Internetszerte heves viták dúlnak a szájmaszkok használatáról: nincs konzenszus arról, hogy melyik maszk mire jó, kinek érdemes hordania őket. Bár végleges választ akartunk keresni erre a kérdésre, sajnos csak a bíró okos lányát találtuk: jut is biztos válasz, meg nem is. Biztos ugyanis, hogy az egészségügyi világszervezet szerint nem hatásosak a textilből készült maszkok a koronavírus ellen;a győri kórház azonban bátorítja az embereket, hogy varrjanak ilyeneket, mivel ők használnák őket.
Az egészségügyi világszervezet, a WHO ajánlása alapján a tünetekkel nem rendelkezőknek nem kell maszkot viselniük, mivel semmi sem bizonyítja, hogy bármilyen maszk védene a fertőződés ellen; csak a valamilyen tünetekkel rendelkezők, illetve a betegekkel foglakozó egészségügyi dologzók számára ajánlott a maszk viselése.
Utóbbiak számára kifejezetten legalább FFP2 besorolású részecskeszűrő maszkot ajánlanak, a többi esetben azonban nem részletezik, hogy milyen maszkot kéne hordani. Feltehetően az arc elé kötött sál is több, mint a semmi, valódi védelmet azonban bizonyára csak az FFP2 vagy FFP3 maszkok nyújtanak, amelyekből azonban a készlet szűkös, érdemes azt az egészségügyi személyzet részére fenntartani. (Értsd: ha valaki dobozszámra vásárolta fel őket januárban, az most vigye be a legközelebbi kórházba.)
MIndeközben több olyan maszkvarró mozgalom is indult az interneten, amely például a győri kórházra hívatkozva buzdít arra mindenkit, hogy varrjon olyan textilmaszkokat, amelyek használata tehát az egészségügyi világszervezet szerint nem igazán ajánlott.
Mit mond a kórház?
A győri Polgármesteri Hivatalon keresztül kerestük meg a a győri kórházat az ügyben. Mint megtudtuk: jól jön nekik a varrott maszk, mivel – hiába ajánl mást a WHO – minden olyan betegre kézzel varrott maszkot adnak a kórházban, aki bemegy a kórházba valamiért. Ezt a maszkot haza lehet vinni, hatvan fokon érdemes minél gyakrabban (legalább naponta) kimosni, és fel lehet venni újra.
és így nem a szűkös készletek fogynak a profi maszkokból, amivel a dolgozókat kell védeni. A kórház tehát arra bíztatja a lakosokat, hogy varrjanak maszkokat, és juttassák is el nekik, amit ők mosás és fertőtlentés után fognak használni.
Fontos, hogy a maszkokat legfeljebb kiegésztésként érdemes használni a többi ajánlott intézkedés (otthon maradás, gyakori kézmosás, az arc fogdosásának mellőzése) mellé – attól, hogy van egy maszkunk, ne bátorodjunk fel és találkozzunk emberekkel. Ha pedig maszkot hordjunk, semmiképpen se nyúljunk hozzá az elejéhez!
Mit mond egy orvos?
Beszéltünk egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakorvossal is, aki elmondta: látható, hogy Olaszországban, Hollandiában, mindenhol kifogynak a védőeszközökből, egyszerűen nem elegendő. Az egészségügyi dolgozók is nagy számban kapják el a betegséget, Hollandiából például most kapott hírt arról, hogy az első hullámban megbetegedő, kórházi kezelést igénylő súlyosabb esetek 23 százaléka volt egészségügyi dolgozó. Olaszországban az összes eset 8,3 százalékát adják a kórházi dolgozók. Szerinte nálunk ez az arány nagyobb lesz, hiszen a magyar rendszer a hollandnál rosszabbul van ellátva, kevés lesz itt is a védőfelszerelés.
Ezek a maszkok nyilván nem a frontvonalban küzdő orvosoknak lesznek hasznosak, de ettől még lehetnek hasznosak, ha jól vannak elkésztve: nyilván jobb, mint a semmi, mivel aki felveszi, az kevesebb vírust köhög ki (tehát magát a hordót nem védi meg semmitől, de a környezetében lévőket igen.) A frontvonalban az FFP2/FFP3 maszkokra lenne szükség, ezek egy jó részét azonban éppen a lakosság vásárolta fel.
Az utcán hordani ugyanis ezt is fölösleges, ráadásul csak pár óráig lenne hatásos egyébként is – így jelen pillanatban is olyan maszkokat használ el a lakosság az utcán, amely az egészségügyben életeket menthet azáltal, hogy megvédi a frontvonalban dolgozó orvosokat a fertőzéstől. A szakember szerint emellett arra lenne szükség, hogy mindenki minél jobban elvonuljon, az időseket pedig a lehető legszigorúbban izoláljuk, mivel a vírus könnyedén túl tud élni például a műanyagon és a papíron is elég sokáig.
