Az elmúlt három hónapban négy alkalommal próbáltam levinni a szelektíven gyűjtögetett hulladékot Győrben a legközelebb eső szelektív gyűjtőszigetre. A korábbi három, illetve a mostani alkalommal is a következő látvány fogadott:
Hozzá kell tenni, hogy ez alkalommal hétfőn jártam ott, és minden szakértő egyetért abban, hogy – mivel a legtöbbeknek hétvégén van ideje ilyesmire – hétvégén kerül ki a legtöbb szemét a gyűjtőszigetekre.
Kedden aztán befelé sétálva a városba, az Ady utcai gyűjtőszigetnél ezt a fotót lőttem:
Majd elolvastam Juhász István szocialista önkormányzati képviselő posztját is, aki pedig a Malom ligetnél lévő állapotokat dokumentálta:
ami nem új hír, hiszen már a Kisalföld is cikkezett erről a nyáron, és augusztus végén intézkedéscsomagot jelentett be az ügyben a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulás és a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.
De mi a probléma?
Bár lapunknak egyelőre nem nyilatkoztak érdemben az ügyben érintett cégek és azok vezetői, más forrásokból össze lehet rakni, mi vezet oda, hogy a hulladékgyűjtő szigetek gyakran tulajdonképpen használhatatlan állapotban vannak.
Az egyik ok az, hogy maguk az állampolgárok rosszul használják ezeket az edényeket. Ez jelenti azt is, hogy nem azt és nem úgy dobják bele, amit lehet; beledobnak-melléraknak egy sor olyat, amit nem lehet; és nem telefonálnak, ha az a rendes ürítési renden kívül megtelik (pedig van erre ingyen hívható telefonszám), és
Ez az egyik gond, de ez nem feltétlenül magyarázza azt, hogy miért vannak egy időpontban a város több pontján is irdatlan állapotok a kukák körül.
A másik ok ugyanis az, hogy
illetve jelenleg egy közbeszerzés csúszása miatt kevesebb edénnyel rendelkezik a város egyébként is, mint amire szükség lenne. Ezért fordulhat elő, hogy mondjuk nincs műanyagos edény egyes helyeken.
Mi a megoldás?
A hulladékgazdálkodást jelenleg intéző cégek augusztus végén jelentették be, hogy 1,3 milliárdos forrásból gondolják át a győri szelektív hulladékgyűjtést.
Ahogy arról a Kisalföld beszámolt, első lépésként hat faluban a háztartások kapnak egy 240 literes kukát, amibe papírt, fémet és műanyagot lehet tenni. Ezeket havonta egyszer ingyenesen fogja üríteni a szolgáltató.
Az itteni tapasztalatokat felhasználva bővítik majd ezt a rendszert a Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társuláshoz tartozó 111 faluban és kisvárosban, valamint Győr családi házas övezeteiben. A bővítéshez szükség lesz arra is, hogy automata válogatósort helyezzenek üzembe a győr-sashegyi hulladékkezelőben.
A Kisalföld tudósítása szerint Sági Géza, a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy ezen felül külön probléma, hogy a belvárosban sok a kiskereskedelmi üzlet, amelyek szabálytalanul a lakossági szelektív szigeteket használják. A másik gondot a legális és illegális munkásszállók környéke jelenti, ahol szignifikánsan több kommunális hulladék kerül a szelektív szigetekre.
Mit ajánl az ellenzék?
Kedden sajtótájékoztatót tartott a város zöldítése kapcsán Glázer Tímea (DK) a győri ellenzéki összefogás (MSZP, DK, Jobbik, LMP, Momentum) polgármesterjelöltje, és Rosinger Tímea LMP-s helyi politikus, marcalvárosi képviselőjelölt a Dunakapu téren.
A két politikus szerint tenni kell azért, hogy Győr zöldebb legyen, több legyen a fa (akár kaspókban), és hogy a győriek jobban hozzáférjenek a vízpartokhoz. Támogatnák ezen felül a napelemek telepítését.
A szelektív hulladékgyűjtők kapcsán
Ezen felül megjegyezte: örül, hogy a Fidesz észrevette augusztus eleji javaslataikat arról, hogy házhoz is menjen a szelektív gyűjtés, így most bárkire szavaznak a győriek, ebben az ügyben már biztos eredményre jutnak.
Érdekelnek a győri hírek? Legyen mostantól az Ugytudjuk győri rovata a kezdőlapod, vagy lájkolj minket Facebookon!
Szólj hozzá!
A nettó fizetések egy év alatt 10 százalékkal nőttek, az infláció mérséklődésének köszönhetően pedig a reálkeresetek is jelentősen emelkedtek.
A teljes egészében európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás várhatóan 2027 őszére készül el.
A tervek szerint 2027 őszén a győriek is elmondhatják véleményüket a város jövőjét meghatározó elképzelésekről.
250 milliót saját zsebből tesz bele az önkormányzat.
Pintér Bence polgármester a képviselőkkel folytatott egyeztetések után átdolgozta a győri önkormányzati bérlakásrendszer reformjáról szóló javaslatát.
Eger, Miskolc, Gyula, Budapest, és Nyíregyháza a legnépszerűbb úti cél.
Három hónap csökkenés után augusztusban 21,9 százalékkal nőtt az építőipari termelés Magyarországon az előző év azonos időszakához képest.
Ez a Vasvári Nagytérségi Népfőiskla Alapítvány működését is érinti.
A penészfolt több egyszerű esztétikai hibánál: azt jelzi, hogy a fal környezetében tartósan jelen van a nedvesség.
Menő koncertek, fotókiállítás, Hyrox-edzés, köpölyözés, nemzetközi hockey torna, hogy csak néhányat említsünk.
A KDNP frakcióvezetője az ‘56-os forradalom évfordulója előtt néhány nappal politikai foglyokról beszél. Ez pedig egy véleménycikk.
Az Avar utcai intézményben orvosi rendelő és tíz lábadozó férőhely is helyet kap.
A Terasz Csoport kezdeményezésére hét pályamű érkezett, amelyek új szemszögből mutatták meg, milyen lehetne a jövő Győrje.
A pályázat benyújtásának határideje október 16-án jár le.
A győri polgármester a Kantharosz Gála kapcsán beszélt a szociális támogatások bővítéséről és az új önkormányzati rendeletről, amely már az októberi közgyűlés elé kerülhet.
A győri egyetem tudományos teljesítménye látványosan növekedett az elmúlt években.
Egy nemzetközi, fegyverekkel és kábítószerekkel kereskedő bűnszervezet tagjaként szállított drogot Magyarországra a férfi.
Az Erasmus+ és a Horizont Európa programok is újra elérhetővé válnak a magyar egyetemek számára.
Megnyílnak a Városháza kapui, bepillanthatunk a bencések 400 éves örökségébe, és kivilágított hajók is felvonulnak a Mosoni-Dunán.