Az elmúlt három hónapban négy alkalommal próbáltam levinni a szelektíven gyűjtögetett hulladékot Győrben a legközelebb eső szelektív gyűjtőszigetre. A korábbi három, illetve a mostani alkalommal is a következő látvány fogadott:

Hozzá kell tenni, hogy ez alkalommal hétfőn jártam ott, és minden szakértő egyetért abban, hogy – mivel a legtöbbeknek hétvégén van ideje ilyesmire – hétvégén kerül ki a legtöbb szemét a gyűjtőszigetekre.
Kedden aztán befelé sétálva a városba, az Ady utcai gyűjtőszigetnél ezt a fotót lőttem:

Majd elolvastam Juhász István szocialista önkormányzati képviselő posztját is, aki pedig a Malom ligetnél lévő állapotokat dokumentálta:

ami nem új hír, hiszen már a Kisalföld is cikkezett erről a nyáron, és augusztus végén intézkedéscsomagot jelentett be az ügyben a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulás és a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.
De mi a probléma?
Bár lapunknak egyelőre nem nyilatkoztak érdemben az ügyben érintett cégek és azok vezetői, más forrásokból össze lehet rakni, mi vezet oda, hogy a hulladékgyűjtő szigetek gyakran tulajdonképpen használhatatlan állapotban vannak.
Az egyik ok az, hogy maguk az állampolgárok rosszul használják ezeket az edényeket. Ez jelenti azt is, hogy nem azt és nem úgy dobják bele, amit lehet; beledobnak-melléraknak egy sor olyat, amit nem lehet; és nem telefonálnak, ha az a rendes ürítési renden kívül megtelik (pedig van erre ingyen hívható telefonszám), és
Ez az egyik gond, de ez nem feltétlenül magyarázza azt, hogy miért vannak egy időpontban a város több pontján is irdatlan állapotok a kukák körül.
A másik ok ugyanis az, hogy
illetve jelenleg egy közbeszerzés csúszása miatt kevesebb edénnyel rendelkezik a város egyébként is, mint amire szükség lenne. Ezért fordulhat elő, hogy mondjuk nincs műanyagos edény egyes helyeken.
Mi a megoldás?
A hulladékgazdálkodást jelenleg intéző cégek augusztus végén jelentették be, hogy 1,3 milliárdos forrásból gondolják át a győri szelektív hulladékgyűjtést.
Ahogy arról a Kisalföld beszámolt, első lépésként hat faluban a háztartások kapnak egy 240 literes kukát, amibe papírt, fémet és műanyagot lehet tenni. Ezeket havonta egyszer ingyenesen fogja üríteni a szolgáltató.
Az itteni tapasztalatokat felhasználva bővítik majd ezt a rendszert a Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társuláshoz tartozó 111 faluban és kisvárosban, valamint Győr családi házas övezeteiben. A bővítéshez szükség lesz arra is, hogy automata válogatósort helyezzenek üzembe a győr-sashegyi hulladékkezelőben.
A Kisalföld tudósítása szerint Sági Géza, a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy ezen felül külön probléma, hogy a belvárosban sok a kiskereskedelmi üzlet, amelyek szabálytalanul a lakossági szelektív szigeteket használják. A másik gondot a legális és illegális munkásszállók környéke jelenti, ahol szignifikánsan több kommunális hulladék kerül a szelektív szigetekre.
Mit ajánl az ellenzék?
Kedden sajtótájékoztatót tartott a város zöldítése kapcsán Glázer Tímea (DK) a győri ellenzéki összefogás (MSZP, DK, Jobbik, LMP, Momentum) polgármesterjelöltje, és Rosinger Tímea LMP-s helyi politikus, marcalvárosi képviselőjelölt a Dunakapu téren.
A két politikus szerint tenni kell azért, hogy Győr zöldebb legyen, több legyen a fa (akár kaspókban), és hogy a győriek jobban hozzáférjenek a vízpartokhoz. Támogatnák ezen felül a napelemek telepítését.
A szelektív hulladékgyűjtők kapcsán
Ezen felül megjegyezte: örül, hogy a Fidesz észrevette augusztus eleji javaslataikat arról, hogy házhoz is menjen a szelektív gyűjtés, így most bárkire szavaznak a győriek, ebben az ügyben már biztos eredményre jutnak.
Érdekelnek a győri hírek? Legyen mostantól az Ugytudjuk győri rovata a kezdőlapod, vagy lájkolj minket Facebookon!
Szólj hozzá!
Az első állás keresésekor sokan még nem tudják pontosan, mire érdemes figyelni egy hirdetésben, vagy hogyan lehet kitűnni tapasztalat nélkül a jelentkezők közül.
November 5-ig este 8 óráig látogathatók a sírkertek, a Nádorvárosi köztemetőben pedig ingyenes elektromos kisautó segíti a közlekedést.
Nincs pénz a fenntartásra, pedig most tapsoltak el 80 millió forintot, hogy megünnepeljék a létesítmény 45 éves fennállását.
Mit is értünk fáradtság alatt?
A győri polgármester szerint nem elég csökkenteni az önkormányzatoktól elvont összegeket, az egész finanszírozási rendszert át kell alakítani.
A Bornapoktól a Szent László Napokig új gazdákat kapnak a város kiemelt rendezvényei.
A TISZA-kormány a jelenlegi összeg háromszorosára emeli a tranzakciós illeték alól mentesülő utalások értékhatárát.
Borsi Róbert a képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese.
Az éllovas az Illés Sport Alapítvány 3 milliárd 200 millió forinttal, a Pingvinek Jégkorong Klub 2 milliárd 900 millió, a Sportiskola 2 milliárd 400 millió forinttal a harmadik a helyi klubok között.
A négy kiemelt győri sportszervezet összesen több mint 19 milliárd forintnyi támogatási igazolással szerepel a frissen nyilvánosságra hozott adatbázisban. Érdekesség, hogy a legsikeresebb klub kapta a legkevesebbet.
Hét év alatt 11 balesetben 19 ember sérült meg az érintett útszakaszon.
Volt, amikor fegyverrel, volt, amikor ököllel ütött járókelőket.
A jelenlegi épületből gyakorlatilag csak a vasbeton teherhordó vázszerkezet marad meg, a beruházás várhatóan 2028 szeptemberére készül el.
November 1-jén változatlanul működik a hulladékszállítás, az ügyfélszolgálat és a hulladékudvarok azonban nem nyitnak ki.
3-3 millió forint szponzorációról lenne szó.
Senki se dőljön be, semmiért nem kell pluszban fizetni!
Egészen pontosan a volt konyhaépületet. November elején indul a munka.
Különleges előadások, tárlatvezetések, családi programok és egy új kiállítás megnyitója is szerepel a kínálatban. A művészet és a történelem kedvelői október utolsó napjaiban sem maradnak program nélkül.
