalom betartására kötelezte a szolgáltatókat, annak figyelembe vételével, hogy az iránymutatásban meghatározott feltételekkel kötelesek felajánlani a lakóknak a kapcsolattartás többféle módját, ennek keretében biztosíthatják a lakók személyes láthatását is.
A cikk szerint a jogsegélyszolgálathoz fordulóktól tudták meg, hogy 2020. december 23-án egy idősotthon visszavonta a korábban engedélyezett érintésmentes látogatások lehetőségét, amire korábban már jól működő gyakorlatot alakított ki az intézmény. Egy érintett az intézményvezetőhöz fordult, aki arra hivatkozott, hogy a fenntartó tiltotta meg az intézményen belüli személyes találkozást, a december 18-i határozatra hivatkozva. Az érintett ezután a fenntartóhoz fordult, eddig eredménytelenül.
Fotó: Pixabay
Azt írják, hogy vélhetően az egyes fenntartók számára a szabályozás nem elég egyértelmű: bár az iránymutatás kötelezővé teszi a kapcsolattartás különféle formáinak biztosítását, a később kiadott határozat mégis látogatási tilalomról rendelkezik fő szabály szerint. A TASZ szerint célszerű lenne a szabályozást egyértelművé tenni, és a fenntartók és intézményvezetők számára valamilyen formában kommunikálni, hogy az iránymutatásban foglaltakat biztosítaniuk kell a lakók és hozzátartozóik számára.
A jelenlegi szabályozás további hiányossága az is, hogy a koronavírus-fertőzésen átesett lakók kapcsolattartása is ugyanolyan megítélés alá esik, mint a koronavírussal szemben immunitást még nem szerzett lakóké, noha előbbiek védettebbek, nem tudják hozzátartozóiktól újra elkapni a betegséget. Több hozzátartozó is sérelmezte, hogy mintha a jogalkotó kifelejtette volna a gyógyult személyeket, és így minden hazalátogatást követően a már fertőzésen átesett lakók is kénytelenek a szociális intézményben tíz napra karanténba vonulni, 72 órán túli távolmaradásuk esetén pedig két negatív koronavírus-tesztet bemutatni az intézménybe való visszatéréshez. Mindez az immunitásuk fényében indokolatlan korlátozásnak tűnik, viszont a karantén pszichésen, a kétszeres tesztelés pedig anyagilag kifejezetten megterhelő. Ugyanígy indokolatlannak tűnik az intézményen belüli személyes kapcsolattartásukat is ugyanolyan szigorúan szabályozni, mint a fertőzésen nem átesett lakókét.
- írják, majd hozzáteszik:
Álláspontunk szerint a COVID-19 megbetegedésen átesett lakók koronavírus-fertőzéssel szembeni védettebb helyzete szükségessé teszi a járványügyi intézkedések további differenciálását. Mivel a kapcsolattartás korlátozását a szükségesség és arányosság elvének figyelembevételével kell meghatározni, indokoltnak tartjuk az intézményen belüli és kívüli kapcsolattartás feltételeinek külön meghatározását a fertőzésen átesett lakók számára. Az intézményen belül megvalósuló kapcsolattartás biztonságos megszervezéséhez például nincs feltétlenül szükség plexi fallal ellátott látogató szobára, hazalátogatást követően pedig esetükben nem indokolt az izoláció vagy két negatív teszt bemutatása.
A cikk szerint a szabályozás további differenciálása ösztönözné a koronavírus-betegségen átesett lakók és hozzátartozóik között a szorosabb kapcsolattartást, hiszen vannak, akik jelenleg azért nem viszik haza rokonaikat, mert nem akarják, hogy az intézménybe való visszatérést követően szerettüket 10 napig elkülönítsék, vagy visszatartó erőt jelent számukra a két PCR teszt költsége. A járványügyi intézkedések módosítása másrészről a COVID-19 betegségen még nem átesett lakók kapcsolattartását is gördülékenyebbé tenné, mivel a koronavírus ellen immunitást még nem szerzett lakók hozzátartozói számára több előjegyzési időpont állna rendelkezésre azáltal, hogy esetükben a biztonságos személyes találkozáshoz lehetővé tevő, nagyobb védelmet biztosító látogatópontot csak azok használnák, akik számára a személyes kapcsolattartáshoz valóban nagyobb fokú védelmi feltételek biztosítása szükséges.
A bejegyzés végén a TASZ hozzáteszi:
A differenciáltabb szabályozás továbbá kevesebb terhet róna az intézményekre a gyakoribb hazalátogatásoknak köszönhetően. Ezért az országos tisztifőorvoshoz fordultunk egy egyértelműbb és differenciáltabb szabályozást sürgetve.
