Az elmúlt három hónapban négy alkalommal próbáltam levinni a szelektíven gyűjtögetett hulladékot Győrben a legközelebb eső szelektív gyűjtőszigetre. A korábbi három, illetve a mostani alkalommal is a következő látvány fogadott:

Hozzá kell tenni, hogy ez alkalommal hétfőn jártam ott, és minden szakértő egyetért abban, hogy – mivel a legtöbbeknek hétvégén van ideje ilyesmire – hétvégén kerül ki a legtöbb szemét a gyűjtőszigetekre.
Kedden aztán befelé sétálva a városba, az Ady utcai gyűjtőszigetnél ezt a fotót lőttem:

Majd elolvastam Juhász István szocialista önkormányzati képviselő posztját is, aki pedig a Malom ligetnél lévő állapotokat dokumentálta:

ami nem új hír, hiszen már a Kisalföld is cikkezett erről a nyáron, és augusztus végén intézkedéscsomagot jelentett be az ügyben a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulás és a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.
De mi a probléma?
Bár lapunknak egyelőre nem nyilatkoztak érdemben az ügyben érintett cégek és azok vezetői, más forrásokból össze lehet rakni, mi vezet oda, hogy a hulladékgyűjtő szigetek gyakran tulajdonképpen használhatatlan állapotban vannak.
Az egyik ok az, hogy maguk az állampolgárok rosszul használják ezeket az edényeket. Ez jelenti azt is, hogy nem azt és nem úgy dobják bele, amit lehet; beledobnak-melléraknak egy sor olyat, amit nem lehet; és nem telefonálnak, ha az a rendes ürítési renden kívül megtelik (pedig van erre ingyen hívható telefonszám), és
Ez az egyik gond, de ez nem feltétlenül magyarázza azt, hogy miért vannak egy időpontban a város több pontján is irdatlan állapotok a kukák körül.
A másik ok ugyanis az, hogy
illetve jelenleg egy közbeszerzés csúszása miatt kevesebb edénnyel rendelkezik a város egyébként is, mint amire szükség lenne. Ezért fordulhat elő, hogy mondjuk nincs műanyagos edény egyes helyeken.
Mi a megoldás?
A hulladékgazdálkodást jelenleg intéző cégek augusztus végén jelentették be, hogy 1,3 milliárdos forrásból gondolják át a győri szelektív hulladékgyűjtést.
Ahogy arról a Kisalföld beszámolt, első lépésként hat faluban a háztartások kapnak egy 240 literes kukát, amibe papírt, fémet és műanyagot lehet tenni. Ezeket havonta egyszer ingyenesen fogja üríteni a szolgáltató.
Az itteni tapasztalatokat felhasználva bővítik majd ezt a rendszert a Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társuláshoz tartozó 111 faluban és kisvárosban, valamint Győr családi házas övezeteiben. A bővítéshez szükség lesz arra is, hogy automata válogatósort helyezzenek üzembe a győr-sashegyi hulladékkezelőben.
A Kisalföld tudósítása szerint Sági Géza, a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy ezen felül külön probléma, hogy a belvárosban sok a kiskereskedelmi üzlet, amelyek szabálytalanul a lakossági szelektív szigeteket használják. A másik gondot a legális és illegális munkásszállók környéke jelenti, ahol szignifikánsan több kommunális hulladék kerül a szelektív szigetekre.
Mit ajánl az ellenzék?
Kedden sajtótájékoztatót tartott a város zöldítése kapcsán Glázer Tímea (DK) a győri ellenzéki összefogás (MSZP, DK, Jobbik, LMP, Momentum) polgármesterjelöltje, és Rosinger Tímea LMP-s helyi politikus, marcalvárosi képviselőjelölt a Dunakapu téren.
A két politikus szerint tenni kell azért, hogy Győr zöldebb legyen, több legyen a fa (akár kaspókban), és hogy a győriek jobban hozzáférjenek a vízpartokhoz. Támogatnák ezen felül a napelemek telepítését.
A szelektív hulladékgyűjtők kapcsán
Ezen felül megjegyezte: örül, hogy a Fidesz észrevette augusztus eleji javaslataikat arról, hogy házhoz is menjen a szelektív gyűjtés, így most bárkire szavaznak a győriek, ebben az ügyben már biztos eredményre jutnak.
Érdekelnek a győri hírek? Legyen mostantól az Ugytudjuk győri rovata a kezdőlapod, vagy lájkolj minket Facebookon!
Szólj hozzá!
A háromnapos rendezvényen a gyermekkori emésztőrendszeri, máj- és táplálkozási betegségek korszerű ellátása, valamint a legújabb kutatási eredmények kerülnek középpontba.
Szúnyoggyérítésre és a települések részletes térinformatikai felmérésére is használják majd a két speciális drónt, a programban már 22 település vesz részt.
Egy hónapra elrendelte a Kecskeméti Járásbíróság a korábbi kulturális és innovációs miniszter letartóztatását.
A fa egészségi állapota kivágását nem indokolta, arra a károkozás veszélyének elhárítása miatt volt szükség - írta megkeresésünkre a jegyző.
Pink Floyd-tribute, Deva-koncert, Traviata, ETO-meccs, hajós túrák és az állatok világnapja is szerepel az október 2–4. közötti győri programkínálatban.
Október 1-jétől ismét kormánymegbízottak vezetik a kormányhivatalokat, a vármegyék hivatalos elnevezése pedig újra megye lett.
Volt, akit ököllel fejbe vertek volt, akit hasba rúgtak.
A Városháza lépcsőjén és a Széchenyi téren is közös énekléssel ünnepelnek október 1-jén.
Végre a 3 éve álló sehova sem vezető híd is funkciót kap.
A GreenCampus programjában ingyen nézhetnek meg négy bajnoki és két Bajnokok Ligája-mérkőzést az Audi Aréna Győrben.
A bíróság további három hónappal meghosszabbította a gyanúsított letartóztatását.
A Győri Rendőrkapitányság állapotát is vizsgálták, érkezik a városba négy készenléti rendőr, és a rendőröknek szánt 11 üres lakás felújítása is szóba került.
A Fidesz a választási kampányban végig azt állította, hogy Magyar Péter pártja eltörölné a rezsicsökkentést.
Nádorváros és Szabadhegy határán mindössze 21 lakással épül az új beruházás, amely a modern városi élet kényelmét zöld környezettel, közösségi terekkel és karakteres építészettel ötvözi.
A régi gép már elöregedett, ezért időszerű volt a cseréje.
A honvédelmi miniszter szerint a szakmai fenntartások ellenére végrehajtották a feladatot, mert politikai elvárás volt a program kibővítése és az önkéntes tartalékosok létszámának növelése.
A polgármester szerint a hátrányos helyzetű fiatalok támogatása elsősorban közfeladat, Győr idén már 400 millió forintot fordít szociális támogatásokra.
Tárlatvezetések, képzőművészet és két koncert is szerepel a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum következő napokra összeállított programjában.
A 30 éves áldozat a kórházban belehalt sérüléseibe, a gyanúsított és védője fellebbezett a letartóztatás ellen.
Tizenhat év alatt csaknem 3600 úgynevezett 2000-es kormányhatározat született, a legtöbb 2021-ben, a koronavírus-járvány idején.
